A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói is részt vettek online formában az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Európai Regionális Konferenciáján nemrégiben. A tádzsikisztáni programon ötven tagállam képviselői között dr. Bernáth Gergely kutatóprofesszor és dr. Kiss Attila innovációs dékánhelyettes is helyet kapott, utóbbi előadást is tartott.

Mosonmagyaróvár városának pedagógusnapi ünnepségén több, karunkhoz kötődő oktató munkásságát is elismerték.

Az eseményen elsőként a nyugállományba vonuló oktatók munkáját köszönte meg a városvezetés. Az emléklapok mellett a több évtizedes szakmai pályafutást maguk mögött tudó pedagógusokat a Moson Megyei Nők Egyesülete és Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata ajándékutalvánnyal is elismerte. Az elismeréseket Balázs Endre alpolgármester adta át többek között Szakály Gabriellának, a Piarista Iskola pedagógusának és Albert Zitának, a Kossuth Lajos Gimnázium tanárának. Mindketten karunk egykori oktatói, akik hosszú éveken át segítették hallgatóink képzését.

A rendezvényen adták át a „Mosonmagyaróvár Város Kiváló Egyetemi Oktatója” díjat is, amelyet idén Prof. Dr. Pinke Gyula, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Talaj-, Víz- és Természettudományi Tanszékének egyetemi tanára vehetett át.

A kitüntetést megelőzően megható laudáció hangzott el Prof. Dr. Pinke Gyula szakmai és emberi kvalitásairól. Az elismerő beszédet két egykori hallgatója, Dr. Pál Róbert és Dr. Tóth Kálmán mondta, akik személyes történeteken keresztül mutatták be egykori tanáruk oktatói, kutatói és mentori tevékenységének hatását.

Karunk közössége nevében szívből gratulálunk valamennyi elismerésben részesült oktatónak, különösen egykori kollégáinknak, Szakály Gabriellának és Albert Zitának, valamint Prof. Dr. Pinke Gyulának a rangos városi kitüntetéshez.

Fotó: Milkovits Tibor

2026. május 22-én immár 26. alkalommal került megrendezésre a MÉTE Országos Tudományos Diákköri Konferencia, melynek szervezője idén a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet és mint mindig, a Magyar Élelmiszert-tudományi és Technológiai Egyesület volt.

A kar hallgatói is képviseltették magukat a rendezvényen négy különböző szekcióban.

Bödő Anna az Analitika és méréstechnika szekcióban mutatta be pályamunkáját, melynek címe: Ehető virágokból készült jamek hatása a vajas keksz bioaktív hatóanyagaira, állományára és fogyasztói megítélésére. A hallgatót Dr. Székelyhidi Rita készítette fel.

Dömötör Dorka és Szabó Szandra a Biotechnológia szekcióban mutatták be A tejhasznú lacaune gazdaságosági index felhasználása a tenyésztési munkában című pályamunkájukat, amellyel II. helyezést értek el. A felkészítésben Dr. Gulyás László segítette őket témavezetőként.

A Digitalizáció és Műszaki Szekcióban két hallgatónk is szerepelt. Ivancsó Márton Ipari porkeverési folyamatok optimalizálása homogenitásvizsgálattal címmel mutatta be Baráth Nikolett és Dr. Kovács Attila irányításával végzett kutatását, míg Joó Júlia a Fagykár megelőzési lehetőségek egy alpokalja-fertőtáji gyümölcsösben döntéstámogató rendszerek alkalmazásával témában adott elő. A felkészülésben Dr. Székelyhidi Rita és Dr. Zsebő Sándor segítették.

A hallgatókon kívül a SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói (Dr. Varga László, Dr. Kovács Attila, Dr. Ásványi Balázs) is részt vettek a konferencián, mint a bíráló bizottság tagjai. 

Ezúton gratulálunk minden hallgatónak és felkészítőjüknek a XXVI. MÉTE konferencián való szereplésükért! 

A tavalyi évhez hasonlóan az idén ismét vendégül láthattunk egy 30 fős révais diákcsoportot az óvári campuson, mert Bacher József tanár úr vallja, hogy a gimnazistáknak nagy kincs az agrárium megismerése.

A biológia iránt érdeklődő hallgatókat Zsédely Eszter köszöntötte, majd a program kezdetén lehetősége volt megismerkedni a kari könyvtárral, majd interaktív foglalkozásokon vehettek részt három különböző témában. Posgay Miklós az élelmiszerek érzékszervi vizsgálatába vezette be a diákokat, Füzi Tamással közösen gondolkodtak arról, hogy a mindennapokban milyen fenntarthatósági jó gyakorlatokat alakíthatunk ki, Bana Bernadett pedig a rovarok táplálkozási szerepének izgalmas világába kalauzolta el őket.

Jövőre is várjuk a fiatalokat!

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2026. május 28-án rendezte meg a Gazdálkodás Konferenciát, amelynek központi témája a „Fogyasztói trendek és a fogyasztói bizalom az élelmiszergazdaságban” volt. A szakmai programnak a debreceni Forest Office adott otthont, ahol az élelmiszer-gazdaság aktuális kihívásairól, a fogyasztói magatartás változásairól, az élelmiszer-kereskedelmi trendekről, valamint a jövő fehérjeellátását érintő innovációkról tanácskoztak a résztvevők.

A konferencián a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának több kollégája is részt vett: Dr. Goda Pál egyetemi docens, Miklósné Dr. Varga Anita egyetemi adjunktus, Dr. Kacz Károly egyetemi docens, valamint Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, dékán.

