Kutatástól a gyakorlatig: határmenti összefogás a biodiverzitás megőrzéséért
A mezőgazdasági tájak nemcsak az élelmiszer-termelés színterei, hanem számos növény- és állatfaj élőhelyei is. Az elmúlt évtizedekben azonban a mezőgazdasági területek biodiverzitása jelentősen csökkent: egyre kevesebb a szántóföldi vadvirág, visszaszorulnak a beporzók és a mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok. A klímaváltozás hatásai tovább növelik az agrárökoszisztémákra nehezedő nyomást.
Erre a közös kihívásra keres válaszokat a Green Connections – Természetalapú megoldások és fenntartható gazdálkodás az osztrák-magyar határtérségben című Interreg Ausztria-Magyarország projekt. A 2026 áprilisában indult, 33 hónapos projekt vezető partnere a Széchenyi István Egyetem, partnerei a Biosphärenpark Wienerwald Management GmbH és az Esterhazy Betriebe AG Ausztriából, valamint a Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület Magyarországról.
Közös kutatás a határ két oldalán
A Green Connections egyik központi eleme annak vizsgálata, hogy a különböző gazdálkodási módok hogyan hatnak a mezőgazdasági területek biodiverzitására. A kutatás az ökológiai és konvencionális művelésű szántóterületeket hasonlítja össze, különös tekintettel az őszi vetésű gabonákra.
A terepi munkát április végén közös kutatási workshop előzte meg, ahol a projekt szakértői összehangolták a növényekhez, beporzókhoz és más vizsgálati területekhez kapcsolódó kutatási módszereket. A közös módszertan kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Ausztriában és Magyarországon gyűjtött adatok később valóban összehasonlíthatók legyenek.
A felmérést végző osztrák-magyar team. Fotó: BPWW/N. Kovacs
A 2026-os évben a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar kutatói összesen 40 szántóföldet – 20 magyar és 20 osztrák területet – vizsgálnak, mindkét országban 10 ökológiai és 10 konvencionális művelésű táblával. A kutatási koncepció szerint a bio és konvencionális területeket lehetőség szerint párokba rendezve, egymáshoz közel választják ki, hogy a termőhelyi különbségek minél kevésbé befolyásolják az összehasonlítást. 2027-ben újabb 40 terület vizsgálata tervezett, lehetőség szerint új gazdálkodók bevonásával.
Folyamatban a szántóföldi vadvirágok és beporzók felmérése a határtérségben. Fotó: SZE/Pinke Gyula
Lezajlott az első terepi felmérési időszak
Májusban és júniusban már sor került az első összehangolt terepi vizsgálatokra Magyarországon és Ausztriában. A projekt szakértői a szántóföldi vadvirágokat és a beporzókat vizsgálták, valamint talajmintákat gyűjtöttek. Az ornitológiai vizsgálatok szintén részét képezik a kutatásnak.
Beporzók felmérése. Fotó: SZE/Pinke Gyula
A terepi felmérések első benyomásai már most érdekes kérdéseket vetnek fel. A vadvirágok sokfélesége és borítása többnyire nagyobb volt az ökológiai művelésű vetésekben, ugyanakkor olyan bioterületekkel is találkoztak a kutatók, amelyek meglepően fajszegénynek bizonyultak. A beporzóknál még összetettebb kép körvonalazódik, ahol a gazdálkodás mellett a helyi környezeti adottságok és az időjárási körülmények szerepe is jelentős lehet. Ezek azonban egyelőre terepi megfigyelések; megalapozott következtetések az összegyűjtött adatok részletes feldolgozását követően vonhatók le.
A terepi felmérés során talált pöszörlégy faj kék búzavirágon. Fotó: SZE/Pinke Gyula
A biológiai felmérésekkel párhuzamosan agrotechnikai kérdőíves adatgyűjtés is zajlik a részt vevő gazdálkodók körében. A kérdőív többek között a termesztett növényre, vetésre és előveteményre, tápanyag-utánpótlásra, talajművelésre, mechanikai gyomszabályozásra, valamint a növényvédő szerek használatára vonatkozó adatokat gyűjti. A terepi biodiverzitási adatok és a gazdálkodási háttérinformációk együttes értékelése segíthet jobban megérteni, hogy mely gazdálkodási gyakorlatok járulhatnak hozzá a mezőgazdasági élővilág megőrzéséhez.
A kutatástól a gyakorlati megoldásokig
A Green Connections nem áll meg az adatok gyűjtésénél. A kutatási eredményekre építve a projekt gyakorlatorientált ajánlásokat dolgoz ki a biodiverzitásbarát gazdálkodáshoz. Ezek egyik fontos eredménye lesz a kétnyelvű Green Farming Handbook, amely a tudományos eredményeket és a projekt során összegyűjtött gyakorlati tapasztalatokat foglalja majd össze a gazdálkodók és más szakmai szereplők számára.
A természetvédelem kézzelfogható formában is megjelenik a projektben: Donnerskirchenben és Dunaszigeten bemutatóterületek jönnek létre veszélyeztetett és ritka szántóföldi vadvirágok számára. A magyarországi helyszín előkészítéséhez szükséges maggyűjtés már megkezdődött.
A projekt fontos eleme a társadalom minél szélesebb körű bevonása. A citizen science (közösségi tudomány) keretében a lakosság is bekapcsolódhat egyes kutatási és adatgyűjtési tevékenységekbe, míg oktatási programok és szemléletformáló eszközök segítik az iskolák, helyi közösségek és civil szervezetek bevonását a biodiverzitás megismerésébe és megőrzésébe.
A következő időszakban folytatódik a terepi adatok feldolgozása, elkészül a közös kutatási terv, tovább formálódik a citizen science program, és folytatódik a bemutatóterületek előkészítése. A Green Connections célja, hogy a határ két oldalán megszerzett tudás ne csak kutatási eredmény maradjon, hanem a mezőgazdasági gyakorlatban is alkalmazható megoldásokká váljon, hozzájárulva az osztrák–magyar határrégió agrártájainak hosszú távú megőrzéséhez.