Kari híreink
Elhunyt Dr. Réti József (1937-2025)
Életének 89. évében, 2025. május 12-én elhunyt Dr. Réti József, Alma Materünk címzetes egyetemi docense, Wittmann Antal-díjjal kitüntetett vasdiplomás Óvári Gazdász.
Réti József 1937. március 2-án született Győrben, ahol általános iskolai tanulmányait is végezte. Középiskolai tanulmányokat az Óvári Várban működő Mezőgazdasági Technikumban
folytatott, ahol 1954-ben érettségizett, majd megkezdte felsőfokú tanulmányait a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. 1957-ben vette át oklevelét az Alma Materben, ezt követően első és egyetlen munkahelyén helyezkedett el, hisz egész szakmai pályája során az ország legnagyobb gazdaságában, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban dolgozott 1999-ben történt nyugdíjazásáig. Szakterülete az állattenyésztés volt, melyben különféle beosztásokat töltött be és nagy szakmai tapasztalatra tett szert, országosan ismert és elismert szakemberré vált. Kezdetben agronómus, kerületi állattenyésztő, állattenyésztési főosztályvezető, végül kerületi igazgató volt a gazdaságban, ahol részt vett az állattenyésztési fejlesztések megvalósításában, a korszerű technológiák bevezetésében. Kiemelkedő szerepet játszott a tejtermelés, a hízómarhatartás és a juhászati ágazat nemzetközi színvonalra emelésében. 1977-ben állattenyésztéstan szaktudományban mezőgazdaságtudományi doktori címet szerzett Mosonmagyaróváron. A gazdász hallgatók gyakorlati oktatásban kifejtett munkájáért 1991-ben az Alma Mater címzetes egyetemi docenssé nevezte ki, valamint érdemeinek elismeréséül 1996-ban az Óvár Emlékérem 1. fokozatával tüntették ki. Nyugdíjazását követően fia munkáját segítve 2010-ig a Kaiser Food Élelmiszeripari Kft. mosonmagyaróvári gyárát üzemigazgatóként irányította. 2017-ben Ujhelyi Imre-díjat és Wittmann Antal-díjat vehetett át.
Özvegye, Antal Zsuzsanna pedagógus, aki nemzedékeket tanított Mosonmagyaróváron. Attila fia agrármérnök, címzetes egyetemi docens, Óvári Gazdász. Bálint unokája, követve a családi példát, szintén az Alma Materben végzett élelmiszermérnök, egy ismert debreceni konzervgyár termelési vezetője, Dániel unokája orvos-fizikus PhD hallgató az Edinburgh-i Egyetemen.
Dr. Réti József évtizedeken keresztül oroszlánrészt vállalt a gazdászhallgatók gyakorlati oktatásában, valamint az Óvári Gazdászok Szövetsége, illetve a jogelőd Mezőgazdasági Szakemberek Klubja oszlopos és aktív tagjaként tevékenykedett. Az 1956-os mosonmagyaróvári események résztvevőjeként élete végéig ápolta és őrizte az intézmény legszomorúbb napjának és a mártír hallgatóknak a szellemiségét.
Búcsúztatására 2025. május 26-án, hétfőn 13 órakor kerül sor Mosonmagyaróváron, az óvári régi temetőben. A gyászoló család kérésére kérjük a tisztelt gyászolókat, hogy kegyeletüket egy szál fehér virággal szíveskedjenek leróni.
Emlékét az Óvári Gazdászok népes családja tisztelettel megőrzi, nyugodjék békében.
Tovább
Megkezdődött a visszaszámlálás: két hónap múlva rajtol el az EFOTT
A Velencei-tó partján rendezik meg július 9–13. között az idei EFOTT-ot, amelynek a Széchenyi István Egyetem lesz a házigazdája. Az esemény május 8-i sajtótájékoztatóján számos újdonságra derült fény, többek közt előrukkoltak a középiskolásoknak szánt „Educatio Summer” programmal, először lesz diszkóhelyszín és technozene a fesztiválon, valamint a tavalyi árakat megfelezve várják a látogatókat, példátlanul olcsó fesztiválsörrel.
