Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Livestocker Solutions Kft.. A partnerség célja az agrármérnök-hallgatók képzésének erősítése, valamint közös kutatási projektek megvalósítása. A Kar kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a vállalkozói szférával való kapcsolatépítés hangsúlyos szerepet kapjon működésében – ennek legújabb példája ez a friss megállapodás.

A saláta termesztéssel foglalkozó Primavega cég évek óta meghatározó szereplője az európai zöldségpiacnak, különös figyelmet fordítva az automatizálásra és fenntarthatóságra. 

Kísérleti növénytermesztés fóliasátorban

Magas szakmai színvonalú beszélgetés zajlott az V. VinÓvár Szakmai Fórumán Mosonmagyaróváron. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központjának 60-as termében Szőke Nóra, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vidék- és térségfejlesztési szakértője vezette a kerekasztal-beszélgetést a magyar szőlőtermesztés és borkészítés fontos témáiról.

Az ötödik VinÓvár nagyrendezvénynek otthont adó és megvalósító Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar ezúttal is külön figyelmet szentelt a szakmai igényeknek. Az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés vezetője, dr. Vona Viktória szervezésében létrejövő Szakmai Fórumon különlegesen jó és gyakorlatias előadásokat hallhattunk, zárásként pedig a kerekasztal-beszélgetés koronázta meg a programot.

A résztvevők voltak:

Hanczné Dr. Lakatos Erika (HLE), a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, stratégiai dékánhelyettes

Ondré Péter (OP), az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, valamint

Tamás Gábor (TG), nemzetközi bor és párlat akadémikus.

Szőke Nóra, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vidék- és térségfejlesztési szakértője

vezette a kerekasztal-beszélgetést az V. VinÓvár Szakmai Fórumán

A talajminőség és a bor közötti összefüggések

HLE: Több vizsgálat is irányul arra, hogyan befolyásolja a talaj a szőlőn keresztül a bor minőségét. Egy francia kísérlet például abból indul ki, hogy a talaj mikroelem-tartalmának összetétele az ásványi anyagokból ered, a kutatásban pedig a talajösszetételen keresztül szerették volna befolyásolni a bor beltartalmát. Ezért köveket hordtak a talajfelszínre, majd azt vizsgálták, a csapadékvíz hogyan mossa ki ezekből az anyagokat, és ezek milyen formában kerülnek a borba. Arra kíváncsiak, hogy a talajon keresztül indirekt módon bármilyen formában a szőlőbe bevitt anyagok hogyan tudják megváltoztatni a bor adottságait, ami a későbbi technológiai folyamatokat segítheti.

A biodinamikus és a natúr borok termesztése

TG: Nem minden esetben értek egyet a nagyon modern szemlélettel, hiszen a művelt talajokra is esik a savas eső, tehát van, amit nem lehet kizárni, még az egészséges szőlőtermelésből sem, ezért kicsit szkeptikus vagyok. Az irány jó, hasznos és követendő, hogy minél kevesebb beavatkozás és hozzáadott vegyi anyag legyen a szőlőtermesztés része, de vannak olyan globális események, amelyek ennek ellentmondanak.

OP: Az, hogy mennyire érdekli a fogyasztókat a biodinamikus, illetve a natúr borok egészségesebb technológiája, nagyon nehéz kérdés. Napjainkban az a legfontosabb, ha borfogyasztásra szeretnénk bírni bárkit, hogy figyeljünk a globális borpiac trendjeire. Világszinten a fogyasztás csökkenése látható a 2010-es évek óta, még úgy is, hogy több ázsiai ország, így Kína is belépett a piacra. Ezzel ellentétes módon messze a globális inflációs indexeket meghaladva nő a borászati ágazat bevétele, vagyis az egy palack értékesítésére jutó bevétel nő, és a megfigyelt tendencia szerint továbbra is növekedni fog. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy minél magasabb hozzáadott érték kell legyen egy palackban, legyen az bio, organikus, biodinamikus vagy natúr bor. Részt kell venni a folyamatokban, hogy fennmaradhasson a magyar borászati ágazat, a marketingnek és a borásztársadalomnak is figyelnie kell erre a trendre.

Ondré Péter (OP), az Agrármarketing Centrum ügyvezetője

számos hasznos ágazati összefüggést és javaslatot ismertetett a kerekasztal beszélgetésen

Innováció, fenntarthatóság, gépesítés és új technológiák

HLE: Az óvári kar kutatásai között nemrég lezárult egy projekt, amelynek egyik célja az érzékszervi vizsgálatok szubjektivitásának minimalizálása volt, több partnerünkkel közösen fejlesztettük ki az e-orr- és az e-nyelv-módszereket. Arra koncentráltunk, hogy a bor erjedésekor tudjuk-e detektálni a borhibákat, illetve a potenciális borbetegségeket, amiket esetleg a borász még nem vesz észre. Nagy jelentősége van előbb észlelni ezeket, hogy javíthassuk és megelőzzük a bajt, még időben bele lehessen nyúlni a technológiába. A módszer működik, de még nagyon drága, nagyjából még 10 év kell hozzá, hogy szélesebb körben is elérhető legyen. 