A délelőtti szakmai programban Dr. Tóth Tamás előadást is tartott „Miből lesz a fehérje a jövőben? Innovációk és stratégiák” címmel. Előadásában a jövő fehérjeellátásának takarmány- és élelmiszeripari összefüggéseit mutatta be, külön kitérve a fenntarthatóság, az innováció és a fogyasztói bizalom szerepére. Hangsúlyozta, hogy a jövő fehérjeellátása nem egyetlen új alapanyag kiválasztásáról szól, hanem egy jól megtervezett, faj- és termékpálya-specifikus fehérjeportfólió kialakításáról.

A rendezvény lehetőséget biztosított az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői, kutatói és szakmai szervezetei közötti párbeszédre is. A program délutáni részében kerekasztal-beszélgetés foglalkozott azzal, hogyan lehet hosszú távon fenntartani a fogyasztói bizalmat az élelmiszer-gazdaságban.

Fotó: Dr. Goda Pál és Dr. Kacz Károly

A több évtizedes hagyományt követve idén áprilisban ismét szakmai tanulmányúton vettek részt az állattenyésztő mérnök hallgatók és az Óvári Gazdász Szakkollégium tagjai. A tanulmányút tartalmas programját Dr. Gulyás László egyetemi docens és Dr. Vörös Levente egyetemi adjunktus állította össze és szervezte meg. Kísérőként Pólyáné Dr. Hanusz Borbála, Ledóné Dr. Ábrahám Rita és Dr. Tempfli Károly csatlakozott a csoporthoz.

A tanulmányút első állomása Jobaháza volt, ahol Demjén Mihály fogadta hallgatóinkat. A résztvevők a Liget Alpaka Farm történetének és működésének ismertetése során hasznos gyakorlati információkkal gazdagodtak az alpakák tartását, takarmányozását, ápolását és szaporodásbiológiai gondozását illetően. A családi vállalkozás közelmúltban épült bemutató helyiségében áttekinthettük a gyapjúfeldolgozás eszközeit és az elkészült termékeket.

Magyarkeresztúron Nagy Edina telepvezető vezette körbe csoportunkat a tejtermelő tehenészet különböző egységein. Ismertette a gazdaságban alkalmazott takarmányozási, tenyésztési módszereket, részletesen bemutatta a borjúnevelés technológiáját és áttekintettük a borjak elhelyezésének korszerű állatjólléti szempontokhoz igazodó lehetőségeit. A mintegy 200 holstein-fríz tehénnel működő üzem átlagos laktációs tejtermelése 12 000 kg, kiváló minőségi és higiéniai paramétereiknek köszönhetően évek óta a Cserpes Sajtműhely beszállítói között szerepelnek.

A következő állomáson hazánkban honos és egzotikus állatfajok tartásának és takarmányozásának gyakorlati részleteiről szerezhettünk első kézből információkat a Zoo Kisfalud Állat- és Szabadidőpark egyik vezetőjétől, Tompa Krisztinától.

Kemenesszentpéteren a Müller Tanya tevékenységébe nyerhettünk nagyon érdekes betekintést Nemes Fédrának, a gazdaság egyik tulajdonosának köszönhetően. Az ökológiai jellegű, háztáji sertés-, juh- és baromfitartás mellett a vállalkozás fő profilja a strucctenyésztés, amit jelenleg mintegy 50 madárral végeznek. A több mint egy évtizedes strucctartásban és -tenyésztésben szerzett tapasztalatok alapján részletes ismertetőt hallhattunk a strucctojás-gyűjtés módszereiről, a keltetés speciális feltételeiről, a strucc takarmányozásáról, hizlalásáról és a feldolgozás menetéről.

Magyargencsen Süle Szabolcs és családja fogadta csoportunkat húsmarha-tenyésztő gazdaságukban. Az üzem bejárása során megismertük az angus fajtánál alkalmazott tartástechnológiai és takarmányozási módszereket, valamint áttekintettük az állattartás, a gyepgazdálkodás és a növénytermesztés műszaki hátterét.

Kemeneshőgyész településen Bálint Ákos és családja vezette körbe hallgatóinkat magyar hidegvérű ló tenyészetükben, valamint meglátogattuk a húshasznú búr kecske állományt és a zárttéri muflon tenyészetet.

A részt vevő hallgatók minden helyszínen aktívan, sok kérdést felvetve kapcsolódtak be a szakmai ismertetőkbe és programokba.

Ezúton is köszönetet mondunk a tanulmányút minden házigazdájának a barátságos fogadtatásért és a rendkívül tartalmas és informatív bemutatókért, mellyel karunk gyakorlati oktatását segítették!

A kalászfuzáriózis legrosszabb forgatókönyve válhat valóra

Az április 23-a óta eltelt három hétből az első kettő a Dunántúlon csontszáraz volt. Május 6-án érkeztek meg az esőfelhők első követei a déli területekre, majd az ezt követő napokban a térség többi részére is. Most úgy fest, hogy 15-étől többnapos országos esőzésre van kilátás, ami nyilván sokat enyhíthet az egyre súlyosabbá váló aszálygondokon. A nedvesség azonban nemcsak a növények számára jelent majd fölüdülést, gombás betegségeik kórokozóit is aktivizálni fogja.

A kalászos gabonákra innentől kezdve nagyobb veszélyt már csak a fuzáriózis jelenthet. Az őszi árpára az sem, hiszen a legtöbb területen már elvirágzott, a búza viszont pont abban az állapotban (kalászhányás–virágzás) van vagy kerül hamarosan, amikor kalásza és a benne kifejlődő szemek a Fusarium-gombák támadásának a legkitettebbek.

Árpabetegségek: A ramuláriás foltosság számára csak az utóbbi napoktól (mióta megérkezett a csapadék) kedvező az időjárás. Mivel azonban a betegség lappangási ideje hosszú (3-4 hét), és az árpának a beérésig nagyjából ennyi ideje van hátra, a továbbiakban legföljebb szórványos tünetmegjelenésre lehet számítani, gazdasági kártól tartani nem kell. A foltok, amelyek az árpanövények alsó és középső (itt-ott fölső) levelein gyakoriak, a lisztharmatfertőzés ún. hiperszenzitív reakciójának tünetei (1. kép). A többi levélfoltosság gyakorlatilag „eltűnt” az árpákból. A törperozsda nyomása mérsékelt, jelentős kárt nem okoz. Ugyanígy a fuzáriózis sem, melynek tünetei a tejesérés végén–viaszéréskor jelenhetnek meg a kalászokon.

