ÖKONÓMIA/TERÜLET- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS
Melinda Hajdu-Smahó, Tamás Hardi, Boglárka Horváthné Barsi, Ádám Páthy, Nadezhda Ilieva, Desislava Varadzhakova, Dessislava Poleganova, Boris Kazakov, Marina Raykova, Aleksandra Ravnachka
Bulgária és Magyarország kisvárosainak összehasonlító elemzése – Elméleti keretek
Problems of Geography
A kisvárosok meghatározása az Európai Unió országaiban eltérő. A lehatárolás kritériumai jellemzően a népesség nagyságához, a népsűrűséghez és a funkciókhoz kapcsolódnak. Jelen tanulmány célja, hogy elméleti keretet dolgozzon ki a bolgár és a magyarországi kisvárosok összehasonlító elemzéséhez azáltal, hogy európai kontextusban kritikusan áttekinti a kisvárosok meghatározásáról és természetéről szóló elméleti vitát. Egyrészt alaposan megvizsgálja a magyarországi kisvárosok fogalmával és sajátos jellemzőivel kapcsolatos elméleti kérdéseket, másrészt átfogóan elemzi a bolgár kisvárosok fogalmát és egyedi jellemzőit alátámasztó tudományos diskurzust.
Lámfalusi Ibolya, Hámori Judit, Rózsa Andrea, Hegyi Judit, Kacz Károly, Miklósné Varga Anita, Troján Szabolcs, Gombkötő Nóra
Fenntarthatósági jelentések taxonómia szempontú értékelése az élelmiszerfeldolgozásban Magyarországon
QUALITY AND QUANTITY: INTERNATIONAL JOURNAL OF METHODOLOGY (2024)
https://doi.org/10.1007/s11135-024-01873-2
A vállalatok teljesítményének értékelésekor egyre fontosabbá válik a zöld követelményeknek való megfelelés. Ennek bizonyítására az Európai Unióban működő vállalatok számára ezidáig a nem pénzügyi jelentéskészítési rendelet rugalmasabb kereteket biztosított, 2023-tól azonban az új jogszabály által előírt követelményeknek megfelelően bővebb vállalatcsoportnak kell fenntarthatósági jelentést készíteni, melyek tartalmát az időközben megszületett EU taxonómia rendelet is befolyásolja. Tanulmányunkban a magyarországi élelmiszerfeldolgozásban meghatározó vállalatok fenntarthatósági jelentéskészítési gyakorlatát vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen mennyiségű és minőségű információt tesznek közzé a vállalatok a jelentéseikben, és hogy mennyire felelnek meg az EU taxonómia célkitűzéseinek. Az elemzéshez a Magyarországon társasági adóbevallást benyújtó, élelmiszerfeldolgozó-ipari főtevékenységgel rendelkező nagyvállalatok által, 2020-ban és 2021-ben készített pénzügyi beszámoló adatsorokat és online elérhető fenntarthatósági dokumentumokat használtuk fel. A fenntarthatósági jelentéseket tartalomelemzéssel vizsgáltuk, amelyhez pontozásos módszert alkalmaztunk. Vizsgálataink eredménye alapján megállapítható, hogy a magyarországi élelmiszerfeldolgozó vállalkozások fenntarthatósági jelentéskészítési gyakorlata jelentősen eltért egymástól és a jövőbeni elvárásoknak való megfeleléshez a jelentéskészítésnek, és az abban foglalt tartalom hitelességének nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A külföldi tulajdonú és az 500 főnél többet foglalkoztató vállalatok nagyobb hangsúlyt helyeznek a jelentéskészítésre. Az élelmiszer-feldolgozás ágazatban az Éghajlatváltozás mérséklése, a Vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata, valamint a Körforgásos gazdaságra való átállás taxonómia célterületekhez tartozó információk és adatok közzététele volt a legjellemzőbb, azonban az egyes alágazatok sajátosságainak megfelelően felfedezhetők eltérések a taxonómia célterületek hangsúlyossága között.
