Ismeretterjesztés
Moldvai László
Képfeldolgozás a mezőgazdaságban
Mezőhír (2024. Augusztus)
A képfeldolgozás forradalmasítja a mezőgazdaságot, lehetővé téve a precíziós gazdálkodást és a fenntartható termelést. Az elmúlt évtizedekben olyan technológiák, mint a GPS, műholdképek, GIS és drónok jelentek meg, amelyek javították a termés menedzselését és csökkentették a felesleges vegyszerhasználatot. A 2020-as évekre a mélytanulás és a mesterséges intelligencia új szintre emelte a mezőgazdasági képfeldolgozást, lehetővé téve a gyomok, betegségek és talajhibák pontos felismerését.
A gyomfelismerés kiemelkedő példája a modern képfeldolgozásnak, amely drónok és szenzorok segítségével automatikusan azonosítja és térképezi fel a gyomokat, minimalizálva a vegyszerfelhasználást és csökkentve a környezeti terhelést. Kutatások bizonyítják, hogy megfelelő képfeldolgozási technikákkal még korlátozott számú képből is nagy pontossággal felismerhetők a növényfajok. A rendszer automatikusan szűri az adatok tömegét, így a szakértőknek csak a legfontosabb információkat kell elemezniük, növelve ezzel a hatékonyságot.
A jövőben a mesterséges intelligenciával működő mezőgazdasági robotok tovább növelik az automatizálás szintjét, lehetővé téve a szelektív gyomirtást, precíziós öntözést és a termények osztályozását. A folyamatosan fejlődő technológiák révén a mezőgazdaság egyre inkább adattudományi alapokra helyeződik, biztosítva a fenntarthatóságot és az élelmiszerellátás stabilitását.
Dr. Hajdu-Smahó Melinda
Béremelésekben az élen - Tíz százalék feletti lehet az idei kompenzáció Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban (közreműködés szakértőként)
A KSH adatai szerint 2023-ban hazai viszonylatban Győr-Moson-Sopron vármegyében emelkedtek legnagyobb mértékben a bérek (18,7 százalékkal), míg Komárom-Esztergom vármegyében 15,2 százalékos fizetésemelés volt tapasztalható. Az ágazatok szerinti elemzés ugyanakkor a feldolgozóipari bérek csökkenését jelzi, amelynek oka, hogy a feldolgozóipar nemcsak itthon, hanem egész Európa-szerte is válságban volt. Leginkább az alapanyaggyártást, az akkumulátorgyártást és az autóipart érintette a visszaesés, de a sérülékeny szektorok között szerepelt még az építőipar, a kiskereskedelem, a szállítmányozás és a vendéglátás is. 2024 első negyedévében ugyanakkor számottevő béremelés történt az állami szektorban, ami a tanárokat, a szakképzésben résztvevő oktatókat, óvónőket, egészségügyi szakdolgozókat, rendvédelmiseket és a katonákat érintette. Ez a tendencia a magánszektorban is felfelé húzza majd a fizetéseket: idén a cégek 60%-a számol béremeléssel, elsősorban a fizikai munkaerőt foglalkoztató nagyvállalatok. Nagy harc folyik a munkavállalókért a kiskereskedelemben, ennek eredményeként a 2024. év első hónapjaiban már 10-21% közötti béremelések történtek az ágazatban. A hazai vállalatok háromnegyedénél a munkavállalók megtartása, egyharmaduknál pedig a szakemberek megszerzése motiválja a fizetésemeléseket.
https://www.kisalfold.hu/helyi-gazdasag/2024/05/beremelesek-eszak-dunantul-2024
Kontschán Jenő
Páfrányok levéltetvei
A páfrányokról viszonylag kevés levéltetű fajt ismerünk, hazánkból eddig csupán két faj került elő szabadföldi termesztésből, illetve üvegházból. Az egyik az üvegházakban és lakásokban előforduló fekete páfránylevéltetű (Idiopterus nephrelepidis), míg a másik a kertekbe ültetett páfrányokról bemutatott a vörösszemű páfránylevéltetű (Amphorophora ampullata). A két faj jellegzetes kinézetéről és a páfrányokon okozott tüneteiről számol be az alábbi linken magyarul olvasható cikk.
https://magyarmezogazdasag.hu/2024/02/16/pafranyok-leveltetu/2/
Molnár Jázmin, Tóth Tamás, Csizmazia Dániel, Zsédely Eszter, Alpár Botond, Bana Bernadett, Ásványi Balázs, Lakatos Erika, Berczi Edit, Varga, László
Brojlercsirkék előetetése fermentált takarmány-kiegészítéssel
Agro Napló 27 (4), 45–46 (2023)
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek. A sertéssel ellentétben meglehetősen korlátozott a brojlercsirkékkel etetett fermentált takarmányokra vonatkozóan rendelkezésre álló szakirodalom. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb az érdeklődés az erjesztett takarmányok alkalmazása iránt, mivel az ilyen típusú takarmányösszetevők kedvező hatást gyakorolhatnak a baromfifélék bélegészségére olyan főbb jellemzőik miatt, mint a kis pH-érték, a nagy laktobacillusz-szám, illetve tejsav- és ecetsav-koncentráció, valamint a kis enterobaktérium-szám.
Vörös Levente, Ábrahám Rita
BIOKULTÚRA (2022) 33: 6, 21-23.
A kukorica a búza és a rizs mellett az emberiség legjelentősebb gabonanövénye. A világon vetésterülete 140-160 millió hektár, Magyarországon pedig a legnagyobb területen termesztett kultúra, mely a búzával együtt szántóterületünk 50%-át teszi ki. A növény termesztéstechnológiája könnyű, növényvédelme kiforrott, ökonómiai oldalát tekintve pedig jól jövedelmező növény, így a legtöbb esetben a gazdák preferálják a monokultúrában történő termesztését. A kukoricatermesztés során a megfelelő agrotechnikai eljárások mellett (talajművelés, tápanyagellátás, vetett tőszám, gyomirtás) egyre nagyobb kihívást jelent az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) elleni védekezés. A faj napjainkban az egyik legjelentősebb kukorica kártevővé vált, így nagy befolyással rendelkezik a kialakuló termés mennyiségére és minőségére egyaránt.