1. kép. Árpanövény lisztharmatfertőzésre adott hiperszenzitív reakciójának tünete   (Szekszárd, 2026. május 11.)

Búzabetegségek: A Fusarium-gombák kalászba való behatolásához hosszú (20 °C-on mintegy 15 órás, 15°C-on pedig kb. 20 órás) nedvességborítás szükséges, amit a folyamatosan hulló eső és a vízpárával telített levegő biztosíthat. A fertőzés a búza kalászolása és különösen virágzása idején zajlik legintenzívebben. Ha ebben az időszakban gyakran alakul ki tartós nedvességborítás a növényeken, az súlyos kalászmegbetegedéshez, a szemek jelentős toxinszennyeződéséhez vezethet. A toxinok jelenléte – nyilván mennyiségüktől függően – számottevően ronthatja a termény értékesítésének, humán és takarmányozási célú fölhasználásának esélyeit.

A rozsdák közül a vörösrozsdának a fogékony fajtákban elvétve észlelhetők tünetei (2. kép), és – érdekes módon – mégiscsak előkerült valahonnan a sárgarozsda is (3. kép). A Dunántúl északi részén gyakoribbak a rozsdatünetek, délen most találkoztunk az első uredotelepekkel. A továbbiakban jelentősége inkább a vörösrozsdának lehet, de a mérsékelt–közepes betegségnyomásnál tovább – a hátralevő idő rövidsége (5-6 hét) miatt – az idén nem juthat. Ez járhat néhány mázsás termésveszteséggel ott, ahol kifejezetten fogékony a fajta és egyáltalán nem védekeznek ellene. A sárgarozsdát még jobban sürgeti az idő, mivel a jelentősebb fölmelegedést, ami június elején (néha közepén) szokott bekövetkezni, már nem bírja. Nagyon úgy néz ki, az idén csak a kisebb (pár négyzetdeciméterre kiterjedő) gócok képzéséig tud majd eljutni, ami mérhető termésveszteséggel még nem jár. A szeptóriás és a pirenofórás levélfoltosság jelentősebb föllépésétől nem kell tartani.

2. kép. Vörösrozsda árva uredotelepe néhány lisztharmattelep kíséretében (Szekszárd, 2026. május 11.)

Védekezés: Az árpával a továbbiakban nincs mit tenni, búzában a kalászfuzáriózis elhárítására kell koncentrálni. A kalászfuzáriózis ellen csakis tünetmentes állapotban lehet hatékonyan védekezni. Mikor a kalászfertőzés tünetei tejesérés idején megjelennek, ott már nincs a betegség ellen hatékony megoldás. Ezért is szerencsés dolog a védekezést előre gondosan megtervezni.

Mivel a betegség föllépésének alapföltétele a hajlamosító időjárás (sok csapadék a kalászolás–virágzás idején), a legrosszabb forgatókönyv az szokott lenni, amikor a szárba szökkenéstől kalászhányásig abszolút száraz az idő, és sok gabonatermesztő gazda meg is feledkezik róla, hogy létezik olyan gombás betegség, mint kalászfuzáriózis. Aztán amikor a kalászolástól egyszer csak hirtelen csapadékosra fordul az időjárás, fejetlenség, kapkodás lesz úrrá az addig mély nyugalomban levőkön. Most valami ilyennek lehetünk ismét tanúi. Különösen azért, mert – az aszály miatt – a terméskilátások se túl jók, és ha még a minőséggel is gond lesz…   

A jó védekezésnek három pillére van. Az első ezek közül, hogy hatékony szert/kombinációt válasszunk. A leghatékonyabb megoldást a protiokonazolnak a mefentriflukonazollal vagy a tebukonazollal alkotott kombinációi jelentik. Ezekkel – optimális időzítés és megfelelő permetezéstechnika esetén – akár 80%-os toxincsökkentés is elérhető. Önmagában a protiokonazol olyan 65-70%-os toxincsökkentésre képes, s ugyanígy a strobilurinokkal (pl. azoxistrobin, trifloxistrobin), a karboxamidokkal (bixafén, fluopiram) vagy más vegyületekkel (proquinazid, fenpikoxamid stb.) alkotott kombinációiban is. A protiokonazolt nem tartalmazó készítmények legföljebb 50-60%-os toxincsökkentő hatással rendelkeznek, de – ha nincsenek ismereteink és szerencsénk se – könnyen kiköthetünk egy 20-30% hatékonyságúnál, amit már nem sok értelme van kijuttatni.

3. kép. Sárgarozsda vékony csíkban elrendeződött uredotelepei búzalevélen (Szekszárd, 2026. május 11.)

A kalászfuzáriózis elleni kémiai védekezés második és egyben legfontosabb pillére az időzítés. A leghatékonyabb toxincsökkentés a teljes virágzásban végzett védekezéssel érhető el. Ha ehhez képest akár csak egy héttel korábban vagy később védekezünk, már csak fele olyan jó hatékonyságot kapunk. A teljes virágzás időpontját úgy lehet a legpontosabban meghatározni, hogy megfigyeljük, mikor jelennek meg az állományban az első portokok a kalászokon, és ehhez még hozzáadunk – a hőmérséklettől függően – 5-7 napot (meleg időben 5-öt, hűvösben 7-et).