Tovább
Túl van a második hetén a Precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök csoport
Megtartotta második képzési hetét a második csoport a Precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök képzésen.
Az országos járványügyi helyzet és az állatállományok egészségének védelme érdekében rendhagyó módon online oktatási formában készültünk a tudásátadásra. A hallgatók ezúttal is három napon át ismerhették meg mélyebben a szakmai tématerületeket. Április 7-én a precíziós állattartás, azon belül is a kérődzők anyaga volt a téma, ennek első részét Dr. Húth Balázs, a szak és az Állattudományi Tanszék vezetője mutatta be. Beszélt az állattartó telepeken megvalósított digitalizációs fejlesztésekről, külföldi és magyar példákról, fejőrobotokról, a fajták genetikai fejlődéséről, a technológiai innovációk tanulságos tévútjairól és helyes alkalmazásairól is.
Dr. Húth Balázs, a szak és az Állattudományi Tanszék vezetője
Másodikként Tóth Roland, a DeLaval Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője folytatta a szarvasmarhatartás témájával. Ismertette a fejőrobotok működési elvét, a takarmányozás automatizálása és a fejési eredmények összefüggéseit és a gyakorlati tapasztalatokat is.
Április 8-án, kedden délelőtt a termékelőállítás és az élelmiszerbiztonság volt a középpontban, ezt Dr. Ásványi Balázs egyetemi docens, az óvári kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese vezényelte le. Beszélt az élelmiszertermelés és az előállítás kockázatáról, valamint a folyamatok digitalizációjáról is.
Dr. Ásványi Balázs egyetemi docens
A délutánt Tossenberger János dékáni tanácsadó, a Széchenyi István Egyetem Állattudományi Tanszék professzora töltötte meg szakmai tartalommal. "A nagy teljesítményű genotípusok táplálóanyag ellátásának élettani alapjai" című előadását a rá jellemző informatív, gondolkodásra és összefüggések észlelésére ösztönző stílusában tárta a szakmérnök jelöltek elé. A takarmányozás témáját kibontva beszélt az innovatív megoldásokról, az élettani folyamatokról, a táplálóanyagok hasznosulását befolyásoló tényezőkről és a telepi technológiákról is.
Dr. Tossenberger János dékáni tanácsadó
A második képzési hét harmadik napján délelőtt az „Állattenyésztés műszaki megoldásai, telepirányítási rendszerek” című előadásával készült Kövesdi József, az Okosfarm rendszert megvalósító Senit Kft. ügyvezetője. Délután Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgatója beszélt a precíziós takarmányozás gyakorlatáról és lehetőségeiről. A "Precíziós állattenyésztés gazdasági és környezetvédelmi összefüggései" című előadásban számos technológiai információt osztott meg a hallgatókkal, részletesen bemutatva a működő megoldásokat.
Czompó Krisztián, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgató
Az állattenyésztés és takarmányozás területein is egyre több és pontosabb digitális eszközzel és adatalapú megoldással válaszol az élelmiszertermelés által támasztott igényekre a precíziós technológia. A szakterület kutatóinak és mérnökeinek egyszerre kell számos, egymásnak alkalmanként ellentmondó elvárásnak megfelelniük – fogalmazott. Párhuzamosan kell növelniük a termelékenységet, csökkenteniük a termelés ökológiai lábnyomát és megfelelniük az állatjólléti követelményeknek. A szép és nehéz feladatot korszerű eszközökkel, információkkal és tudásszerzéssel végre lehet hajtani - mondta.
A Széchenyi István Egyetem közösségét erősítik az intézmény jubiláló munkatársai
A Széchenyi István Egyetem minden évben elismeri azon kollégái munkáját, akik évtizedek óta tudásukkal szolgálják az intézményt. Közülük szólítottunk meg 30, illetve 25 éves jubileumukat ünneplő munkatársakat, és arra kértük őket, tekintsenek vissza az elmúlt esztendők eseményeire, sikereire.