Fontos fejlesztési irány még a Terroir jellegzetességeinek a mért adatok alapján történő leírása, hogy az adott élesztőtörzsek milyen pluszt hoznak a borba. Mivel nagyjából 2000-2500 összetevő van egy testesebb vörösborban, elég nehéz a feladat, bőven van mit vizsgálni.

Fontos, hogy a gépesítést sem szabad túlzásba vinni, a borász lelke is kell a jó borhoz, mert ha túl mesterségesen rakják össze, uniformizált lesz, mint Kaliforniában, ahol nagyon sok egymáshoz hasonló, vagy ugyanolyan bor készül.

Hanczné Dr. Lakatos Erika (HLE), a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, stratégiai dékánhelyettes a kutatási eredményekről és a lehetőségekről osztotta meg az aktuális tudnivalókat

TG: Volt szerencsém mesterséges intelligenciával összerakott házasítást kóstolni, de nem érdemes teljesen szétszálazva, gépiesen vizsgálni az alkotóelemeket. A kóstolásnál, a tesztelésnél nagyon meghatározó a komplex érzet, valamint több szubjektív szempont is.

A klímaváltozás: kihívások és reakciók

OP: A világ borpiacának és a szőlőtermesztésnek két nagy kihívása a fogyasztás csökkenése és a klímaváltozás miatti felmelegedés. Utóbbi hatására kiégnek a savak, felmegy a cukortartalom és drágul a termesztés költsége. Az erre válaszul hozott öntözésfejlesztés hatására pedig eltűnik a bor karaktere, továbbá a rezisztencia kiépítése miatt is túlságosan egységes, uniformizált lesz a bor.

Az egyik válasz a régi magyar fajták visszahozása és elterjesztése, a klímaváltozást tűrő rezisztens fajták használata. Utána kell nézni a már bevált természetes termesztési módoknak és a történeti hagyományoknak, megkeresni a génbankokban és a kutatási anyagok között azokat a lehetőségeket, amelyek működnek a megváltozott klimatikus körülmények között is.

HLE: A technológia szempontjából fontosak az olyan élesztőtörzsek, amelyek a megnövekedett cukortartalmat szabályozzák, ezért próbáljunk olyanokat használni, amik bírják ezt, hogy ne legyen túl magas alkoholtartalma a bornak.

Weingartner Olivér, az 5 Ház borbirtok borásza a témához hozzászólva elmondta, hogy Badacsonyban a Kéknyelű nem fog megmaradni a klímaváltozás miatt. Egyetértett abban, hogy vissza kell nyúlni a régi magyar fajtákhoz: a Budai zöld és a Sárfehér nagyon jól működik a megváltozott körülmények között is.

TG: Az újabb fajták engedélyezésére francia földön is zajlik, ahogy Bordeaux-ban is megtörtént, hogy beengedték az éghajlatnak jobban megfelelő ibériai fajtákat. Ennek eredményeképp új szőlőfajták lesznek a világban, több pedig teljesen eltűnhet.

Tamás Gábor (TG) nemzetközi bor és párlat akadémikus

a fogyasztás és a fajták változásának fontosságára is felhívta a figyelmet Mosonmagyaróváron, az V. VinÓvár Szakmai Fórumán

OP: Reméljük, hogy ez hazánkban is így lesz, mert sajnos nincs elég homogén szőlőállományunk, így nagyon nehéz marketinget építeni a magyar borra. Míg a Tokaji borvidéken hat fajta termesztése engedélyezett, Balatonbogláron összesen 108-féle szőlő telepíthető. Így esélytelen kampányt és reklámot építeni. Jó példa előttünk Ausztriáé, ahol néhány fajtára szűkítették a választékot, és azokat erősítették meg nagy sikerrel. Meg kell határozni azokat a fajtákat, amikre ráépíthető a magyar borszőlő készítése, és ezek köré szerveződhet a bormarketing, mert ekkor lesz esélyünk a regionális és a világpiacon is.

A borfogyasztás

TG: Nem tudunk homogén szokásokat felfesteni, szegmentálni kell a célcsoportokat is, de azt látom, hogy valamennyire növekszik a fogyasztói tudatosság, nézik a fajtát, az eredetet és a történetet is. Egyelőre viszont sokan a külföldit választják, mert jobb áron tudnak jó minőséget vásárolni a nagyüzemek termékeiből. A magyarok nem tudnak ezekkel a méretekkel versenyezni, ezért másra kell építeni az árképzést, minél több hozzáadott értékkel. A kis borászatok útja az egyediség, amit az árban érvényesítenek. Kiemelt még az edukáció jelentősége, minél több információt kell eljuttatni a fiataloknak is.

HLE: Ebben a folyamatban nagy szerepe van az egyetemeknek és a tömegeket megmozgató intézeteknek, mint a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amelynek munkatársai felkarolták az edukációt. Sokakat iskoláztak be borászati és borkulturális képzésekre, melyekre nagy igény van. Ezeken elmondják, mi a jó bor, mi a különbség az egyes fajták és évjáratok között, igyekeznek részletesen bemutatni a borok világát.