A harmadik pillér pedig a permetezéstechnika. Fontos, hogy a védekezést kétréses fúvókákkal végezzük, amelyek két irányban (menetirány szerint és azzal ellentétesen) szórnak, s így a permet a kalász minden részén egyenletesen oszlik el. A kétréses fúvókákkal végzett permetezés hatékonyságához képest az egyréses jóval kevesebbet tud. Ami például a kétrésessel 80%-os toxincsökkentés, az egyrésessel csak olyan 60-65%-os lesz. A lombvédelem esetében ez pont fordítva van, ott a kétrésesek nem annyira jók.  

A teljes virágzásban elvégzésre kerülő kalászvédelem – ott is, ahol a zászlóslevél kiterülése–kalászolás kezdete idején a lombvédelem elmaradt – az idén elegendőnek néz ki a rozsdák és a levélfoltosságok leküzdése szempontjából is,  mivel annyira késői és gyönge fertőzések várhatók. A kalászvédelem ellenben kiemelten fontos lehet, hiszen az egészséges lombozatú állományok termésében a Fusarium-gombák a szokásosnál is több toxint termelhetnek.          

Szekszárd, 2026. május 14.

Dr. Füzi István, c. egyetemi docens

Széchenyi István Egyetem AKMK, Mosonmagyaróvár                                                               

Milyen lesz a jövő élelmiszere - és milyen szerepe lehet ebben a helyi termelőknek és a rövid ellátási láncoknak?

A fenntartható élelmiszerrendszerek, a helyi termékek, a vidéki innováció és a közösségi kezdeményezések iránt érdeklődők számára szakmai rendezvényt szervezünk a REL (rövid élelmiszer-ellátási lánc) Szervezők Napja keretében.

📅 2026. május 28. | 09:30–16:10
📍 Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2. – Akadémiai (PHARE) épület Auditórium

A rendezvény idei központi kérdése, hogy milyen lesz a jövő élelmiszere, és milyen szerepet tölthetnek be ebben a helyi termelők és a rövid ellátási láncok. A program célja a hazai rövid élelmiszer-ellátási lánc szervezők, termelők, tanácsadók és szakmai szereplők közötti tudásmegosztás és kapcsolatépítés erősítése.

A program során szó lesz többek között:

• a vidéki térségek alakulását meghatározó folyamatokról,
• a vidéki népesség megtartásának lehetőségeiről,
• az élelemhez jutás aktuális kérdéseiről,
• valamint újszerű digitális számlázási megoldásokról.

A rendezvény inspiráló előadásokkal, gyakorlati példákkal, szakmai kapcsolatépítési lehetőségekkel és aktuális témákkal várja az érdeklődőket. A programhoz egész napos termelői vásár is kapcsolódik.

Részletek és regisztráció:
REL Szervezők Napja 2026

Facebook esemény:
Facebook esemény

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói és kutatói két jelentős szakmai programban is közreműködtek az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében, Hódmezővásárhelyen. A rendezvények közös jellemzője volt, hogy az állattenyésztés jövőjét meghatározó technológiai, takarmányozási és fenntarthatósági kérdésekre irányították a figyelmet.

A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara közös szervezésében valósult meg az „Ember a gép mögött: a precíziós állattartás, az adatalapú döntéshozatal és a mesterséges intelligencia szerepe a hazai állattenyésztésben” című szakmai program. A rendezvény fókuszában a precíziós állattartás és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása, az adatalapú döntéshozatal, az automatizált telepi támogatás, valamint az állatmegfigyelés, a termelésirányítás, a reprodukció, az állategészségügy és a takarmányozás fejlesztési irányai álltak.

A program második blokkjában, amely az emberi tényezők, a kompetencia, a felelősség és az ember–technológia együttműködés kérdéseit helyezte középpontba, Dr. habil. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának egyetemi docense, tanszékvezetője tartott előadást „Ki irányít valójában? – Ember és algoritmus együttműködése a precíziós állattenyésztésben” címmel. Előadásában arra irányította rá a figyelmet, hogy a digitális és mesterségesintelligencia-alapú megoldások eredményes alkalmazása nem választható el az emberi döntéshozataltól, a szakmai tapasztalattól és a felelős technológiahasználattól.

A rendezvény kerekasztal-beszélgetésében Prof. Dr. Urbányi Béla, az MTA levelező tagja, az MTA Állattudományi Bizottságának elnöke is részt vett. A beszélgetés a precíziós állattartás és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit, korlátait és bevezetési feltételeit járta körül.

A program óvári kötődését tovább erősítette, hogy a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület titkára Dr. Varga Dániel, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének kutatója. Személye és szakmai tevékenysége jól mutatja, hogy a Kar munkatársai nemcsak oktatási és kutatási területen, hanem országos szakmai szervezetek munkájában is aktív szerepet vállalnak.

A Kar szakmai jelenléte a következő napon is folytatódott. „A borsó éve – az ágazat próbája – Hazai fehérjeforrás integrálása a takarmányozásba” címmel szervezett szakmai pódiumbeszélgetést a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. A program központi témája a hazai takarmányborsó-termesztés növekedése, annak takarmányozási és állattenyésztési hasznosítása, valamint az a kérdés volt, hogy az itthon megtermelt borsó milyen mértékben járulhat hozzá a hazai fehérjeszükséglet enyhítéséhez.

A pódiumbeszélgetés résztvevői között szerepelt Dr. Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, kutatóprofesszora.

A két program egyaránt rámutatott arra, hogy a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara a hazai agrár-felsőoktatás és agrárkutatás meghatározó műhelyeként egyszerre kapcsolódik a digitális és precíziós technológiák, valamint a fenntartható takarmányozás és fehérjeellátás aktuális kérdéseihez. Az óvári kollégák szerepvállalása hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos eredmények, az oktatási tapasztalatok és a gyakorlati agrárszakmai igények közös fórumon találkozzanak.