Hardi Tamás, Páthy Ádám, Pozsgai Andrea
A közép-európai országok szuburbán területein lakók magán zöldterülettel kapcsolatos attitűdjei és magatartása
Regional Sustainability, Volume 5, Issue 4, December 2024, 100180
https://doi.org/10.1016/j.regsus.2024.100180
A városi és szuburbán zöldterületek jelentős szerepet játszanak a települések éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásában. A zöldterületek kialakítása, mennyisége, minősége és elhelyezkedése befolyásolja azt a képességüket, hogy az emberek számára előnyöket nyújtsanak és javítsák az életminőséget. A magán zöldterületek, ha megfelelően kezelik őket, javíthatják a környezet minőségét. A tanulmány kérdőíves felmérésen és a MADB modellen alapulva azt vizsgálta, hogy a lakosok attitűdjei és viselkedése hogyan alakítják a magán zöldfelületeket 3 közép-európai ország (Magyarország, Szlovákia és Románia) 4 városrégiójának (Kolozsvári régió, Nyitrai régió, Kecskeméti régió és Győri régió) 12 településén. Az eredmények azt mutatták, hogy a szép természeti környezetet, a zöldterületek sokaságát, a szép település- és utcaképet, valamint a falusi hangulatot említették a leggyakrabban a jó életminőség mellett, a négy városrégióban 70,00% feletti említési aránnyal. A kényelem szintén jelentős szerepet játszott a zöldterületek kezelésében, ami azt mutatja, hogy a kényelmi tényezők (kevesebb munka, kevesebb hulladék, olcsóbb kezelés) fontosabbak azok számára, akik a városokhoz közelebbi településeken élnek. A biológiai sokféleség és az ökológia fontossága pozitívan korrelált a társadalmi-gazdasági státusszal, például az iskolai végzettséggel és az anyagi helyzettel. A zöldterületek hasznosságának fontossága azonban kevésbé volt jellemző az őslakosok körében. Sőt, azt találtuk, hogy a zöldterületek aránya a betelepülőknél valamivel magasabb, mint az őslakosoknál. A faktorelemzés eredményei azt mutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státusz befolyásolhatja a válaszadók zöldterületekhez való hozzáállását. A tanulmány javasolja a lakosok ökológiai tudatosságának növelését, különösen az újonnan betelepülők esetében, és a zöldterületek helyes kezelési technikáinak előmozdítását.
Kránitz Lívia, Gál Tamás, Goda Pál
Az Agrártudás és Innovációs Rendszerek többdimenziós értékelése
Kulcsszavak: innováció, innovációs teljesítmény mérése, tudásátadás, Agrártudás és Innovációs Rendszer, közös agrárpolitika JEL-kód: Q16, Q18
DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.68.5.t.pp_393-412
Az Agrártudás és Innovációs Rendszerek (angolul: Agricultural Knowledge and Innovation Systems, továbbiakban: AKIS) az információ-, tudás- és innovációáramlást felelősek biztosítani az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplői, valamint az oktatásban, kutatásban, szaktanácsadásban tevékenykedők között. A szereplők közötti együttműködések és kölcsönhatások erősítése az Európai Unió közös agrárpolitikájának (továbbiakban: KAP) horizontális célkitűzésévé vált. A tagországi KAP stratégiai tervek két beavatkozáson keresztül kívánják fejleszteni az agrár- és élelmiszer-gazdaságot (Európai Innovációs Partnerség [EIP] operatív csoportok létrehozása, valamint tudásátadás és tanácsadás biztosítása). Ugyanakkor az AKIS túlmutat a KAP által nyújtott támogatásokon, hiszen számos további nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedés és ösztönző szükséges egy modern, tudásalapú agrárgazdaság létrehozásához. Az egyes uniós tagországok saját AKIS-t alakítottak ki, a tagországok sajátos helyzetének, igényeinek megfelelően. Az AKIS tagországi összehasonlítására készült korábbi tanulmányok megkísérlik összegyűjteni, majd elemezni a tagországi sajátosságokat, alapvetően primer adatgyűjtésekkel. Ezek a tanulmányok a tagországok objektív, egységes módszertanra alapozott összehasonlítására kevésbé alkalmasak. Bár az innovációs teljesítmény mérésére számos indikátorrendszer elérhető, ezek a mutatórendszerek a nemzeti/regionális innováció teljesítményét mérik, és az agrárgazdaság innovációs teljesítményéről nem adnak megfelelő képet. A tanulmány célja egy olyan keretrendszer kialakítása, amely alkalmas arra, hogy az egyes uniós tagországok agrárgazdaságát támogató Agrártudás és Innovációs Rendszerek objektív módon összehasonlíthatóvá váljanak, ehhez a szerzők megalkották az AKIS-indexet.