A borászatok kihívásairól és a megoldásokról is szóltak a szakemberek az ötödik VinÓvár Szakmai Fórumán tartott kerekasztal-beszélgetésen

OP: Az Agrármarketing Centrum programjai között két évig látta el a magyar bormarketing kommunikációs feladatait, melynek során kiderült, hogy nem lesz csodafegyver a natúr és a bioborok termesztése. Sajnos generációs szakadék van a magyar borfogyasztásban, a mai fiatalok az égetett szesz és más irányok felé is nyúlnak, ha szórakozni akarnak. Ugyanakkor számos, borhoz kapcsolódó képzést szerveztünk magyar egyetemeken, így itt, ebben a teremben is, és mindenhol telt ház volt. A fiatalok nyitottak voltak a boros ismeretekre, sok tudást vittek haza. Nagyon lényeges, hogy adjunk valamit a bor mellé, hozzácímkézzük az italhoz a tudást és az előnyöket. Ennek része a hagyomány bemutatása is.

Szakértő közönség hallgatta a magyar borászati ágazat előtt álló lehetőségek felvázolását

Mit kívánnának a szakma fejlődéséért?

TG: Jó lenne a magyar boréletet az osztrák példa szerint alakítani, ehhez összefogás és az árkok felszámolása szükséges. Érdemes még a networking típusú mentalitást behozni, ami a másik, akár a szomszéd borász segítésén alapul.

HLE: Azt, hogy azok a fiatalok, akik itt koptatják az egyetemi padokat, olyan családot alapítsanak, ahol adott esetben esténként odafér a magyar bor az asztalokhoz.

OP: Jusson el a magyar bor a hagyományos 22 magyar borvidéken kívülre is, legyen minél több rendezvény, érdeklődés a borvidéken kívül is. Ha a VinÓvárhoz hasonlóan több szakmai esemény és fórum is megvalósul, azzal a magyar borászati ágazat nagyot léphet előre.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt

gödöllői környezetgazdálkodási agrármérnök, 2009

óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 2021

Fotó: Pomaranski Luca

A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága adott otthont az intézmény részvételével megvalósult Digitális Agrárakadémia Plusz projekt záró eseményének. Az agrárium digitális átállását segítő program során létrehozott képzéseken több ezer gazda vett részt az egész Kárpát-medencéből.

A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.

Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.

Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.

A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.

Az aktuális növényvédelmi előrejelzés online elérhetősége:

https://plant.sze.hu/novenyvedelmi-elorejelzesek

Az Állatorvostudományi Egyetem a Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát június 3-án, amely a ragadós száj- és körömfájás idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A rendezvény – amelynek társszervezője a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Agrárközgazdasági Kutatóintézet, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal volt – nemcsak a járvány tanulságainak összegzéséről, hanem egy újraindítási stratégia közös megalapozásáról is szólt.

Idén tavasszal olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Az erről rendezett konferencián dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte: az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak minőségi képzése és az állategészségőr-képzés újraindulása nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is.

Nagy érdeklődés kísérte az Állatorvostudományi Egyetemen megrendezett konferenciát. (Fotó: Bankó József)

 

Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a felsőoktatási intézmények járvány elleni védekezésben betöltött szerepét hangsúlyozta.

Mellett balról dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja,

jobbról pedig dr. Nagy István agrárminiszter. (Fotó: Bankó József)

 

 

A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök – például az in vitro embrióátültetés – lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

 

 

Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője is tartott előadást a rendezvényen.

(Fotó: Bankó József)

 

 

A gazdasági következményeket dr. Goda Pál agrárközgazdász értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a tízmilliárd forintot.

Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának óraadója a március 6-án Kisbajcson tejelő szarvasmarha-állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be, így az elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. Szólt a járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokról, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez.

Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos (Fotó: Bankó József)

 

Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát.

A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható.

Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.”

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja így fogalmazott:

„Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, genetikai és takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.”

A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak.

 

 

Forrás: https://uni.sze.hu/post/ragad%C3%B3s-sz%C3%A1j-%C3%A9s-k%C3%B6r%C3%B6mf%C3%A1j%C3%A1s-k%C3%B6z%C3%B6s-konferenci%C3%A1t-rendezett-az-%C3%A1llatorvostudom%C3%A1nyi-egyetem-%C3%A9s-a-sz%C3%A9che

Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vezetősége és valamennyi munkatársa nevében szívből gratulálunk két kiváló kollégánknak a pedagógusnap alkalmából elnyert rangos szakmai elismerésekhez:

Hanczné Dr. Lakatos Erika részére a Nagyváthy János Díj odaítéléséhez, amelyet az élelmiszertudomány szakterületén végzett magas színvonalú oktatásszervezési, infrastruktúrafejlesztési és pályázati tevékenységének elismeréseként vehetett át. Ez a miniszteri kitüntetés méltó visszajelzése annak a kimagasló munkának, amelyet a Kar és az Élelmiszertudományi Tanszék érdekében hosszú évek óta végez.

Pólyáné Dr. Hanusz Borbála részére a Mosonmagyaróvár Város Kiváló Egyetemi Oktatója Díjhoz, amelyet kiemelkedő szakmai munkássága, valamint a hallgatók vezetőmentoraként és szakmentoraként nyújtott elhivatott támogatása elismeréseként vehetett át.

Fotó: Milkovits Tibor

Mindkét elismerés méltó bizonyítéka annak az elkötelezett, példaértékű munkának, amelyet kollégáink Karunk hírnevének öregbítéséért és hallgatóink szakmai fejlődéséért nap mint nap végeznek.