Fotók: Dr. Tóth Tamás

Újabb mérföldkőhöz érkezett az óvári agrár-felsőoktatás története: Bóna Szabolcs személyében ismét a Mosonmagyaróvári Kar egykori hallgatója vezeti az agrártárcát. Az agrármérnök végzettségű szakember miniszteri esküt tett az Országgyűlésben, ezzel az óvári gazdász közösség kilencedik tagjaként kapott lehetőséget a magyar mezőgazdaság irányítására.

Karunk közössége büszkeséggel tekint arra, hogy alma materünk ismét olyan szakembert adott az országnak, aki az itt megszerzett tudást, szemléletet és értékeket képviselheti országos szinten is. Az Óvári Gazdászok Szövetsége korábban szívből gratulált Bóna Szabolcs kinevezéséhez, hangsúlyozva: az óvári gazdászok hagyományosan meghatározó szerepet töltenek be a hazai agrárium életében.

Bóna Szabolcs miniszteri meghallgatásán kiemelte: a magyar agrárium jövője a tudásalapú, magas hozzáadott értékű termelésben, az innovációban és a fiatal generációk támogatásában rejlik. Az általa megfogalmazott célok jól tükrözik azt a szemléletet, amelyet Mosonmagyaróváron több mint két évszázada képvisel az agrárképzés.

Karunk számára külön öröm és elismerés, hogy az óvári szellemiség ismét meghatározó szerepet kapott a magyar agrárium jövőjének alakításában. Bóna Szabolcs munkájához sok sikert, kitartást és eredményes szolgálatot kívánunk!

A teljes cikk ide kattintva olvasható: https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2026/05/bona-szabolcs-agrarminiszter-orszaggyules-csorna-esku

Fotó: Az agrárminiszter közösségi oldala

Társszervezőként vett részt a ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) regionális konzultációján a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, amely a májusi, tádzsikisztáni konferenciát készítette elő. Az egyeztetés a fenntartható agrár-élelmiszer rendszerek szakpolitikai kérdéseire összpontosított, az akadémiai szféra szerepének és hozzájárulásának összehangolásával. A program a jövőbeni FAO-ösztöndíjas hallgatók fogadásának lehetőségét is megalapozhatja az intézményben.

A világ élelmiszerrendszerei átalakulóban vannak. Klímaváltozás, piaci bizonytalanságok, változó fogyasztói igények – mind hatással vannak arra, hogy mit, hogyan és honnan eszünk a jövőben. A jó hír: a helyi közösségeknek, termelőknek és REL szervezőknek kulcsszerepük van ebben az átalakulásban. Ehhez kapcsolódóan 2026-ban negyedik alkalommal rendezik meg a REL Szervezők Napját a Kislépték Egyesület és a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft.-vel együttműködésben, valamint a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával, a  KAP-Hálózattal és a NAK társszervezésében.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként. 2026-ban az alábbi kutatók kapták meg a nívós díjat: Varga László, az MTA doktora, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi tanára, az élelmiszer-tudomány, azon belül a tejtudomány, a tejipari mikrobiológia és higiénia tudományterületén elért, hazai és nemzetközi szinten is elismert tudományos eredményeiért, a PhD-képzésben, a tudományos utánpótlás nevelésében való aktív részvételéért; oktatói, kutatói és fejlesztői munkája elismeréseként.

A teljes cikk itt érhető el: https://infostart.hu/belfold/2026/05/04/akademiai-elismereseket-adtak-at-az-mta-200-kozgyulesen#

Fotó: https://www.debreceninap.hu/helyi/2026/05/04/akademiai-elismereseket-adtak-at-az-mta-kozgyulesen-debreceni-dijazott-is-van/

Az elmúlt napokban születésnek száz hatvanadik évfordulóján Ujhelyi Imrére, a hazai állattenyésztés új szemléletű megteremtőjére emlékeztek a szűkebb és tágabb szakma képviselői. Az emlékülés arra is lehetőséget adott, hogy a jelenlévők – halálának 30. évfordulóján – tisztelegjenek Szajkó László professzor, a hazai szarvasmarhatenyésztés emblematikus alakjának munkássága előtt.

Meglepően sokan – mintegy százötvenen - gyűltek össze a rendezvényen, ami arra utal, hogy a szakma képviselői nagyra becsülik Ujhelyi Imre munkásságát, de egyúttal tisztelettel tekintenek az alma mater ezirányú jelenkori aktivitására is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy jelenlétével megtisztelte az emlékülést Dr. Nagy Frigyes egykori- és a leendő új agrárminiszter: Bóna Szabolcs is. A rendezvény szervezését organikus módon a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Állattudományi Tanszéke koordinálta.

Az emlékülésen megjelenteket Prof. Dr. Friedler Ferenc a Széchenyi István Egyetem rektora és Dr. Tóth Tamás dékán köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt Kovács-Csomor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke is, aki a rendezvény egyik katalizátora is volt egyben.

A köszöntőket követően összesen nyolc szakmai előadás hangzott el, amely egy időtengelyre helyezve a múlt-jelen-jövő kérdéseit tárta az érdeklődó közönség elé. Ujhelyi Imre munkásságnak méltatása Prof. Dr. Szabó Ferenc és Prof. Dr. Gaál Katalin előadásában történt, amelyben az előadók részletesen bemutatták az ünnepelt életútját, szakmai-emberi és tanári kvalitásait. Dr. Varga László professzor a Doktori Iskola vezetője az állattenyésztési szakma e napon ünnepelt ikonjának a tejgazdasággal kapcsolatos aktivitását mutatta be. Dr. Húth Balázs az Államtudományi Tanszék vezetőjének előadása átvezetés volt a múltból a jelenbe, ugyanis előadása révén az a tudományos-technikai fejlődés került bemutatásra, amelynek alapjait Szajkó László professzor rakta le, de ugyanazon szakmai nyomvonalon haladva eljutott napjaink technikai forradalma által kínált precíziós megoldásokhoz is.

