Meghívó Prof. Dr. Schmidt János születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett Emlékülésre

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vezetése, valamint a szervezésben közreműködő partnerintézmények és -szervezetek (MTA Állattudományi Bizottság, Takarmányozástani Tanszékek, Óvári Gazdászok Szövetsége, VEAB) nevében tisztelettel meghívjuk Önöket a 2025. szeptember 09-én 12 órai kezdettel megrendezésre kerülő Prof. Dr. Schmidt János akadémikus úr születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett Emlékülésre.
Regisztrációs link: https://forms.gle/e1L5S8mm5RsC36k49
Új elnököt választott a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja,
a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület új elnöke
Quality Systems in Modern Agriculture from a Practical Perspective nemzetközi tudományos konferencia

Harmadik alkalommal rendezték meg „ Quality Systems in Modern Agriculture from a Practical Perspective” címmel a nemzetközi tudományos konferenciát 2025. augusztus 6-7-én Ciechanówban, Lengyelországban. A konferenciát a lengyel Green Crops Ltd. és az Ignacy Mościcki University of Applied Sciences közösen szervezte meg.
A Széchenyi István Egyetemről Dr. Wogene Solomon Kabato, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvár Kar Növénytudományi Tanszékének tudományos munkatársa tartott meghívott előadóként előadást „Impact of the Interaction Between Microalgae and Soil Bacteria on Crop Growth and Soil Fertility” címmel.
![]() |
![]() |
Az eseményen vállalatok, kutatóintézetek és egyetemek szakértői gyűltek össze a világ minden részéről a tudományos ülésre és az azt követő terepi látogatásra, amelynek keretében bemutatták az innovatív mezőgazdasági gyakorlatokat valós gazdálkodási körülmények között.
Karunk tudományos munkatársának részvétele megerősítette a Széchenyi István Egyetem és a Green Crops Ltd. között 2024 februárjában létrejött tudományos együttműködési megállapodást, a közös elkötelezettséget az innováció és a fenntarthatóság előmozdítása iránt a mezőgazdasági kutatások révén.
Pilóta- és repülőgép-karbantartó képzést indít szeptembertől a Széchenyi István Egyetem
Ismét bővül a Széchenyi István Egyetem oktatási palettája: az intézmény szeptembertől a légijármű-üzemeltető, valamint légijármű-karbantartó képzést indít. A hallgatók gyakorlatorientált, nemzetközi szinten is versenyképes tudást sajátíthatnak el olyan neves partnerekkel együttműködésben, mint például a Wizz Air.
Pótfelvételi 2025: a Széchenyi István Egyetemen 62 szakra várják a jelentkezőket
A Széchenyi István Egyetem szeptemberben induló államilag finanszírozott és önköltséges képzéseire még nem késő jelentkezni azoknak, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel az általános felvételi eljárásban, vagy idén nem is próbáltak bejutni a felsőoktatásba. A pótfelvételi keretei között augusztus 7-ig van lehetőség beadni a jelentkezést.
Felvételi rekord:magasabb ponthatárok mellett több mint 4700 elsőéves
Felvételi rekord: magasabb ponthatárok mellett több mint 4700 elsőéves jutott be a Széchenyi István Egyetem színvonalas képzéseire
Az általános felvételi eljárás eredményeként összesen 4739 fiatal kezdheti meg tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen szeptemberben. A szakok túlnyomó részén jelentősen emelkedtek a ponthatárok, ennek ellenére a felvettek száma 7,5 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Mindez arról árulkodik, hogy az intézmény töretlen népszerűségnek örvendő, magas színvonalú képzéseire jól felkészült hallgatók érkeznek, akik valódi nemzetközi környezetben tanulhatnak.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar minden szakja esetén nagy volt a túljelentkezés, amelynek következtében az idén is magas a felvettek száma, különösen igaz ez a magyar nyelvű járműmérnöki alapszakra. Az angol nyelvű képzések is jelentős érdeklődésre tartottak számot, mind a magyar, mind a nemzetközi hallgatók részéről.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Kutatás-fejlesztési projekt indult a Bábolna Brojler Kft. és a Széchenyi Egyetem együttműködésével
forrás:https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2025/07/kutatas-fejlesztesi-projekt-indult-a-babolna-brojler-kft-es-a-szechenyi-egyetem-egyuttmukodesevel
Bábolnáról jön a jövő baromfija: egyedi húshibridet állítottak elő
677,67 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Bábolna Brojler Kft. és a győri Széchenyi István Egyetem által létrehozott konzorcium a kormány által meghirdetett „2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ-2024” kutatás-fejlesztési program keretében.