Ezúton is nagy tisztelettel gratulálunk a kitüntetésekhez, és további sok sikert, szakmai eredményeket és jó egészséget kívánunk!

Masch Antal sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította

Az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület a 2022. május 27-én megtartott közgyűlésén a Masch Antal Emlékbizottság (MAE) létrehozásáról döntött. A bizottság létrehozásának célja az volt, hogy Masch Antal – az Alma Mater történetének leghosszabb ideig regnáló igazgatója – sírhelyét személyiségéhez méltó módon rendezze, emlékét megőrizve. A 2023. április 3-án megalakult bizottság 2025. március 19-éig aktívan tevékenykedett. Ezen időszak alatt tizenegy alkalommal ülésezett és az ott meghozott határozati javaslatok alapján végezte munkáját. Tevékenységének csúcspontját jelentette a 2024. szeptember 24-e, amikor ünnepélyes keretek között felavatták Masch Antal új síremlékét a Nemzeti Örökség Intézete által adományozott emlékkővel, és Karkovány Ákos felújított síremlékével együtt. Ugyanezen nap délutánján a vár lovagtermében emléküléssel és kiállítással emlékeztünk meg Masch Antalról és Karkovány Ákosról. A jeles alkalomra készült egy kiadvány is, amely Masch Antal életét és munkásságát volt hivatott bemutatni.

Masch Antal szimbolikus síremléke és a felújított Karkovány Ákos sírkő

(Mosonmagyaróvár, 2024.09.25.)

A továbbiakban a bizottság kérelemmel fordult a Nemzeti Örökség Intézetéhez, Masch Antal sírhelyének védettségre való előterjesztése céljából, hogy a sírhely idegenek általi jogtalan kisajátítása többé ne fordulhasson elő. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2025. február 25-i ülésén – egyhangú döntéssel – a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította Masch Antal szimbolikus sírhelyét, amelyről a Hivatalos Értesítőben nemrégiben tájékoztatást is közöltek.

Az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület és az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar a szimbolikus síremlék létesítésével tisztelettel adózik dr. Masch Antal, Alma Materünk egykori igazgatója előtt, megteremtve ezáltal az egyensúlyt az Alma Materben neki emléket állító akadémiai örökség és a temetői állapotok között. E nemes gesztussal a mai gazdászgenerációk szimbolikusan rehabilitálták Masch Antal emlékét, valamint jeles személyiségét az ötvenes években ért atrocitásokért.

Dr. Cser János c. egyetemi tanár, a Masch Antal Emlékbizottság alelnöke

A MATE KERTI GYKK Fertődi Kutatóállomásán (Sarród) került sor Prof. Dr. Porpáczy Aladár, az MTA doktora, professor emeritus emlékére szervezett megemlékezésre, 2025. május 22-én.

Az emlékülést a MATE KERTI GYKK Fertődi Kutatóállomása, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara szervezte. A rendezvényen karunkat Dr. Tóth Tamás, dékán, Dr. Molnár Zoltán, nemzetközi és tudományos dékánhelyettes, Pólyáné Dr. Hanusz Borbála és Dr. Iváncsics József egyetemi docensek képviselték.

A szervezők, köztük karunk dékánjának, köszöntései után Dr. Varga Jenő kutatóállomás vezető a jelenlévő családtagok, Porpáczy Aladár professzor úr özvegye és három gyermeke, segítségével összeállított személyes hangvételű előadásában emlékezett meg professzor úrról. Ezt követően Prof. Dr. Matuz János, az MTA doktora, a magyar növénynemesítők nevében méltatta Porpáczy Aladár professzor úr tudományos és szakmai pályafutását. Az emlékülés végén a résztvevők és az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület jelenlevő képviselői megkoszorúzták professzor úr Fertőd Sarródi úti temetőjében lévő nyughelyét.

Dr. Molnár Zoltán

2025. május 20.-án megrendezésre került a Portfolio Csoport szervezésében az immár hagyományos AgroFood Konferencia, a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpontban. A konferencia átfogó képet ad az élelmiszer-iparágat érintő legfontosabb piaci, fejlesztési, tudományos, innovációs, beruházási, szabályozási, finanszírozási és működési kérdéseiről, ezzel elősegítve a vállalatok eredményes működését.

A konferencián összesen hat szekcióban különböző tematikájú előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak meg a meghívott és érdeklődő szakemberek és ipari partnerek.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karát két munkatársunk képviselte:

Dr. Kiss Attila Péter kutatóprofesszor, innovációs dékánhelyettes előadást tartott Divathullám vagy modern táplálkozástudományi trend a "minden mentes étrend"? címmel a „Nagy jövő előtt a „mentes” élelmiszerek” elnevezésű szekcióban

Dr. habil. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes az Élelmiszercsomagolás szabályozási és fenntarthatósági trendekről szóló kerekasztal beszélgetést moderálta

Az AgroFood 2025 konferencián az ágazatot leginkább érintő szakmai témák hangsúlyos nyilvánosságot kaptak. A rendezvény továbbá kiváló lehetőséget kínált a szakmai kapcsolatépítésre és a networkingre is.

„Ragadós száj- és körömfájás – megállás után újraindulás: a szaporodásbiológia és a járványvédelem szerepe a fenntartható újrakezdésben”

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar közös szervezésében konferenciára és webináriumra kerül sor, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.