A napi aktualitások kapcsán Faludy Gergely a precíziós robotfejés új irányairól-, Veres Zoltán a tenyésztési innovációkról-, Dr. Tóth Tamás dékán a tejelő tehenek takarmányozásának új megoldásairól-, Prof. Tőzsér János és Dr. Pongrácz László pedig a küllemi bírálatok aktuálisan új lehetőségeiről osztotta meg gondolatait a jelen lévőkkel. A rendezvény záró akkordjaként a jövő generációjának képviselőjeként Dizseri Tamás PhD hallgató az automatizált fejéjtechnológiához történő alkalmazkodást befolyásoló egyediségjegyek vizsgálatáról, illetve azok hasznosíthatóságáról beszélt.

Dizseri Tamás– azaz a jövő generációjának képviselője szerint – „a fejéstechnológia robbanásszerű fejlődésével, illetve a tejelő szarvasmarhák tartásához kapcsolódó precíziós eszközök alkalmazásával még fontosabbá válnak azok a szakemberek, akik a rendelkezésre álló temérdek keletkezett adatból ki tudják emelni azokat, amelyek valóban hasznosak lehetnek a telepi menedzsment részére. A jövőben még fontosabb lesz az a tudás, amely a számokból használható információt tud készíteni”. 

A szakmai előadások Zászlós Tibornak – aki ugyancsak óvári gazdász - a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökének korreferátumával zárult. A korreferátor előadásban azt emelte ki, hogy az „óvári tanári kar” abban az időben – és most is - kiemelt fontosságot tulajdonított a gyakorlati képzésnek, az elméleti ismeretek gyakorlatba történő integrálásának. Ez a szakmai filozófia tartós „szellemi lábnyomot” rögzített a magyar agráriumban, ami napjainkban is nyomon követhető akár az agrár közigazgatásban, kutatásban és képzésben egyaránt. Az előadó hozzászólását Helen Keller (1880–1968) amerikai író, előadó és társadalmi aktivista idézetével zárta, miszerint:”Tartsd az arcodat a nap felé! Úgy nem látod az árnyékokat.” Napjaink szakmai nyelvére fordítva ez annyit jelent: „Mindig csak optimistán előre, és a magyar agrárium töretlenül fejlődik tovább!„ Ez lehet a hazai agrárfelsőoktatás vezérgondolata az elkövetkező évtizedekre is!

Záróakkordként Dr. Tóth Tamás dékán és Dr. Húth Balázs tanszékvezető a hazai állattenyésztést támogató munkájának elismeréseként arra érdemesített szakembereknek, többek között Prof. Dr. Sótonyi Péternek az Állatorvostudományi Egyetem rektorának, Prof. Dr. Holló Istvánnak az egykori Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar nyugalmazott dékánjának, valamint Prof. Dr. Komlósi Istvánnak a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának, doktori iskolavezetőnek emléklapot adott át.

A rendezvény Ujhelyi Imre szobrának és Szajkó László emléktáblájának koszorúzásával,  az emlékülésen elhangzott előadásokat tartalmazó emlékkiadvány bemutatásával, valamint Ujhelyi Imre tiszteletére rendezett emlékkiállítás megtekintésével zárult.

Fotó: https://www.agxeed.com/

Az elmúlt két hónap alatt, azaz február vége óta egy szűk hét, március utolsó hete volt csapadékos, az időszak többi részében csak elvétve alakult ki itt-ott jelentéktelen eső, zápor. Kimondhatjuk: sajnos aszály van, és – a meteorológiai prognózisok alapján – április végéig nem várható változás. Az ilyen időjárást nemcsak a kalászos gabonák, a kórokozóik (különösképpen a gombák) se kedvelik. Kivételt képez ez alól a lisztharmatgomba, amely egy ideig jól tűri a szárazságot is, de tudjuk, nem ez a legveszélyesebb károsítója kalászosainknak.

1. kép. „Hasban” az árpakalász (Szekszárd, 2026. április 22.)

Az őszi árpa a zászlóslevél kifejlődése–„kalász hasban” stádiumnál tart (1. kép), délen helyenként már bújik a kalásza. A búza két-három szárcsomós fejlettségű, néhol már látható a zászlóslevele. Az állományok legnagyobb problémája a vízhiány. Hogy ezt mennyire jól viselik, az függ a termőhelyi és talajadottságoktól, a tápanyag-ellátottságuktól és egyebektől.

Árpabetegségek: Az árpaterületek zömén a növény egészséges, szórványosan, egyes állományokban előfordul jelentősebb lisztharmatfertőzöttség (2. kép). Fogékonyabb fajtákban a törperozsda uredotelepei elvétve észlelhetők (3. kép), a fertőzöttség szintje nem éri el a védekezési küszöböt. Összességében legföljebb közepes rozsdanyomás várható. A levélfoltosságok szinte teljesen fölszámolódtak. A hálózatos foltosságnak és a rinhospóriumos betegségnek egy-egy tünete elvétve 

2. kép. Súlyos lisztharmat-fertőzöttség az árpanövények tövén 2026. április 22-én

itt-ott megtalálható. A továbbiakban a rinhosporiózis valószínűleg teljesen eltűnik, a hálózatos foltosság – amennyiben májustól csapadékosra fordulna az idő – mérsékelt megbetegedést még előidézhet. A virágzás végéig nem kell számítani a ramuláriás betegség tüneteinek megjelenésére. Hogy utána mi lesz, az a májusi csapadékviszonyoktól függ. A betegség járvány esetén is csak mérsékelt (1 t/ha-t meg nem haladó) kárt okoz, ám járványos föllépésének az idén igen kicsi a valószínűsége.