Forrás: MW Archívum
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz benyújtott „Prémium minőségű baromfihús előállítására alkalmas, alacsony környezetterhelés mellett termelő Bábolna-Multicolor (BMC) húshibrid előállítása” című pályázat egy nagy ellenállóképességű, hőtűrő, többszínű húshibrid- és a hibrid igényeihez igazodó takarmányozási technológia kifejlesztésével hozzájárul a körforgásos gazdaság kialakításához.
A projekt célja olyan optimalizált növekedésre képes, az általánosan elterjedt, intenzív növekedésű brojlerektől eltérő izomrostszerkezettel rendelkező, így különleges húsminőséget biztosító, nagy ellenállóképességgel bíró, robosztus húshibrid (Bábolna-Multicolor: BMC) előállítása, amely a „The Better Chicken Commitment” (BCC) általános elvárásai szerint is eredményesen tartható. A fejlesztőmunka során kidolgozásra kerül egy olyan precíziós takarmányozási technológia is, amely komplexen kezeli a takarmány táplálóanyag-tartalmát, az energia-aminosav arányt, a táplálóanyag-ellátás intenzitásának javasolható szintjeit, valamint csökkentheti a takarmányozási technológiákba javasolt diéták környezeti lábnyomát (CO2).
A tervezett tudományos kutatásokat és fejlesztő munkát elsődlegesen az optimalizált növekedésű, állatvédelmi és állatjóléti elvárások maximális betartása mellett sikeresen tartható, minimalizált ökológiai lábnyom mellett előállítható, nagy táplálkozás-élettani és élvezeti értékkel rendelkező állati eredetű élelmiszerek iránti világviszonylatban megnövekedett kereslet indokolja.
A fejlesztés kiinduló alapját a konzorciumvezető tulajdonában lévő 8, eltérő genetikai tulajdonságokkal rendelkező vonal (melyből 6 tisztavérű) adja, melyeknek komplex fejlesztésével jön létre az az egyedi hibrid, mely világviszonylatban is újdonságnak számít és nagy piaci potenciállal rendelkezik.
A projekt sikerének záloga, hogy a konzorciumvezető Bábolna Brojler Kft. több évtizedes szakmai múltra tekint vissza a hús- és tojóhibrid-tenyészállományok tartásában és tenyésztésében, emellett önerőből végez a baromfi-takarmányozás területén kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet a magas színvonalú termékek és szolgáltatások előállítása érdekében. A konzorciumi partner Széchenyi István Egyetem pedig megkérdőjelezhetetlen szakértelemmel és kutató-fejlesztői szakemberekkel rendelkezik azokon a területeken, amelyek a célkitűzések megvalósulását garantálják.
A projekt egy különleges húsminőséget biztosító húshibrid kifejlesztésén túl hozzájárul a gazdaság zöld átmenetének és a körforgásos gazdaság kialakításának támogatásához, az Európai zöld megállapodás (Green Deal) irányelveinek megvalósulásához
Értéket mentene és teremtene a Széchenyi-egyetem a mosonmagyaróvári postapalota megvásárlásával
A Széchenyi István Egyetem az értékmentés és az értékteremtés szándékával tervezi megvásárolni a mosonmagyaróvári postapalotát, új funkcióval gazdagítva az emblematikus épületet. Az intézmény a város és a térség érdekeit szem előtt tartva kezdeményezte az évek óta üresen álló ingatlan vételét, amelynek földszintjét szívesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja.
Agrárjogi -és vidékfejlesztési szakjogász képzés indul a Széchenyi István Egyetemen
.png)
A Széchenyi István Egyetemen induló Agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász képzés során az agrár-joganyagot kodifikáló, gyakorlatban és katedrán legmagasabb szinten művelő minisztériumi főosztályvezetők, EU-referensek, ügyvédek, bíróságon, oktatásban, agrárjogi társtanszékeken tevékenykedő szakmabeliek adják át specializált tudásukat. Mivel a képzés során megszerzett oklevél "Master of Laws" címet (LL. M.) tanúsít a felsőoktatási törvénynek megfelelően, így a kötelező képzési kreditek gyarapítására is alkalmas.
Vadgazdálkodás szakértelemmel!

A Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara VADGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖKI képzést indít.
A képzés célja: A hallgatók megismerjék és elsajátítsák a vadgazdálkodási és vadászati ismereteket. Ezen belül kiemelt ismeretkörök: vadbiológia, vadászati állattan, vadvédelem, természetvédelem, vadgazdálkodási tervezés, fegyvertan, vadászati módok, vadászetika, trófeabírálat, vadegészségtan, vadhús-higiénia. Célunk, hogy a végzett szakmérnökök mérnöki szinten képesek legyenek a vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos szakmai feladatok ellátására, képesek legyenek irányítani a vadászatra jogosultak szakmai tevékenységét.
Szakvezető: Dr. habil. Marosán Miklós PhD, kutatóprofesszor.
Képzési idő: 2 félév (10 oktatási nap/félév).
Felvételi követelmények: Agrár képzési területen szerzett (legalább BSc, vagy főiskolai) mérnöki diploma.
Képzés díja: 350 000,- Ft/félév
Képzési hely: Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, Mosonmagyaróvár
Oklevélben szereplő képzés megnevezése: Vadgazdálkodási szakmérnök
Képzés tervezett kezdete: 2025. október
Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 30.
Jelentkezés és további információk:
web: https://felveteli.sze.hu/vadgazdalkodasi-szakiranyu-tovabbkepzes
e-mail: sulyne.mate.anita@sze.hu
telefon: +36 96 566 720
Embriótranszfer: újrakezdés és genetikai fejlesztés egy időben
Fotó: shutterstock.com
A tejtermelő ágazat számos globális kihívással néz szembe. Ilyen a precíziós állattenyésztés terjedése, amely alkalmazkodóképességet és tanulékonyságot vár el gazdasági haszonállatainktól. További fontos társadalmi igény a környezetvédelem, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése, valamint az állatjólléti szempontok egyre erőteljesebb érvényesítése az állati termék előállítása során.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári fejlődése
Az elmúlt évtized látványos fejlődésének újabb állomásához érkezett a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróváron: hamarosan megkezdődik az M-Club és környezetének teljes körű felújítása, valamint előrehaladott tárgyalások zajlanak a Magyar Posta Zrt.-vel a mosonmagyaróvári postapalota megvásárlásáról.
Nemzetközi kapcsolatépítés: Nebraska államminisztere tett látogatást a Széchenyi István Egyetemen
Robert B. Evnen nebraskai államminiszter vezetésével érkezett magas rangú amerikai delegáció a Széchenyi István Egyetemre nemrégiben. A látogatás célja az intézmény nemzetközi kapcsolatainak bővítése, az agrár- és innovációs együttműködési lehetőségek feltérképezése, valamint a magyar–amerikai partnerkapcsolatok erősítése volt.
Csaknem kétszázan szereztek diplomát a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karán
„Az ember élete olyan, mint a patak…” – a 125 éve született Fekete István író, egykori óvári gazdász gondolataival kezdődött a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának diplomaátadó ünnepsége július 4-én. Csaknem kétszáz végzős hallgató szerzett oklevelet, és vált egyben olyan közösség tagjává, amely a magyar agrár-felsőoktatás legrégebbi és egyik legerősebb hagyományokra épülő bázisát jelenti.
207 évvel ezelőtt, Európában elsőként Mosonmagyaróváron indult felsőfokú agrárképzés. E történelmi örökséghez méltón a napokban ünnepélyes keretek között adták át az okleveleket a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara végzőseinek.
Dr. Tóth Tamás dékán beszédében kiemelte:
„Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar küldetése, hogy a digitális technológiák, a precíziós mezőgazdaság, a fenntarthatóság és a környezettudatosság jegyében képezzen olyan szakembereket, akik a legújabb tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok révén képesek hozzájárulni egy élhetőbb és fenntarthatóbb jövőhöz. Ebben a törekvésben az önök generációja kulcsszereplő. Önök azok, akik már nemcsak tanúi, hanem aktív alakítói lehetnek egy új korszaknak, amely a technológia és a természettel való együttműködés egyensúlyára épül.”
Hozzátette: diplomájuk jelképe annak a tudásnak, elhivatottságnak és munkának, amelyet az elmúlt években itt végeztek.
A diplomaátadón közösségi díjakat is átadtak: a Hallgatói Önkormányzat a Pro Auditoribus oklevél minősítésével ismerte el azokat, akik az egyetemi élet szervezésében, a közösség építésében és a hallgatói érdekérvényesítésben kiemelkedőt nyújtottak. Így Czuppon Benedek, Pankasz Medárd, Szöllőskei Réka Johanna, Marcsik Enikő és Tóth Dzsenifer Petra vehette át az elismerést. A végzősök nevében Sinkó Ferenc Ferdinánd búcsúzott – aki a Pro Auditorimus díj bronz minősítésében részesült –, személyes szavaival is megerősítve: az itt töltött évek nem csupán tanulást, hanem közösségi kötődést, barátságokat és értékeket is jelentettek.
Az ünnepségen oklevéllel ismerték el dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos és agrárügyi főosztályvezető, a kar külsős oktatója magas színvonalú tevékenységét, valamint dr. Kacz Károly professor emeritus példaértékű tudományos és oktatói munkásságát.