A rendezvény célja a tudományos ismeretek megosztása, a legújabb kutatási eredmények bemutatása, valamint a szakmai párbeszéd elősegítése az állategészségügy és a kapcsolódó kutatási területek képviselői között.

Időpont: 2025. június 3. (kedd), 9.30-12.30 között
Helyszín: Állatorvostudományi Egyetem, 1078 Budapest, István u. 2., Aula
Részvétel: személyesen és online formában is lehetséges

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
👉 https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx...

A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.

Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.

Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.

A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.

2025. május 14.

A búzákra már legföljebb csak a fuzáriózis jelenthet nagyobb veszélyt!

Szekszárd környékén áprilisban mindössze 5 csapadékos nap volt, az esőből mégis átlag körüli mennyiség hullott. A május eddig inkább száraznak és meglehetősen hűvösnek tűnik. A hónap eleji 20-21 °C-os napi átlagokról a hőmérséklet 8-9 °C-kal visszaesett, és jelentős melegedés egyelőre nincs kilátásban, mint ahogy kiterjedt esőzés sem.

Búzabetegségek: Az őszi búza kalászol, a korai fajták kezdenek virágozni. A Dél-Dunántúlon még a legfogékonyabb fajtákban is csak elvétve fordulnak elő a rozsdák, a lisztharmat-fertőzöttség elenyésző, legföljebb mérsékelt szintű. A szeptóriás levélfoltosság szinte teljesen „eltűnt”, a pirenofórás foltosság konídiumos fertőzésből eredő tünetei most kezdenek szórványosan megjelenni. Úgy néz ki, a levélbetegségek közül az idén legföljebb a vörösrozsda (1. kép) okozhat hektáronként jelentősebb (0,5 t/ha-t meghaladó) termésveszteséget, de csakis a kifejezetten fogékony fajtákban (az összes fajtának kb. 10%-a). Az időjárás pillanatnyilag nem igazán kedvező számára, „várja” a fölmelegedést. A Kisalföldön ugyanakkor intenzíven terjed a vörös- sőt a sárgarozsda (2. kép) is, helyenként súlyos a lisztharmat-fertőzöttség. Védekezés nélkül a termésveszteség talán a hektáronkénti 1 tonnát is meghaladhatja a legveszélyeztetettebb termőhelyeken.

1. kép. A vörösrozsda a Dél-Dunántúlon csak szórványosan („minigócok”) észlelhető a korán vetett, fogékony fajtájú, eddig nem permetezett búzaföldeken (Szekszárd, 2025. április 28.).

2. kép. A Kisalföldön a sárgarozsda is jelen van, és egyelőre intenzíven terjed (Mosonmagyaróvár, 2025. május 4.).

A kalászfuzáriózis kialakulásához egyelőre nem kedvez az időjárás. Járványkitörésre olyankor kell számítani, amikor a búza kalászolása és tejesérése között – legfőképpen a virágzás idején – sok csapadék hullik, magas a páratartalom, és nem túl alacsony a hőmérséklet. Különösen hajlamosítók azok az évek, amikor ilyentájt „betéved” néhány mediterrán ciklon. Most nem úgy néz ki, hogy ilyen idő lesz, persze, előfordulhat meglepetés.

Árpabetegségek: Az őszi árpa már javában virágzik, a betegségnyomás lényegesen nagyobb, mint a búzában.  A foltbetegségek közül leginkább a hálózatos levélfoltosság veszélyeztet, a ramuláriás betegség gyors terjedésére  a tenyészidő vége felé lehet számítani abban az esetben, ha május második fele legalább átlagosan csapadékos lesz. Kritikus helyeken és fajtákban az árpaállományok szinte porzanak a lisztharmattól. A betegség tipikus tünetei mellett gyakoriak – és sok esetben megtévesztők – az ún. hiperszenzitív reakció tünetei is, amikor nincs penészgyep, csak barna foltok vannak a leveleken (3. kép).  Megindult a törperozsdát okozó gomba fölszaporodása is.

3. kép. Lisztharmatfertőzésre adott hiperszenzitív reakció tünetei árpalevélen (Szekszárd, 2025. május 10.).

Védekezés: A búza lombvédelmét elsősorban a rozsdafogékony fajtájú állományokban kell minél előbb elvégezni. A Kisalföldön a sárga- és vörösrozsda, a Dél-Dunántúlon inkább csak az utóbbi elhárítására kell összpontosítani. A mérsékelten fogékony és ellenálló fajták esetében megvárhatjuk a védekezéssel a teljes virágzást, amikor a kalászfuzáriózis elleni (mikotoxinszintet minimalizáló) védekezés időpontja optimális. A rozsdákra és a fuzáriózisra se fogékony búzafajtákat nem szükséges fungiciddel permetezni.

Az őszi árpa esetében a továbbiakban már legföljebb csak a kalászfuzáriózis és a ramuláriás levélfoltosság és esetleg a rozsda ellen védekezhetünk eredményesen. A lisztharmat és a hálózatos levélfoltosság sikeres leküzdéséről ilyenkor már lekéstünk.