3. kép. Törperozsda uredotelepei árpalevélen 2026. április 16-án Szekszárdon

Búzabetegségek: A sárgarozsda föllépésére nem kell számítani. Előreláthatólag a vörösrozsda se lesz jelentős kártételi tényező. Jelenleg az állományok többsége még teljesen mentes tőle, és egyelőre az időjárás se kedvez neki. A szeptória az alsó, mára leszáradt leveleken maradt, nem tudott „fölkapaszkodni” az új növedékre. A továbbiakban aligha kell számolni vele. A váltógazdálkodásos (nem monokultúrás) búzaterületek a pirenofórás levélfoltosság kórokozójától még mentesek.

Fertőződésük csak csapadékos időben indulhat meg. Számottevő megbetegedést egyelőre csak a lisztharmat okoz, de az is csak elvétve, leginkább a Kisalföldön. A kalászfuzáriózis föllépésének esélyeit latolgatni még nem érdemes, azt a kalászolási és még inkább a virágzási időszak csapadékviszonyai fogják majd eldönteni.

4. kép. Belső (genetikai) eredetű foltosodás tünete a búza középső levelein

Ez az az időszak, amikor egyes búzafajták levelén belső (genetikai) eredetű foltosodás tünetei jelennek meg (4. kép). Ezeket a tüneteket egyesek előszeretettel tévesztik össze a gombás eredetű levélfoltosságok tüneteivel. De hogyan lehet eldönteni melyikkel állunk szemben? Először is: a genetikai eredetű foltosodás mindig a középső levélemeleteken a legerősebb, a gombás pedig alul, és fölfelé haladva látványosan csökken. Másodszor: az időjárás két hónapja egyáltalán nem kedvez a gombás fertőzéseknek. Harmadszor: a szeptória okozta foltokban mindig ott vannak a kórokozó tűszúrásnyi, fekete termőképletei a piknídiumok, pirenofóratünetek pedig egyelőre csak a búza-monokultúrákban fordulnak elő.   

Állati kártevők: A vetésfehérítő bogaraknak kikeltek az első lárváik (5. kép). A tömeges lárvakelés ideje hamarosan elérkezik.

5. kép. Vörösnyakú árpabogár lárvája árpalevélen 2026. április 22-én Szekszárdon

Védekezés: Az idén nem az a fő kérdés, hogy hányszor kell védekezni, hanem az, hogy kell-e egyáltalán. Erre a kérdésre azonban így, általánosságban nem, csakis a konkrét esetek ismeretében lehet határozott választ adni. Nézzünk akkor néhány szempontot, ami segíthet a döntéshozatalban.

A kalászos gabonák termésének maximalizálása szempontjából a fölső levelek épségének megóvása kiemelkedően fontos föladat. A fölső leveleknek már kisebb mértékű fertőzöttsége is kimutatható termésveszteséget okozhat, súlyos megbetegedésük tonnákban megnyilvánuló veszteséghez vezethet. Ez utóbbitól – úgy néz ki – az idén nem kell tartani.  

A kalászfuzáriózis – elsősorban a toxinszennyezés révén – inkább a búzát veszélyezteti, az árpára csak a legkritikusabb esztendőkben jelent nagyobb veszélyt. Ez a mostani év nem tűnik ilyennek.

Árpavédelem: A lomb védelmére, elsősorban a törperozsda és a ramuláriás betegség elhárítására koncentráljuk. A védekezésnek most, a zászlóslevél kiterülésekor van itt az ideje. Célszerű a kalászhányás előtt elvégezni, mert a nagyméretű, szálkás kalász sok permetszert fölfog a levelek elől, csökkentve ezzel a lombvédelem hatékonyságát. A védekezésre kombinált (2-3 hatóanyagú) készítményeket használjunk (mefentriflukonazol + protiokonazol, fenpikoxamid + protiokonazol, benzovindiflupir + protiokonazol, mefentriflukonazol + fluxapiroxad, fluxapiroxad + piraklostrobin stb.).

Búzavédelem: A fölső levelek védelmének optimális időpontja abban az esetben, ha a kalászfuzáriózis leküzdésére külön védekezést nem tervezünk, a zászlóslevél kiterülésekor – kalászhányás kezdetén van. A zászlóslevél kiterülésekor csak a leghosszabb hatástartamú szerek (pl. benzovindiflupir + protiokonazol, piraklostrobin + fluxapiroxad) jelentenek biztos megoldást, egyéb készítményekkel (mefentriflukonazol + piraklostrobin, azoxistrobin + difenokonazol, tebukonazol + trifloxistrobin, bixafén + protiokonazol stb.) célszerű várni a kalászolás kezdetéig.

Ha tervezünk külön kalászvédelmet, akkor azt mindenképpen a teljes virágzás idején tegyük, lehetőleg triazol-kombinációkkal (protiokonazol + mefentriflukonazol vagy protiokonazol + tebukonazol). Előtte, a fölső levelek védelmét pedig a zászlóslevél kiterülésekor végezzük, ne várjuk meg a kalászolást. Nem jó megoldás a kettőt (a fölső levelek védelmét és a kalászvédelmet) összevonni, és egy köztes időpontra (kalászolás vége – virágzás kezdete) tenni. Inkább döntsük el, hogy melyik a fontosabb, és annak megfelelően vagy csak a lombvédelmet vagy csak a kalászvédelmet végezzük el azok optimális időpontjában. Úgy néz ki, az idén nem lesz túl nagy kockázata annak, ha a fővirágzáskor egyetlen védekezéssel a kalászfuzáriózis elhárítására összpontosítunk. Ez elegendőnek tűnik a várhatóan csak gyönge és késői fertőzéssel fenyegető levélbetegségek ellen is.      

Szekszárd, 2026. április 23.

Dr. Füzi István

c. egyetemi docens

Széchenyi István Egyetem AKMK, Mosonmagyaróvár                                                               

Újabb óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnökök projektmunkáját mutatták be a Magro.hu portálon.