http://www.gazdalkodas.hu/index.php?l=hu&p=cikk&cikk_id=1489
Szentes Veronika, Morvay Szabolcs
Területi tényezők az egészségegyenlőtlenségben
TÉR-GAZDASÁG-EMBER 12: 1-2 pp. 121-143., 23 p. (2024)
Absztrakt
Az egészségegyenlőtlenség morálisan elfogadhatatlan, gazdaságilag pedig káros. Különböző társadalmi csoportok között figyelhető meg, és számos tényező befolyásolja. Ugyanakkor a térbeliség, a területi tényezők, illetve a területi sajátosságok szintén meghatározó faktorai az egészségegyenlőtlenség fennállásának. Ebből kifolyólag a területi politikának is szerepe van az egészségügyi differenciák mérséklésében, éppen annak okán, hogy területi tényezők is okozzák a különböző helyen élők egészségi állapota között megfigyelhető különbségeket. A tanulmány célja az, hogy e tényezőket feltárja, és javaslatokat fogalmazzon meg az egészségügyet célzó támogatáspolitika felé a térbeliséget magában hordozó összefüggések relációjában. E célok elérése érdekében került feldolgozásra a témában fellelhető szakirodalom, amelynek során az egészségegyenlőtlenség fogalmi lényege került megvilágításra, illetve az egészséget befolyásoló tényezőket rendszerező egészség modellek bemutatása, valamint a tényezők köréből a területi aspektussal jellemezhető indikátorok számbavétele történt meg. A kutatás módszere az eddigi ismeretek szintetizálása, a térbeliség szerepének a kiemelésével a vizsgált témában. A szakirodalom feldolgozása során világossá vált, hogy az egészségegyenlőtlenséget rendkívül sok tényező befolyásolja, tehát a jelenség multikauzális probléma. Végső következtetés pedig az, hogy e komplex tényezőrendszer figyelembevételével az egyes szakpolitikák beavatkozási lehetőségeit szükséges feltárni, amellyel mintegy mozaikszerű fejlesztések történhetnek meg. A tanulmány a szakpolitikák közül a területi politikát emeli ki.
Kulcsszavak: egészségegyenlőtlenség, területi tényezők, regionális politika
Jakobi Ákos, Szabó Mariann, Miszlivetz Ferenc, Morvay Szabolcs
A területi stratégiai gondolkodás egy lehetséges komplex közelítése: a "Kreatív Város Fenntartható Vidék" koncepció friss tapasztalatai
COMITATUS: ÖNKORMÁNYZATI SZEMLE 34: 250 pp. 137-145., 9 p. (2024)
Absztrakt
A régiókat érő külső sokkhatások, stresszhelyzetek miatt felértékelődik a területi stratégiai gondolkodás erősítése. Írásunkban a Kreatív Város Fenntartható Vidék koncepció stratégiai összetettségét és a komplex közelítés gyakorlati megvalósíthatóságának tapasztalatait mutatjuk be, illetve azt, hogy Rechnitzer professzor úr szellemi öröksége milyen sok ponton találkozott ezzel az összetett programmal. Alátámasztásul az Insula Magna: Táj, víz és hang a Szigetközben című kutatási anyagot és a mögötte húzódó interdiszciplináris közeget mutatjuk be, amelynek formálásában professzor úr vezető szerepet vállalt. Intézetünk fejlődésében professzor úr munkássága kezdetektől alapot adott az endogén erőforrásokon alapuló, a helyi, régi gyökerű adottság-elemek kiaknázását elősegítő fejlesztéspolitikai elképzelés és programok megfogalmazásának, ugyanakkor a kölcsönös egyetértés egyértelműen a közös munkában csúcsosodott ki.