Ahol nagyon megdőlt az árpa (4. kép) vagy a búza, ott eleve nincs túl sok értelme a gombaölő szeres védekezésnek. A korán megdőlt táblákon igen jelentős (hektáronként több tonna) lehet a termésveszteség.

4. kép. Teljesen ledőlt árpaállomány (Bátaszék, 2025. május 9.).

Életének 89. évében, 2025. május 12-én elhunyt Dr. Réti József, Alma Materünk címzetes egyetemi docense, Wittmann Antal-díjjal kitüntetett vasdiplomás Óvári Gazdász.

Réti József 1937. március 2-án született Győrben, ahol általános iskolai tanulmányait is végezte. Középiskolai tanulmányokat az Óvári Várban működő Mezőgazdasági Technikumban
folytatott, ahol 1954-ben érettségizett, majd megkezdte felsőfokú tanulmányait a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. 1957-ben vette át oklevelét az Alma Materben, ezt követően első és egyetlen munkahelyén helyezkedett el, hisz egész szakmai pályája során az ország legnagyobb gazdaságában, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban dolgozott 1999-ben történt nyugdíjazásáig. Szakterülete az állattenyésztés volt, melyben különféle beosztásokat töltött be és nagy szakmai tapasztalatra tett szert, országosan ismert és elismert szakemberré vált. Kezdetben agronómus, kerületi állattenyésztő, állattenyésztési főosztályvezető, végül kerületi igazgató volt a gazdaságban, ahol részt vett az állattenyésztési fejlesztések megvalósításában, a korszerű technológiák bevezetésében. Kiemelkedő szerepet játszott a tejtermelés, a hízómarhatartás és a juhászati ágazat nemzetközi színvonalra emelésében. 1977-ben állattenyésztéstan szaktudományban mezőgazdaságtudományi doktori címet szerzett Mosonmagyaróváron. A gazdász hallgatók gyakorlati oktatásban kifejtett munkájáért 1991-ben az Alma Mater címzetes egyetemi docenssé nevezte ki, valamint érdemeinek elismeréséül 1996-ban az Óvár Emlékérem 1. fokozatával tüntették ki. Nyugdíjazását követően fia munkáját segítve 2010-ig a Kaiser Food Élelmiszeripari Kft. mosonmagyaróvári gyárát üzemigazgatóként irányította. 2017-ben Ujhelyi Imre-díjat és Wittmann Antal-díjat vehetett át.

Özvegye, Antal Zsuzsanna pedagógus, aki nemzedékeket tanított Mosonmagyaróváron. Attila fia agrármérnök, címzetes egyetemi docens, Óvári Gazdász. Bálint unokája, követve a családi példát, szintén az Alma Materben végzett élelmiszermérnök, egy ismert debreceni konzervgyár termelési vezetője, Dániel unokája orvos-fizikus PhD hallgató az Edinburgh-i Egyetemen.

Dr. Réti József évtizedeken keresztül oroszlánrészt vállalt a gazdászhallgatók gyakorlati oktatásában, valamint az Óvári Gazdászok Szövetsége, illetve a jogelőd Mezőgazdasági Szakemberek Klubja oszlopos és aktív tagjaként tevékenykedett. Az 1956-os mosonmagyaróvári események résztvevőjeként élete végéig ápolta és őrizte az intézmény legszomorúbb napjának és a mártír hallgatóknak a szellemiségét.

Búcsúztatására 2025. május 26-án, hétfőn 13 órakor kerül sor Mosonmagyaróváron, az óvári régi temetőben. A gyászoló család kérésére kérjük a tisztelt gyászolókat, hogy kegyeletüket egy szál fehér virággal szíveskedjenek leróni.

Emlékét az Óvári Gazdászok népes családja tisztelettel megőrzi, nyugodjék békében.

A Velencei-tó partján rendezik meg július 9–13. között az idei EFOTT-ot, amelynek a Széchenyi István Egyetem lesz a házigazdája. Az esemény május 8-i sajtótájékoztatóján számos újdonságra derült fény, többek közt előrukkoltak a középiskolásoknak szánt „Educatio Summer” programmal, először lesz diszkóhelyszín és technozene a fesztiválon, valamint a tavalyi árakat megfelezve várják a látogatókat, példátlanul olcsó fesztiválsörrel.

Megtartotta második képzési hetét a második csoport a Precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök képzésen.

Az országos járványügyi helyzet és az állatállományok egészségének védelme érdekében rendhagyó módon online oktatási formában készültünk a tudásátadásra. A hallgatók ezúttal is három napon át ismerhették meg mélyebben a szakmai tématerületeket. Április 7-én a precíziós állattartás, azon belül is a kérődzők anyaga volt a téma, ennek első részét Dr. Húth Balázs, a szak és az Állattudományi Tanszék vezetője mutatta be. Beszélt az állattartó telepeken megvalósított digitalizációs fejlesztésekről, külföldi és magyar példákról, fejőrobotokról, a fajták genetikai fejlődéséről, a technológiai innovációk tanulságos tévútjairól és helyes alkalmazásairól is.

Dr. Húth Balázs, a szak és az Állattudományi Tanszék vezetője

Másodikként Tóth Roland, a DeLaval Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője folytatta a szarvasmarhatartás témájával. Ismertette a fejőrobotok működési elvét, a takarmányozás automatizálása és a fejési eredmények összefüggéseit és a gyakorlati tapasztalatokat is.