Nemzetközi együttműködés keretében mutatták be a GreenTech Plus európai uniós projekt célkitűzéseit és eddigi eredményeit a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. Az osztrák és magyar partnerek részvételével megvalósuló program középpontjában az áll, miként érvényesíthetők egyszerre a fenntarthatósági és a digitalizációs szempontok a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban.

A MAPÁE és a MPGE tagjai előtt mutatkozott be az agrárenergetikai jövő: dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem dékánhelyettese a legutóbbi klubnapon ismertette az innovatív OASIS projekt részleteit.

Klubnap a helyszínen – Fotó: Agroinform

A Magyar Precíziós Állattartasért Egyesület (MAPÁE) és a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) klubnapján mutatták be az OASIS projektet, amely hazánk első agroszoláris mintagazdaságának megvalósítását célozza. Az innovatív kezdeményezést dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem dékánhelyettese ismertette. Az agroszoláris rendszer lényege, hogy a mezőgazdasági termelést és a napelem-alapú energiatermelést ugyanazon a területen hangolják össze. Ez nemcsak a földhasználat hatékonyságát növeli, hanem hozzájul a fenntartható gazdálkodáshoz, a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, valamint a gazdaságok energiafüggetlenségének erősítéséhez is. Az OASIS mintagazdaság célja, hogy gyakorlati példán keresztül mutassa be, miként kapcsolható össze a modern agrártechnológia és a megújuló energiahasznosítás. A projekt különösen fontos lehet az aszályérzékeny térségek számára, ahol az árnyékolás és a vízmegtartás új lehetőségeket kínálhat a növénytermesztésben. A kezdeményezés jól illeszkedik a Széchenyi István Egyetem és az agrár-felsőoktatás innovációs törekvéseihez, hiszen egyszerre szolgál kutatási, oktatási és gyakorlati gazdálkodási célokat. Az OASIS projekt így nemcsak technológiai újítás, hanem mintát is adhat a jövő fenntartható mezőgazdasága számára.

A teljes cikk itt olvasható: https://www.agroinform.hu/szantofold/ovari-oazis-elkepeszto-latvany-az-elso-magyar-agroszolaris-mintagazdasag-92952-001

A precíziós állattartási technológiák nemcsak hatékonyságnövelő eszközök, hanem hosszú távon gazdaságilag is megtérülő beruházások – hangsúlyozta a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az Agrárágazat cikkében. A nyilatkozat szerint a digitalizációra, adatvezérelt döntéshozatalra és korszerű állattartási rendszerekre épülő fejlesztések javítják a termelés eredményességét, csökkentik a költségeket és támogatják a fenntartható gazdálkodást. A cikk kitér arra is, hogy az innováció és a precíziós megoldások alkalmazása egyre inkább versenyképességi kérdés a hazai állattenyésztésben.

Dr. Tóth Tamás szerint a korszerű állattartási beruházás akkor térül meg, ha költséget és kockázatot is csökkent

A teljes cikk itt olvasható: https://agraragazat.hu/hir/mezogazdasag-allattartas-fejlesztes-precizitas-megterules/

Forrás: Agrárágazat

Ötödik alkalommal szervezte meg a Flesch Központ a Szigetköz Expot április 16-án. Az idei téma az Okos város, okos vidék volt, ahol a térség szakemberei mutathatták be fejlesztéseiket és a térség digitalizációjába is betekintést nyerhettek a látogatók.

Karunk is érdekes előadásokkal, kerekasztal - beszélgetésekkel, interaktív kiállításokkal járult hozzá a rendezvény sikeréhez.

A rendezvényen készült videók az alábbi linken megtekinthetők:

Dr. Ásványi Balázs - UniGo Market: automata bolt és tanulóraktár |

UniGo Market: automata bolt és tanulóraktár a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári campusán - Dr. Ásványi Balázs, Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes

https://www.youtube.com/watch?v=O3Cf8BcfqDY

Dr. Mezei Katalin - Mosonmagyaróvár rejtett népessége

Mosonmagyaróvár rejtett népessége - Népesedés, lakosság és élhetőség visszacsatolás a 2025-ös rendezvényre - Dr. Mezei Katalin, Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék tanszékvezető

https://www.youtube.com/watch?v=E3Q7y6vC7Yo

Mitől „okos” és fenntartható egy település? | Szigetköz Expo 2026

Mitől „okos” és fenntartható egy település? – kerekasztal beszélgetés Résztvevők: Dr. Mezei Cecília - ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály, tudományos főmunkatárs Dr. Rácz Katalin - Agrárközgazdasági Intézet, Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóság, igazgató Dr. Szakonyi Petra - Széchenyi István Egyetem, Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék Farkas Zsuzsanna – szakmai tanácsadó, Területfejlesztésért Felelős Államtitkári Kabinet, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Kulcsár Sándor - ITI Magyarország Kft. ügyvezető

https://www.youtube.com/watch?v=7_mrZijPmqo

Kik, hogyan és hányan élünk egy településen? - Expo Extra lakossági fórum

Kik, hogyan és hányan élünk egy településen? - Népesedés, lakosság és élhetőség visszacsatolás a 2025-ös rendezvényre – kerekasztal beszélgetés Résztvevők: Bella Sándor – alelnök, Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület Csiszár Péter – ügyvezető, Flesch Károly Nonprofit Kft. Dr. Mezei Katalin - Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék tanszékvezető Schopf Márton – ügyvezető, tervező, SM Építész Kft. (urbanista szakirány tanulmányok), Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület elnökségi tag Szabó Miklós - Mosonmagyaróvár Város Polgármestere

https://www.youtube.com/watch?v=vu_YibfJqKk

Forrás: https://www.facebook.com/SzigetkozExpo/photos?locale=hu_HU