Növényvédelmi előrejelzés - 2025. április 26.
A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.
Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.
Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.
A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.
Az aktuális növényvédelmi előrejelzés online elérhetősége:
https://plant.sze.hu/
Április első felében szünetelt a fertőzés
Az április hónap első fele abszolút száraz és eleinte meglehetősen hűvös volt, egyes napokon fagyott is. Csak 11-étől kezdett jelentősebben emelkedni a hőmérséklet, és 15-én érkezett meg a csapadék. Ez az időjárás nem kedvezett a kalászosok gombakórokozóinak (még a lisztharmatgombának se), így április 14-éig mindenféle fertőzés szünetelt. Közben a növények intenzíven fejlődtek, ezért a fertőzöttségük szintje, ami egyébként sem volt számottevő, tovább mérséklődött. A búzák szinte tünetmentesek, az árpáknak az alsóbb levelein maradtak a foltbetegségek tünetei.
Búzabetegségek: Az őszi búza zászlóslevele megjelent, helyenként már ki is terült. Az állományok alapvetően egészségesek, a vörösrozsda még nem ütötte föl a fejét, vagy legföljebb észlelési szinten fordul elő bennük, a lisztharmat is többnyire csak elvétve mutatkozik. A szeptória nem tudott továbbterjedni, a legalsó leveleken maradt, amelyek lassan elszáradnak. A fahéjbarna (pirenofórás) levélfoltosság tüneteinek megjelenése kalászoláskor várható. Ennek a betegségnek a károsítása az utóbbi években mérséklődött, jelentős kárt csak búza-monokultúrákban okozott.
A továbbiakban arra lehet számítani, hogy a lisztharmat – lokális megbetegedésektől eltekintve – az idén se lesz jelentős kátételi tényező, mivel az intenzív fertőzésének lehetősége a lombozat teljes kifejlődését követően hamarosan megszűnik. Intenzív lisztharmat-fertőzöttséget a Dél-Dunántúlon csak szórványosan lehet észlelni a Kisalföld egyes területein azonban a betegségnek száron és levélzeten is jól látható tünetei alakultak ki (1. és 2. kép). A szeptóriás levélfoltosság jelentős föllépésétől se kell már tartani, és valószínűleg a sárgarozsdára is ez a sors vár (tünetei a fogékony búzafajtákban és tritikáléban sem észlelhetőek egyelőre).
1. kép: Lisztharmattal jelentősen fertőzött levél
2. kép: Jelentős lisztharmat-fertőzöttség, mely a leveleken is terjed
3. kép: Az első vörösrozsdatelepek megjelenése (helyszín: Győr)
Úgy tűnik, az idén a vörösrozsda vagy a pirenofórás levélfoltosság lehet a legjelentősebb lombkárosító, de nem ez lesz az az év, amikor megdőlnek károsítási rekordjaik. A vörösrozsda első telepei a Kisalföldön éppen most jelentek meg (3. kép), Szekszárd környékén még nem találkoztunk velük. Minél későbbi a tünetmegjelenés, annál kisebb az esélye a súlyosabb fertőzéseknek.
Fontos említést tenni a genetikai és élettani eredetű levélfoltosságokról is (4. kép), amelyek ilyentájt szoktak föllépni az arra hajlamos búzafajtákban (különösen egyes durumbúzafajtákra jellemzőek, de a közönséges búza egyes fajtáiban is előfordulnak). Tüneteik gyakran kísértetiesen hasonlók a gombás eredetű levélfoltosságok szimptómáihoz, s ezzel gyakran megtévesztik a betegségek diagnosztizálásában kevésbé járatos termesztőket.