Kulcsszavak: kreativitás, endogén fejlődés, fejlesztési stratégiák, reziliencia, Szigetköz
Pozsgai Andrea, Hardi Tamás
A városiasodás területi hatásainak bemutatása a szuburbanizáció különböző szintjén lévő települések példáján
TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI TANULMÁNYOK 13:1 pp. 45-64., 20 p. (2024)
A rendszerváltozást követően a területhasználatban egy kedvezőtlen folyamat indult el a szuburbanizációval érintett településeken, az elemzésbe tartozó mintatelepülések mindegyikén csökkent a zöldfelületek aránya. A legjelentősebb csökkenés Győrújfalunál, a szuburbanizációval legerőteljesebben érintett település esetén figyelhető meg, viszont a beépítésre vonatkozó települési szintű előírások, a három vizsgált település közül, itt szabályoznak a legerőteljesebben. A 2. szuburbán zónához tartozó Győrzámoly beépítettségének és népességének növekedése meghaladta Győrújfalu növekedésének értékeit (a vizsgált időintervallumban). A település dokumentumaiban hasonlóan szigorú szabályozások érvényesülnek a település különböző karakterű térszínein, mint Győrújfaluban, azonban a dokumentumokban nagyobb figyelmet kap a mezőgazdasági területek védelme is. A legkisebb népességnövekedés a szuburbanizáció 3. szintjén lévő településen, Börcsön ment végbe. Ennek következtében a lakott terület növekedése elmarad az előző két településhez képest. A települési szintű szabályozás megengedőbb Győrújfalu és Győrzámolyhoz képest. A szuburbanizáció peremterületén húzódó település, Börcs településképében meghatározó karaktereknél még beépítésre alapvetően nem szánt területeket is meg tud különböztetni, többek között a szántókat is nem beépíthető osztályozásba sorolta. Míg a városhoz közelebbi települések esetében nem tapasztalunk ilyen jellegű megközelítést, mely arra enged következtetni, hogy a település belterületének növekedése a megfelelő keretek mellett megengedett, település által támogatott.
A tanulmány készítésének elsődleges célja az volt, hogy megállapítsuk a szuburbanizáció különböző szintjén lévő települések települési szintű tervezése során hogyan terveznek a sokszínű területhasználattal, a zöldfelületek megőrzésének biztosításával. Az elemzés során pozitívumként értelmezhető, hogy mind a 3 település települési önkormányzata alapvetően rendelkezik vízióval, stratégiával annak érdekében, hogy a településük „élhető” és „fenntartható” legyen, azaz az egészséges környezet elengedhetetlen feltételét, a zöldfelületek kiterjedését biztosítani és a lehetőségekhez mérten növelni tudják.
Somlyódyné Pfeil Edit
Comitatus: Önkormányzati Szemle 2023, 33/246, 171–182.
DOI: 10.59809/Comitatus.2023.33-246.171
Az utóbbi bő évtizedben növekvő belső területi fejlettségi különbségekkel, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyének hiányával és egyes térségek elnéptelenedésével szembesülünk hazánkban. A tanulmány a kiegyensúlyozott területi fejlődés kialakítására alkalmas, s az Európai Unióban széles körben alkalmazott többközpontú, másnéven policentrikus térszerkezet magyarországi adaptációja eddigi eredményeit és további feltételeit vizsgálta. Hipotézise szerint a belső területi-társadalmi-gazdasági kohézió erősíthető a hasonló nagyságrendű városok térbeli egyenletes eloszlásával, elemeinek hálózatba kapcsolásával és funkcionálisan egyszintre hozásával. Mindez kiegészül az egyes városoknak vonzáskörzetükhöz fűződő intenzív horizontális viszonyával, amelynek kölcsönös szolgáltatásnyújtáson kell alapulnia. A többközpontúság kritériuma, hogy a térségek központjai megfelelő közlekedési összeköttetéssel rendelkezzenek és vidékük számára is jól megközelíthetők legyenek. Szerző a mellett érvel, hogy szükség lenne hazánkban a megyei jogú városok hálózatára épülő többközpontú térszerkezet létrehozására a településhálózat méltányosabb fejlődése érdekében, ami a periférikus térségeket is jobban be tudná vonni a fejlődés áramába. A policentrizmus érvényesülése esélyeinek számbavétele arra az eredményre vezetett, hogy a városok és vonzáskörzetük települései integrált fejlesztésére vonatkozó állami felhatalmazás, továbbá a funkcionális városi térségek, illetve a városhálózat elemei együttműködése intézményi kereteinek biztosítása történelmi távlatban hiányzik, ami egyértelműen lecsapódik az életkörülményekben fennálló nagymértékű különbségekben. Sajnálatos módon a lezárult uniós programozási időszakban lezajlott közlekedési infrastruktúra-fejlesztések nem fognak tudni érdemi elmozdulást hozni a policentrikus térsturktúra felé mindaddig, amíg a fejlesztések bürokratikus állami döntési logika mentén történnek, és központi kormányzat nem ismeri fel az alulról kezdeményezett közpolitikai hálózatok formálódásának szükségszerűségét.