Sikeres a 8-as csoport: zárult az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvizsgája
Sikeres a 8-as csoport: zárult az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés háromnapos szakvizsgája
Hosszú, de tartalmas három nap után szívből gratulálunk a sikeresen végzett óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnököknek! A hallgatók nem csupán projektmunkáik védésén estek át, hanem országos szinten elismert szakemberekből álló szakvizsgabizottság előtt számoltak be integrált, komplex mérnöki tudásukról. Munkájuk és teljesítményük példaértékű.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a vizsgabizottság tagjainak, akik szakértelmükkel, figyelmükkel és értő kérdéseikkel emelték az esemény színvonalát:
- Szakvezető: Dr. Vona Viktória
- Elnökök: Dr. Húth Balázs, Dr. Tóth Tamás, Dr. Nyéki Anikó
- Titkár: Sülyné Máté Anita
- Belső tag: Dr. Kulmány István
Külsős tagok: Dr. Pecze Zsuzsanna, Dr. Virág István, Hajdu Attila, Dr. Mesterházi Péter Ákos, Molnár Dániel, Csepregi Attila, Dr. Labant Attila, Dr. Csiba Mátyás, Bakos István
- Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági technológia és a digitalizáció robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, és ez határozottan megmutatkozott az idei évfolyam projektmunkáiban is. Míg korábban elméleti megvalósítások és első próbálkozások domináltak, addig a mostani szakdolgozatok már konkrét, megvalósult és a mindennapi gazdálkodás részévé vált megoldásokat mutattak be. Látható, hogy a precíziós mezőgazdaság ma már nem csupán jövőbeli vízió, hanem működő gyakorlat.
Évről évre új szintre emelkedik a képzés, és a fejlődés nem áll meg: jövőre is folytatjuk munkánkat a megújult elméleti és gyakorlati oktatással, amely folyamatosan alkalmazkodik a mezőgazdaság aktuális kihívásaihoz, különös tekintettel a digitális innovációkra.
Vár Óvár – várjuk a 9-es csoport jelentkezőit is szeretettel!
Dr. Vona Viktória
Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar
precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezetője,
a Csernozjom Kft. ügyvezetője
A jelentkezéseket itt várjuk:
https://felveteli.sze.hu/precizios-mezogazdasagi-szakmernok-szaktanacsado
A mosonmagyaróvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés közösségimédia-oldala pedig itt található:
https://www.facebook.com/precizioskepzes
További agrárdigitalizációs tartalmak és a képzéshez kapcsolódó közösségimédia-megjelenések:
Digitális Agrárakadémia Plusz
https://www.facebook.com/digitalisagrarakademia
Elindult „Magyarország Legszebb Birtoka 2025” kiválasztásának második fordulója
Az AGROTREND Csoport az idén kilencedik alkalommal választja ki Magyarország legszebb birtokát.
A válogatás végén összesen hat kategóriában (Borbirtok, Családi gazdaság, Fiatal gazda birtoka, Gyümölcstermesztő és kertészeti birtok, Precíziós gazdaság, Szántóföldi növénytermesztő birtok) hirdetnek győztest. A zsűrizés első köre lezárult (jelölés, online zsűrizés). A zsűri kiválasztotta a 38 jelölt birtok közül, kategóriánként a két legkiemelkedőbbet. Július folyamán - július 2., 3. és 4. hetében - ezeket a birtokokat a zsűri tagjai személyesen is bejárják, hogy a helyszíni tapasztalatok alapján döntsék el, kik lesznek a kategóriagyőztesek.
A héttagú zsűri munkájában országosan elismert szakemberek vesznek részt. Az agrár-felsőoktatást karunk két munkatársa: Prof. Dr. Palkovics László az Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ elnöke és Dr. Tóth Tamás dékán képviseli.
Út a felsőoktatásba – PontÓvár tábor 2025
Út a felsőoktatásba – Élményekkel és tudással gazdagodtak a PontÓvár tábor résztvevői
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett abban, hogy támogassa a továbbtanulás előtt álló fiatalokat. Ennek jegyében idén immár harmadik alkalommal szervezte meg az „Út a felsőoktatásba” program keretében a PontÓvár - felvételi előkészítőt az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, amely az idei tanévben is nagy érdeklődés mellett zajlott le.