4 kép. Genetikai eredetű levélfoltosság durumbúza zászlóslevél alatti levelén
Árpabetegségek: Az őszi árpa sok helyen már kalászol, vagy közvetlenül a kalászolás előtti stádiumban van. Mivel az utóbbi 2-3 hétben a növények sokat nőttek, és a hálózatos levélfoltosság tünetei nem gyarapodtak, az állományok kevésbé látszanak veszélyeztetettnek, mint korábban.
Védekezés: Április 15-étől több alkalom (15-én, 18-án vagy 19-én, 24-én és 26-án) kínálkozott a rozsdák és a levélfoltosságok esetleges fertőzéséhez. Hogy ezek a fertőzési helyzetek egyáltalán idéztek-e elő tényleges fertőzést, és ha igen, milyen mértékűt, az pillanatnyilag nem látszik, de napokon belül – a betegségek lappangási idejének lejártakor – kiderül. Úgy néz ki, hogy az idén a levélbetegségek oldaláról nem lesz nagy a fertőzési nyomás, a kalászfuzáriózis föllépésének esélyeiről pedig egyelőre korai bármit is mondani.
Mindenesetre az árpák lombvédelmét kalászolásig ajánlatos elvégezni, mert később – a kalász általi takarás miatt – teljes értékű lombvédelmet már nem lehet biztosítani.
A búzákat illetően elsősorban a vörösrozsdára fogékony fajtákat (az összes termesztett fajtának kb. a 10%-a), illetve a lisztharmattal súlyosabban fertőzötteket kell védelemben részesíteni a zászlóslevél kiterülése és a kalászhányás kezdete között. A vörösrozsdára kevésbé fogékony fajták vörösrozsda-mentesítése a kalászfuzáriózis elleni védelemmel (teljes virágzásban) egy menetben is megoldható. Akik a Fusarium-gombák által termelt toxinok minimalizálására törekednek, mindenképpen teljes virágzásban permetezzék meg a kalászokat. A kalászolás végén–virágzás elején végzett kalászfuzáriózis elleni védekezés csak félértékű.
Tovább
Karunk hallgatói is részt vettek a 37. OTDK-n Csíkszeredán
A 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekciójában a Széchenyi István Egyetem öt lelkes diákja képviselte intézményünket.
A rendezvénynek Csíkszereda adott otthont, ahol különböző tudományágakban mérhették össze tudásukat és kutatási eredményeiket a legtehetségesebb fiatalok. Az egyetemünk diákjai kiemelkedtek a versenyen, és az általuk bemutatott kutatások magas színvonalat képviseltek. A szakmai zsűri tagjai között 9 tagozatban neves oktatóink is helyet kaptak, akik értékelték a diákok munkáját, segítve ezzel a tudományos fejlődésüket.
A Széchenyi István Egyetem csapata nemcsak, hogy sikeresen szerepelt, de Gulyás Csenge Palkovics László Amand professzor úr témavezetésével végzett munkájával a Növényvédelmi B tagozatban különdíjban is részesült, ami külön büszkeséggel töltötte el a hallgatókat és oktatókat egyaránt. A különdíj az innováció és a kutatási minőség elismerését jelenti, ami megerősíti az egyetem elkötelezettségét a kutatás-fejlesztés iránt. Az OTDK remek lehetőség volt a diákok számára, hogy szakmai kapcsolatokat építsenek és bemutassák tudományos munkájukat a hazai és nemzetközi közönség előtt.
A résztvevő diákok és a kari TDT képviselői
Gulyás Csenge előadás közben
Gulyás Csenge átveszi a díjat
A konferencia keretében szervezett közösségi és szakmai programok pedig lehetőséget adtak Csíkszeredának és környékének a megismerésére.
Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar képviselői, diákjai és oktatói egyaránt, úgy vélték, hogy magas szakmai színvonalú, jó légkörű és kitűnően szervezett konferencián vehettek részt.
Köszönet a szervezőknek a kiváló munkáért!
TovábbKapcsolat
Központi telefon: (96) 566-637
Központi e-mail cím: ovarikar##kukac##sze.hu