Fekete Dávid, Barkó Gábor Ágoston, Dömötör Mihály, Czakó Katalin
A tihanyi bencés apátság változó turisztikai irányzatai: Egy magyar szerzetesközösség legjobb gyakorlatai
RELIGIONS 2077-1444 2077-1444 14 (4) Paper: 435 2023.
https://doi.org/10.3390/rel14040435
A szakrális helyek turisztikai hasznosítása Magyarországon elterjedt gyakorlat. Az elmúlt évszázadok során a kereszténység uralta a Kárpát-medence történelmét. A magyar állam erős kötődése a római katolikus egyházhoz több mint 1000 évvel ezelőtti megalapításra nyúlik vissza. A Tihanyi Bencés Apátság Balaton-parti fekvésének és kiemelkedő természeti környezetének köszönhetően jelentős turisztikai célpont és kedvelt zarándokhely Magyarországon. Jelen dolgozat célja annak vizsgálata, hogy a turisztikai tevékenységek hogyan járulnak hozzá egy magyar szerzetesi közösség megélhetéséhez és a helyi gazdaság fejlődéséhez a 21. században. A kutatási kérdések megválaszolásához a tanulmány elsősorban szakirodalmi és dokumentumelemzésre, mélyinterjúkra, valamint adatbázis felépítésére és feldolgozására támaszkodott. A kutatás során kiderült, hogy a klasszikus elemeken túl (pl. apátsági tárlatvezetés, múzeumi kiállítások, koncertek, stb.) a tihanyi szerzetesi közösség által kidolgozott programkínálat új célközönségeket is képes megszólítani: a rohamosan növekvő létszámú távol-keleti (főleg Japán, Kína, Dél-Korea és Oroszország) turistákat. Annak ellenére, hogy az 1990-es évek közepén jelentősen elmaradt az apátság által regisztrált látogatószámtól, 2018–2019-ben a látogatók számának jelentős növekedése volt megfigyelhető. A tihanyi bencések gazdasági tevékenységei a turizmuson túl számos különböző területet foglalnak magukban, például a mezőgazdasági termelést és a gyertyakészítést, amelyek beépülnek turisztikai kínálatukba, és a turisztikai programok között is szerepelnek. Az apátság jelentős munkaadóként pozitív hatást gyakorol a település népességmegtartó képességére azzal, hogy a helyi lakosoknak munkát kínál, valamint hozzájárul a népességnövekedéshez azáltal, hogy nagyszámú, magasan képzett szakembert vonz be a térségbe. A cikk bemutatja a járvány bizonyítékait a tihanyi zarándoklat és vallási turizmus terén.
Radu Săgeată, Bianca Mitrică, Andreea-Loreta Cercleux, Ines Grigorescu, Tamás Hardi
Deindusztrializáció, tercierizáció és szuburbanizáció Közép- és Kelet-Európában. Bukarest városának tanulságai, Románia
Land, 2023, 12, 1731.
