A mosonmagyaróvári intézmény 1818-tól kezdődően napjainkig a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok figyelembevételével alakította tevékenységét. A korábbi társadalmi és gazdasági viszonyok az ún. hagyományos agrárszakember képzést igényelték, melynek jellege időközben jelentősen átalakult. Alapvető feladatnak mindvégig a magas szintű kutató­munka mellett, az oktató-nevelő tevékenységet tartották, melynek alapvető célja a társadalom igényeit kielégítő, művelt, szakterületükön magas szintű elméleti és gyakorlati tudással, annak alkalmazásához megfelelő készséggel rendelkező, legalább egy idegen nyelvet beszélő szakemberek kibocsátása volt.

Kiemelkedő feladatuknak tartották továbbá azt, hogy az itt végzett diplomások a szakmai tevékenység ellátása mellett az értelmiségre háruló társadalmi feladatok ellátására is alkalmasak legyenek. Az Intézményben alkalmazott tantervekre kezdettől fogva az elméleti és gyakorlati képzés harmóniájára való törekvés a jellemző. Ezekben a tantervekben kellő súlyt kaptak a közismereti diszciplinák (botanika, zoológia, kémia, matematika stb.), valamint a mezőgazdaság szakmai ismeretanyagai (kiemelten az állattenyésztés, a növénytermesztés, az ökonómia, valamint a műszaki tudományok).

A Karon (illetve annak jogelődjeinél) az alapítás óta felsőfokú szakemberképzés folyik. Az elméleti képzés kiegészítéseként a gyakorlati igényeknek mindenkor megfelelő szakmai gyakorlatot adó oktatás is folyamatosan jelen van a hallgatók képzésében. Ez utóbbinak a biztosításához hosszú időn keresztül saját tangazdaságot is üzemeltetett a Kar, ahol a hetesi szolgálatot és különféle üzemvezetési és szervezési gyakorlatokat teljesítettek a hallgatók.

Az Intézmény munkájára jellemző a többszakos, az élelmiszergazdaságot jól átfogó képzési rendszer működtetése. A magas szintű elméleti képzés mellett fontos szerepet játszik a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra épülő külföldi farmgyakorlat rendszer. Ennek keretében a hallgatók Európa számos országába, valamint az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába utazhatnak jellemzően 3–6 hónapos farmgyakorlatra, amely kiválóan szolgálja szakmai látókörük bővítését és a nyelvgyakorlást. A graduális képzés mellett jelentős szerepet kapott az Intézményben a doktorképzés (PhD), a felsőfokú szakirányú továbbképzés, valamint a tanfolyamos továbbképzés. A nappali tagozatos képzés mellett több, mint három évtizede folyik levelező tagozaton is alapképzés. Ez utóbbiak a graduális képzés részei és a kibocsátott diploma egyenértékű a nappali tagozaton szerzett diplomával. Ebben a képzési formában évente 40–60 hallgató szerez diplomát.

A graduális képzés mellett igen kiterjedt a felsőfokú szakirányú továbbképzés, melynek egyik legfontosabb területe a szakmérnök-képzés. Jelenleg öt speciális területen folyik szakmérnök-képzés és ezen kívül számos továbbképző tanfolyam is rendszeresen működik az Intézményben.

Fontos része a képzésnek az akkreditált doktori iskolák keretében folytatott PhD-képzés. A mezőgazdasági tudományterületeket és az élelmiszergazdaságot egyaránt érintő programok (2 doktori iskola, 8 alprogram) teszik lehetővé a doktoranduszok munkáját. Igen szerteágazó a Kar tudományos kutató tevékenysége és a gyakorlattal történő kapcsolatépítése egyaránt. A növénytermesztési fajtafenntartási, az állattenyésztési 10 biotechnikai, valamint az ökonómiai szervezési tudományos kutatások mellett számos alap- és alapozó jellegű diszciplina tudományos eredményei is figyelemre méltóak.

Kiemelt jelentőségű a Kar Élelmiszertudományi Intézetének EU akkreditációval rendelkező élelmiszer-minőségvizsgáló laboratóriuma. Hasonlóan eredményes kutatómunka folyik a precíziós mezőgazdasági termelés feltételrendszerének kialakítására irányuló területeken. Egyre fontosabbá válik az egyetem szaktanácsadó tevékenysége, amely komoly szakmai segítséget nyújt az észak-dunántúli gazdaságok számára, de néhány speciális kérdésben országos jellegű szaktanácsadás is működik.

Az Intézmény alapvetőnek tartotta és tartja ma is a kutatási és oktatási tevékenységek magas szintű művelését. Mindebből következik, hogy kutató egyetem akar lenni, ahol a magas szintű kutatómunkába elválaszthatatlanul integrálódik az oktatás, és a kettő kölcsönösen erősíti egymást. A minőségfilozófia legfontosabb eleme a kettő összhangja. Elsődleges célnak tekintjük a megfelelő hallgatói, kutatói laboratóriumi háttér megteremtését, amely lehetővé teszi a tudományos minősítéssel rendelkezők jelenlegi arányának (az oktatók, kutatók 86%-a rendelkezik tudományos fokozattal) megőrzését, illetve fokozatos növelését.

Az egyetemnek jól szervezett nemzetközi kapcsolatrendszere van számos európai és amerikai egyetemmel, illetve kutatóintézetekkel kialakított együttműködés formájában. Köztük kiemelkednek a Bécsi Agrártudományi Egyetemmel, illetve a finnországi Savonia Egyetemmel meglévő képzési, kutatási és kulturális kapcsolatok. Az Intézmény szakmai tudományos tevékenységén túl, szép és kulturált környezettel is rendelkezik. Az egyetem szállodája (Hotel Gazdász), sportlétesítményei a hallgatókat, az oktatókat és a vendégeket szolgálják.

Az Intézmény gondoskodik a tradíciók fenntartásáról és a történelmi nevezetességek bemutatásáról (Intézménytörténeti Múzeum, Hanság Élővilága Múzeum, Eke- és Szántás Története Kiállítás). A szorosan vett feladatokon túl rendszeresen lehetőséget biztosít az intézmény páratlan szépségű aulájában hazai és nemzetközi rendezvények, konferenciák, hangversenyek stb. megszervezésére.