Április 8-án, kedden délelőtt a termékelőállítás és az élelmiszerbiztonság volt a középpontban, ezt Dr. Ásványi Balázs egyetemi docens, az óvári kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese vezényelte le. Beszélt az élelmiszertermelés és az előállítás kockázatáról, valamint a folyamatok digitalizációjáról is.

Dr. Ásványi Balázs egyetemi docens

A délutánt Tossenberger János dékáni tanácsadó, a Széchenyi István Egyetem Állattudományi Tanszék professzora töltötte meg szakmai tartalommal. "A nagy teljesítményű genotípusok táplálóanyag ellátásának élettani alapjai" című előadását a rá jellemző informatív, gondolkodásra és összefüggések észlelésére ösztönző stílusában tárta a szakmérnök jelöltek elé. A takarmányozás témáját kibontva beszélt az innovatív megoldásokról, az élettani folyamatokról, a táplálóanyagok hasznosulását befolyásoló tényezőkről és a telepi technológiákról is. 

Dr. Tossenberger János dékáni tanácsadó

A második képzési hét harmadik napján délelőtt az „Állattenyésztés műszaki megoldásai, telepirányítási rendszerek” című előadásával készült Kövesdi József, az Okosfarm rendszert megvalósító Senit Kft. ügyvezetője. Délután Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgatója beszélt a precíziós takarmányozás gyakorlatáról és lehetőségeiről. A "Precíziós állattenyésztés gazdasági és környezetvédelmi összefüggései" című előadásban számos technológiai információt osztott meg a hallgatókkal, részletesen bemutatva a működő megoldásokat.

Czompó Krisztián, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgató

Az állattenyésztés és takarmányozás területein is egyre több és pontosabb digitális eszközzel és adatalapú megoldással válaszol az élelmiszertermelés által támasztott igényekre a precíziós technológia. A szakterület kutatóinak és mérnökeinek egyszerre kell számos, egymásnak alkalmanként ellentmondó elvárásnak megfelelniük – fogalmazott. Párhuzamosan kell növelniük a termelékenységet, csökkenteniük a termelés ökológiai lábnyomát és megfelelniük az állatjólléti követelményeknek. A szép és nehéz feladatot korszerű eszközökkel, információkkal és tudásszerzéssel végre lehet hajtani - mondta. 

A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.

Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.

Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.

A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.

Az aktuális növényvédelmi előrejelzés online elérhetősége:

https://plant.sze.hu/novenyvedelmi-elorejelzesek

Április első felében szünetelt a fertőzés

Az április hónap első fele abszolút száraz és eleinte meglehetősen hűvös volt, egyes napokon fagyott is. Csak 11-étől kezdett jelentősebben emelkedni a hőmérséklet, és 15-én érkezett meg a csapadék. Ez az időjárás nem kedvezett a kalászosok gombakórokozóinak (még a lisztharmatgombának se), így április 14-éig mindenféle fertőzés szünetelt. Közben a növények intenzíven fejlődtek, ezért a fertőzöttségük szintje, ami egyébként sem volt számottevő, tovább mérséklődött. A búzák szinte tünetmentesek, az árpáknak az alsóbb levelein maradtak a foltbetegségek tünetei.

Búzabetegségek: Az őszi búza zászlóslevele megjelent, helyenként már ki is terült. Az állományok alapvetően egészségesek, a vörösrozsda még nem ütötte föl a fejét, vagy legföljebb észlelési szinten fordul elő bennük, a lisztharmat is többnyire csak elvétve mutatkozik. A szeptória nem tudott továbbterjedni, a legalsó leveleken maradt, amelyek lassan elszáradnak. A fahéjbarna (pirenofórás) levélfoltosság tüneteinek megjelenése kalászoláskor várható. Ennek a betegségnek a károsítása az utóbbi években mérséklődött, jelentős kárt csak búza-monokultúrákban okozott.

A továbbiakban arra lehet számítani, hogy a lisztharmat – lokális megbetegedésektől eltekintve – az idén se lesz jelentős kátételi tényező, mivel az intenzív fertőzésének lehetősége a lombozat teljes kifejlődését követően hamarosan megszűnik. Intenzív lisztharmat-fertőzöttséget a Dél-Dunántúlon csak szórványosan lehet észlelni a Kisalföld egyes területein azonban a betegségnek száron és levélzeten is jól látható tünetei alakultak ki (1. és 2. kép). A szeptóriás levélfoltosság jelentős föllépésétől se kell már tartani, és valószínűleg a sárgarozsdára is ez a sors vár (tünetei a fogékony búzafajtákban és tritikáléban sem észlelhetőek egyelőre).

1. kép: Lisztharmattal jelentősen fertőzött levél

2. kép: Jelentős lisztharmat-fertőzöttség, mely a leveleken is terjed

3. kép: Az első vörösrozsdatelepek megjelenése (helyszín: Győr)

Úgy tűnik, az idén a vörösrozsda vagy a pirenofórás levélfoltosság lehet a legjelentősebb lombkárosító, de nem ez lesz az az év, amikor megdőlnek károsítási rekordjaik. A vörösrozsda első telepei a Kisalföldön éppen most jelentek meg (3. kép), Szekszárd környékén még nem találkoztunk velük. Minél későbbi a tünetmegjelenés, annál kisebb az esélye a súlyosabb fertőzéseknek.