A programsorozat célja, hogy testközelből ismertesse meg a középiskolás fiatalokat az agrár- és élelmiszertudományok világával, a fenntarthatóság kérdéseivel és a precíziós gazdálkodás hétköznapi tevékenységeivel, valamint a mosonmagyaróvári campus nyújtotta lehetőségekkel. A program minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki: öt napon keresztül 44 diák vett részt az ország különböző pontjairól, hogy betekintést nyerjenek a leendő tanulmányaikba – élményalapú, gyakorlatorientált formában.
A tábor első napja a közösségépítés és az egyetemi élet megismerésének jegyében telt: a résztvevők bejárták a campust „Campustörténeti projekt” keretében, betekintést kaptak az egyetem tanulmányi rendszerébe is. A „CampusWalking – Közös felfedezés és gondolkodás” során kis csoportokban, kreatív feladatokon keresztül képzelték el, hogyan nézhet ki a fenntartható agrárium 2050-ben – az így született ötleteket pedig egymásnak prezentálták.
A hét további napjai szakmai élményekben gazdag programokat kínáltak:
- A gazdálkodás modern eszközeit, a mezőgazdasági digitalizáció világát a Smart Farmon ismerhették meg, ahol drónokat próbálhattak ki, valamint traktorvezetési gyakorlaton is részt vehettek.
- Növénytudományi szekcióban a résztvevők elmélyíthették növényismeretüket gyomnövény-felismerési gyakorlat segítségével. A gyümölcstermő növények témakörében foglalkoztak többek között azok csoportosításával, hazai termesztési helyzetével és a termőrészek felépítésével is. A tanulást almakóstolás és értékelés tette még élvezetesebbé.
- A környezettudatos gondolkodás keretében kis csoportokban foglalkoztak talajvédelemmel, komposztálással, a víz szerepével és betekinthettek a „zöld” mezőgazdaságba.
- Az Élelmiszertudományi Tanszéken szó szerint is ízelítőt kaptak a szakmai munkából: saját csokoládét és cukorkát készíthettek, miközben megismerkedtek a gyártás technológiájával.
- Egy izgalmas üzemlátogatás keretében a Pannon-Mag-Agrár Kft. telephelyén követték végig a vetőmag útját a pótkocsitól, a laboron át egészen a zsákolásig.
- Az állattenyésztés világába is betekinthettek interaktív előadásokon keresztül, többek között a rovartenyésztésről és a haltenyésztés globális kihívásairól tanulhattak.
A hét végén a táborhoz idén is kapcsolódott a „PontÓvár – Junior tudósok az Agráriumban” szakmai verseny, amely igazi tudományos műhelyként működött. A résztvevők konferenciahangulatban, a tudományos diákköri konferenciák szabályai szerint, a tábor közönsége és szakmai zsűri előtt adták elő előadásaikat, majd a feltett kérdésekre válaszolva bizonyították felkészültségüket.
A felvételi előkészítő zárásaként a fiatalok írásbeli vizsgát tettek a megszerzett tudásukról.
A diákok visszajelzései alapján a tábor nemcsak tartalmas, hanem élménydús is volt. Az új ismeretek mellett értékes közösségi élményekkel és motivációval tértek haza – sokan megerősödtek abban, hogy a Mosonmagyaróvári Kart választják majd továbbtanulási célként.
Dr. Tossenberger János az agrár-felsőoktatás szerepéről nyilatkozott a Magyar Mezőgazdaságban
Dr. Tossenberger János, Karunk Állattudományi Tanszékének professzora a Magyar Mezőgazdaság című szakmai folyóiratnak adott interjút, amelyben az agrárképzés kiemelt szerepéről, valamint a jövő kihívásairól és lehetőségeiről osztotta meg gondolatait.
A professzor hangsúlyozta: „Az agrárium jövője a jól képzett, gondolkodó szakembereken múlik” – ebben pedig az agrár-felsőoktatásnak meghatározó szerepe van. A képzésnek nemcsak a korszerű elméleti tudást, hanem a gyakorlati szemléletet is biztosítania kell a hallgatók számára.
A beszélgetés kitért az agrárium digitalizációjára, a fenntartható gazdálkodásra és az innováció szerepére is – ezek mind olyan területek, ahol az egyetemek és főiskolák kulcsszerepet tölthetnek be.
A teljes interjú itt elolvasható:

Kránicz Tamás és Dániel családi gazdaságukban kísérleteztek, tudományos olimpián díjazták őket
Tudományos olimpián ért el kiváló eredményt a győri Révai Miklós Gimnázium két diákja. Az őszi búza termesztés és a réztartalmú mikroelektronikai hulladékok kapcsolatát vizsgálta meg Kránicz Tamás és Kránicz Dániel. A Révai Miklós Gimnázium tanulói harmadik helyen végeztek munkájukkal.
A minőségi vizsgálatokat a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Vízgazdálkodási és Természeti Ökoszisztémák Tanszékén végezték el.
Dr. habil. Húth Balázs a Farm Óra podcast vendége volt

Együttműködési megállapodást kötött Karunk a Livestocker Solutions Kft.-vel
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Livestocker Solutions Kft.. A partnerség célja az agrármérnök-hallgatók képzésének erősítése, valamint közös kutatási projektek megvalósítása. A Kar kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a vállalkozói szférával való kapcsolatépítés hangsúlyos szerepet kapjon működésében – ennek legújabb példája ez a friss megállapodás.

„Vidék Energiája” konferencia


Szakmai látogatáson vettek részt kollégáink a lengyel Primavega cégnél
A saláta termesztéssel foglalkozó Primavega cég évek óta meghatározó szereplője az európai zöldségpiacnak, különös figyelmet fordítva az automatizálásra és fenntarthatóságra.

Kísérleti növénytermesztés fóliasátorban


Az egészséges talaj és a bor volt a téma a VinÓvár Szakmai Fórumán

Magas szakmai színvonalú beszélgetés zajlott az V. VinÓvár Szakmai Fórumán Mosonmagyaróváron. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központjának 60-as termében Szőke Nóra, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vidék- és térségfejlesztési szakértője vezette a kerekasztal-beszélgetést a magyar szőlőtermesztés és borkészítés fontos témáiról.
Az ötödik VinÓvár nagyrendezvénynek otthont adó és megvalósító Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar ezúttal is külön figyelmet szentelt a szakmai igényeknek. Az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés vezetője, dr. Vona Viktória szervezésében létrejövő Szakmai Fórumon különlegesen jó és gyakorlatias előadásokat hallhattunk, zárásként pedig a kerekasztal-beszélgetés koronázta meg a programot.
A résztvevők voltak:
Hanczné Dr. Lakatos Erika (HLE), a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, stratégiai dékánhelyettes
Ondré Péter (OP), az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, valamint
Tamás Gábor (TG), nemzetközi bor és párlat akadémikus.