https://doi.org/10.3390/land12091731
A tanulmány a központosított tervgazdaságról a szabad versenyre épülő gazdaságra való áttérés által okozott változásokat elemzi a nagyvárosi központokban, illetve a külvárosokhoz, szuburbiákhoz fűződő kapcsolatokat. A szerzők elemzik a népsűrűséget, a helyhiányt és a nagyvárosokon belüli megemelkedett földárakat, ami a városi funkcióknak a közigazgatási határokon túlra vándorlásához vezetett, és így kedvezett a szuburbanizáció folyamatának. A kontextust figyelembe véve a kereskedelmi egységek a térben eltolódnak, a központból a városi perifériákra vagy akár azokon kívülre vándorolnak. Ez a kutatás egy átfogó vizsgálati folyamaton alapul (2012-2022), amely Bukarestben, Románia fővárosában zajlott. A kutatás helyszíni vizsgálatra, statisztikai és kvantitatív elemzésekre, valamint irodalmi forrásokra támaszkodik. A következtetések elsősorban arra a gondolatra támaszkodnak, hogy a politikai változások nem választhatók el a gazdasági, kulturális és környezeti változásoktól, kiemelve a globalizálódó áramlásokat és a nagyvárosok fejlődését. Az ipari tevékenységek, amelyek erősen fejlettek voltak a központi alapú gazdaságon belül, jelentősen visszaszorultak, amit részben ellensúlyoz a tercier szektor és különösen a kereskedelmi szolgáltatások fejlődése, ami a városi perifériák és a külvárosi területek funkcionális átalakulásához vezetett. A következtetések azt sugallják, hogy nagyon fontos óvatosnak lenni az ellenőrizetlen városi növekedésből adódó dilemmákkal és kihívásokkal kapcsolatban; ezért számos várostervezési intézkedést kell hozni a városi és a nagyvárosi területek érdekeltjei közötti jobb együttműködés, az integrált regionális fejlődés elérése érdekében.
Szentes Veronika, Morvay Szabolcs, Berkes Judit, Szakály Zsolt
STATISZTIKAI SZEMLE 101: 8 pp. 739-755., 17 p. (2023)
Q3
DOI: https://doi.org/10.20311/stat2023.08.hu0739
A járványok terjedésének elemzésével számos diszciplína foglalkozik. A térbeli relációk, regionális egyenlőtlenségek meghatározó változói egy-egy járvány terjedési intenzitásának, kiterjedésének, súlyosságának, elengedhetetlenek tehát a regionális szempontú vizsgálódások. A területi elemzésekben használt módszertani arzenál változatos: matematikai, statisztikai, hálózati, illetve térbeli szimulációs modellekkel találkozhatunk a járványok térbeli terjedésének vizsgálatakor. Jelen tanulmány a statisztikai módszereket veszi alapul. A járványok súlyossága – legyen szó egészségügyi vagy éppen gazdasági hatásról – a terjedés intenzitásának a fékezésével mérsékelhető. Ennek érdekében folytattuk le azt a retrospektív kutatást, amely tanulmányunk alapjául szolgált, és Győr-Moson-Sopron megyét abban az időszakban vette górcső alá, amikor a SARS-CoV-2-koronavírus okozta pandémia a legintenzívebben volt jelen hazánkban, ugyanúgy, ahogyan a világ legtöbb országában is. A kutatás célja annak regisztrálása volt, hogy a napjainkban előforduló járványok milyen intenzitással képesek terjedni, tehát milyen dinamikával jelentkeznek a járványok okozta negatív hatások.
Európai kreatív városok: A kreatív város tematika jó példái
In: Ádám, Szilvia; Galambos, Katalin (szerk.) Tiéd a tér: Kultúra és együttműködés: Socio Summit 2023 – konferenciakötet
Kőszeg, Magyarország: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (2023) 121 p. pp. 29-37., 9 p.