Fontos említést tenni a genetikai és élettani eredetű levélfoltosságokról is (4. kép), amelyek ilyentájt szoktak föllépni az arra hajlamos búzafajtákban (különösen egyes durumbúzafajtákra jellemzőek, de a közönséges búza egyes fajtáiban is előfordulnak). Tüneteik gyakran kísértetiesen hasonlók a gombás eredetű levélfoltosságok szimptómáihoz, s ezzel gyakran megtévesztik a betegségek diagnosztizálásában kevésbé járatos termesztőket.

4 kép. Genetikai eredetű levélfoltosság durumbúza zászlóslevél alatti levelén

Árpabetegségek: Az őszi árpa sok helyen már kalászol, vagy közvetlenül a kalászolás előtti stádiumban van. Mivel az utóbbi 2-3 hétben a növények sokat nőttek, és a hálózatos levélfoltosság tünetei nem gyarapodtak, az állományok kevésbé látszanak veszélyeztetettnek, mint korábban.

Védekezés: Április 15-étől több alkalom (15-én, 18-án vagy 19-én, 24-én és 26-án) kínálkozott a rozsdák és a levélfoltosságok esetleges fertőzéséhez. Hogy ezek a fertőzési helyzetek egyáltalán idéztek-e elő tényleges fertőzést, és ha igen, milyen mértékűt, az pillanatnyilag nem látszik, de napokon belül – a betegségek lappangási idejének lejártakor – kiderül. Úgy néz ki, hogy az idén a levélbetegségek oldaláról nem lesz nagy a fertőzési nyomás, a kalászfuzáriózis föllépésének esélyeiről pedig egyelőre korai bármit is mondani.

Mindenesetre az árpák lombvédelmét kalászolásig ajánlatos elvégezni, mert később – a kalász általi takarás miatt – teljes értékű lombvédelmet már nem lehet biztosítani.

A búzákat illetően elsősorban a vörösrozsdára fogékony fajtákat (az összes termesztett fajtának kb. a 10%-a), illetve a lisztharmattal súlyosabban fertőzötteket kell védelemben részesíteni a zászlóslevél kiterülése és a kalászhányás kezdete között. A vörösrozsdára kevésbé fogékony fajták vörösrozsda-mentesítése a kalászfuzáriózis elleni védelemmel (teljes virágzásban) egy menetben is megoldható. Akik a Fusarium-gombák által termelt toxinok minimalizálására törekednek, mindenképpen teljes virágzásban permetezzék meg a kalászokat. A kalászolás végén–virágzás elején végzett kalászfuzáriózis elleni védekezés csak félértékű.

A 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekciójában a Széchenyi István Egyetem öt lelkes diákja képviselte intézményünket.

A rendezvénynek Csíkszereda adott otthont, ahol különböző tudományágakban mérhették össze tudásukat és kutatási eredményeiket a legtehetségesebb fiatalok. Az egyetemünk diákjai kiemelkedtek a versenyen, és az általuk bemutatott kutatások magas színvonalat képviseltek. A szakmai zsűri tagjai között 9 tagozatban neves oktatóink is helyet kaptak, akik értékelték a diákok munkáját, segítve ezzel a tudományos fejlődésüket.

A Széchenyi István Egyetem csapata nemcsak, hogy sikeresen szerepelt, de Gulyás Csenge Palkovics László Amand professzor úr témavezetésével végzett munkájával a Növényvédelmi B tagozatban különdíjban is részesült, ami külön büszkeséggel töltötte el a hallgatókat és oktatókat egyaránt. A különdíj az innováció és a kutatási minőség elismerését jelenti, ami megerősíti az egyetem elkötelezettségét a kutatás-fejlesztés iránt. Az OTDK remek lehetőség volt a diákok számára, hogy szakmai kapcsolatokat építsenek és bemutassák tudományos munkájukat a hazai és nemzetközi közönség előtt.

A résztvevő diákok és a kari TDT képviselői

Gulyás Csenge előadás közben

Gulyás Csenge átveszi a díjat

A konferencia keretében szervezett közösségi és szakmai programok pedig lehetőséget adtak Csíkszeredának és környékének a megismerésére.

Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar képviselői, diákjai és oktatói egyaránt, úgy vélték, hogy magas szakmai színvonalú, jó légkörű és kitűnően szervezett konferencián vehettek részt.

Köszönet a szervezőknek a kiváló munkáért!

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar 1. évfolyamos Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök és az Agrár és Üzleti Digitalizáció szakos hallgatói a hetesi gyakorlat első napján, 2025. április 7-én szakmai tanulmányúton vettek részt Pannonhalmán és térségében. A tartalmas programot Székely Rita, vidékfejlesztési szakértő, Tényő Község polgármestere szervezte a hallgatók számára, amelyen a fenti szakokat gondozó két tanszék, a Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék, valamint az Agrárökonómiai Tanszék munkatársai is részt vettek. A tanulmányút során a résztvevők a Pannontáj-Sokoró Natúrpark területén működő vállalkozásokat és civil szervezeteket látogattak meg, ezáltal bepillantást nyertek a térség „jó gyakorlataiba”.