Szőke Nóra, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vidék- és térségfejlesztési szakértője
vezette a kerekasztal-beszélgetést az V. VinÓvár Szakmai Fórumán
A talajminőség és a bor közötti összefüggések
HLE: Több vizsgálat is irányul arra, hogyan befolyásolja a talaj a szőlőn keresztül a bor minőségét. Egy francia kísérlet például abból indul ki, hogy a talaj mikroelem-tartalmának összetétele az ásványi anyagokból ered, a kutatásban pedig a talajösszetételen keresztül szerették volna befolyásolni a bor beltartalmát. Ezért köveket hordtak a talajfelszínre, majd azt vizsgálták, a csapadékvíz hogyan mossa ki ezekből az anyagokat, és ezek milyen formában kerülnek a borba. Arra kíváncsiak, hogy a talajon keresztül indirekt módon bármilyen formában a szőlőbe bevitt anyagok hogyan tudják megváltoztatni a bor adottságait, ami a későbbi technológiai folyamatokat segítheti.
A biodinamikus és a natúr borok termesztése
TG: Nem minden esetben értek egyet a nagyon modern szemlélettel, hiszen a művelt talajokra is esik a savas eső, tehát van, amit nem lehet kizárni, még az egészséges szőlőtermelésből sem, ezért kicsit szkeptikus vagyok. Az irány jó, hasznos és követendő, hogy minél kevesebb beavatkozás és hozzáadott vegyi anyag legyen a szőlőtermesztés része, de vannak olyan globális események, amelyek ennek ellentmondanak.
OP: Az, hogy mennyire érdekli a fogyasztókat a biodinamikus, illetve a natúr borok egészségesebb technológiája, nagyon nehéz kérdés. Napjainkban az a legfontosabb, ha borfogyasztásra szeretnénk bírni bárkit, hogy figyeljünk a globális borpiac trendjeire. Világszinten a fogyasztás csökkenése látható a 2010-es évek óta, még úgy is, hogy több ázsiai ország, így Kína is belépett a piacra. Ezzel ellentétes módon messze a globális inflációs indexeket meghaladva nő a borászati ágazat bevétele, vagyis az egy palack értékesítésére jutó bevétel nő, és a megfigyelt tendencia szerint továbbra is növekedni fog. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy minél magasabb hozzáadott érték kell legyen egy palackban, legyen az bio, organikus, biodinamikus vagy natúr bor. Részt kell venni a folyamatokban, hogy fennmaradhasson a magyar borászati ágazat, a marketingnek és a borásztársadalomnak is figyelnie kell erre a trendre.

Ondré Péter (OP), az Agrármarketing Centrum ügyvezetője
számos hasznos ágazati összefüggést és javaslatot ismertetett a kerekasztal beszélgetésen
Innováció, fenntarthatóság, gépesítés és új technológiák
HLE: Az óvári kar kutatásai között nemrég lezárult egy projekt, amelynek egyik célja az érzékszervi vizsgálatok szubjektivitásának minimalizálása volt, több partnerünkkel közösen fejlesztettük ki az e-orr- és az e-nyelv-módszereket. Arra koncentráltunk, hogy a bor erjedésekor tudjuk-e detektálni a borhibákat, illetve a potenciális borbetegségeket, amiket esetleg a borász még nem vesz észre. Nagy jelentősége van előbb észlelni ezeket, hogy javíthassuk és megelőzzük a bajt, még időben bele lehessen nyúlni a technológiába. A módszer működik, de még nagyon drága, nagyjából még 10 év kell hozzá, hogy szélesebb körben is elérhető legyen.
Fontos fejlesztési irány még a Terroir jellegzetességeinek a mért adatok alapján történő leírása, hogy az adott élesztőtörzsek milyen pluszt hoznak a borba. Mivel nagyjából 2000-2500 összetevő van egy testesebb vörösborban, elég nehéz a feladat, bőven van mit vizsgálni.
Fontos, hogy a gépesítést sem szabad túlzásba vinni, a borász lelke is kell a jó borhoz, mert ha túl mesterségesen rakják össze, uniformizált lesz, mint Kaliforniában, ahol nagyon sok egymáshoz hasonló, vagy ugyanolyan bor készül.