Elérhető: untitled (sociosummit.hu)
A kreatív város koncepció két dologra épít: a kultúrára és a kreativitásra. E két fontos társadalmi értékkel és készséggel alakít ki a kreatív város egy olyan stratégiát, amely város-, illetve régiófejlesztési folyamatokat képes útjára indítani. Számos példát ismerünk a világból, amikor a városi döntéshozók, valamint várostervezők a kultúrára támaszkodva igyekeztek struktúraváltást végrehajtani olyan településeken, ahol gazdasági nehézségekkel kellett szembenézni. A kultúra e helyeken olyan erőforrásnak bizonyult, amelyre építve képesek voltak javítani a térség sokszor kilátástalannak tűnő helyzetén. Az utóbbi néhány évtizedben ugyanakkor a kreatív és kulturális gazdaság is növekedésnek indult. Megjelent egy új társadalmi réteg, amelyet Richard Florida kreatív osztálynak hív. Florida úgy véli, hogy e társadalmi osztály tagjai, a kreatív szakemberek magasan kvalifi kált munkaerőként hatással vannak a városi gazdaság növekedésére. A kultúrában, valamint a kreativitásban rejlő lehetőségeket végül szerte a világban felismerték, és kezdemények, illetve jó példák sora gazdagította azt az eszköztárat, amellyel aktivizálni tudjuk legértékesebb erőforrásaink jótékony hasznosulását városaink fejlődésében. A tanulmányban e példák kerülnek bemutatásra.
Kultúraalapú városfejlesztés. Kreatív városi kezdeményezések Kelet-Közép-Európában.
Budapest, Magyarország: MCC Press (2023), 256 p.
ISBN: 9789636440107
Richard Florida kreatív városokról szóló műve óta tudjuk, hogy egy térség fejlesztése a kultúrán és a kreatív iparon keresztül is lehetséges. A kultúralapú városfejlesztés magyarországi és kelet-közép-európai dimenzióiról ugyanakkor mindeddig nem született olyan összefoglaló munka, amely makrotérségünk városainak kreatív kezdeményezéseivel, intézkedéseivel foglalkozna. E könyv a fogalmak tisztázása és a városokat körülvevő jogi és intézményi keretrendszer ismertetése mellett feltárja és rendszerezi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a kultúra és a városfejlesztés kapcsolatából születtek térségünkben. A kötet a témával foglalkozó kutatók és egyetemi hallgatók, valamint a települések gyakorlati szakemberei számára éppúgy értékes és hasznos olvasmány, mint azoknak az érdeklődőknek, akik csak most ismerkednek a kultúralapú városfejlesztéssel.
Hegyi Judit, Troján Szabolcs, Kacz Károly, Miklósné Varga Anita
A magyar élelmiszeripari vállalkozások pénzügyi helyzetének alakulása – változások 2017 és 2021 között
ECONOMIC AND REGIONAL STUDIES / STUDIA EKONOMICZNE I REGIONALNE 16: 3 pp. 348-366., 19 p. (2023)
https://doi.org/10.2478/ers-2023-0022
Az élelmiszeripar kiemelt jelentőségű iparág, amely fontos stratégiai ágazat a magyar gazdaságpolitikában. A 2000-es évek elejétől ugyanakkor az ágazatot a tőkekivonás, az eladósodás, a piacvesztés, a vállalati elaprózódás és a jövedelmezőség csökkenésének folyamata kísérte. Az élelmiszeripart tehát eleve is negatív trendek jellemezték és a szektor versenyképessége az Európai Unióhoz való csatlakozás óta még tovább romlott. Az utóbbi időszakban további súlyos hatásoknak (világjárvány, gazdasági és inflációs bizonytalanság) volt kitéve az élelmiszergazdaság egésze, így ez a szektor is.
Tanulmányunkban azt elemeztük, hogy a kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások főbb pénzügyi adatai (az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó ágazatban) milyen módon tükrözik a jelzett gazdasági környezet hatásait. A vizsgálat célja a szektorban tevékenykedő vállalkozások vagyonának, eredményeinek és főbb pénzügyi mutatóinak bemutatása az öt pénzügyi év vonatkozásában. Az elemzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait tartalmazó adatbázis alapján készült és felhasználtuk az Agrárközgazdasági Intézet által erről az ágazatról készített éves jelentéseit is. Az értékelés alapvetően a mérleg- és eredménykimutatás alapján számított viszonyszámokra (megoszlási és összehasonlító viszonyszámok), valamint analitikus trendszámításra támaszkodott. A vállalkozások tevékenységének elemzéséhez pedig pénzügyi mutatók kerültek felhasználásra. Az ágazaton belül a főbb paraméterek változását szakágazati és gazdálkodási forma szerinti bontásban is szemléltettük.