Hanczné Dr. Lakatos Erika (HLE), a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Élelmiszertudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, stratégiai dékánhelyettes a kutatási eredményekről és a lehetőségekről osztotta meg az aktuális tudnivalókat
TG: Volt szerencsém mesterséges intelligenciával összerakott házasítást kóstolni, de nem érdemes teljesen szétszálazva, gépiesen vizsgálni az alkotóelemeket. A kóstolásnál, a tesztelésnél nagyon meghatározó a komplex érzet, valamint több szubjektív szempont is.
A klímaváltozás: kihívások és reakciók
OP: A világ borpiacának és a szőlőtermesztésnek két nagy kihívása a fogyasztás csökkenése és a klímaváltozás miatti felmelegedés. Utóbbi hatására kiégnek a savak, felmegy a cukortartalom és drágul a termesztés költsége. Az erre válaszul hozott öntözésfejlesztés hatására pedig eltűnik a bor karaktere, továbbá a rezisztencia kiépítése miatt is túlságosan egységes, uniformizált lesz a bor.
Az egyik válasz a régi magyar fajták visszahozása és elterjesztése, a klímaváltozást tűrő rezisztens fajták használata. Utána kell nézni a már bevált természetes termesztési módoknak és a történeti hagyományoknak, megkeresni a génbankokban és a kutatási anyagok között azokat a lehetőségeket, amelyek működnek a megváltozott klimatikus körülmények között is.
HLE: A technológia szempontjából fontosak az olyan élesztőtörzsek, amelyek a megnövekedett cukortartalmat szabályozzák, ezért próbáljunk olyanokat használni, amik bírják ezt, hogy ne legyen túl magas alkoholtartalma a bornak.
Weingartner Olivér, az 5 Ház borbirtok borásza a témához hozzászólva elmondta, hogy Badacsonyban a Kéknyelű nem fog megmaradni a klímaváltozás miatt. Egyetértett abban, hogy vissza kell nyúlni a régi magyar fajtákhoz: a Budai zöld és a Sárfehér nagyon jól működik a megváltozott körülmények között is.
TG: Az újabb fajták engedélyezésére francia földön is zajlik, ahogy Bordeaux-ban is megtörtént, hogy beengedték az éghajlatnak jobban megfelelő ibériai fajtákat. Ennek eredményeképp új szőlőfajták lesznek a világban, több pedig teljesen eltűnhet.

Tamás Gábor (TG) nemzetközi bor és párlat akadémikus
a fogyasztás és a fajták változásának fontosságára is felhívta a figyelmet Mosonmagyaróváron, az V. VinÓvár Szakmai Fórumán
OP: Reméljük, hogy ez hazánkban is így lesz, mert sajnos nincs elég homogén szőlőállományunk, így nagyon nehéz marketinget építeni a magyar borra. Míg a Tokaji borvidéken hat fajta termesztése engedélyezett, Balatonbogláron összesen 108-féle szőlő telepíthető. Így esélytelen kampányt és reklámot építeni. Jó példa előttünk Ausztriáé, ahol néhány fajtára szűkítették a választékot, és azokat erősítették meg nagy sikerrel. Meg kell határozni azokat a fajtákat, amikre ráépíthető a magyar borszőlő készítése, és ezek köré szerveződhet a bormarketing, mert ekkor lesz esélyünk a regionális és a világpiacon is.
A borfogyasztás
TG: Nem tudunk homogén szokásokat felfesteni, szegmentálni kell a célcsoportokat is, de azt látom, hogy valamennyire növekszik a fogyasztói tudatosság, nézik a fajtát, az eredetet és a történetet is. Egyelőre viszont sokan a külföldit választják, mert jobb áron tudnak jó minőséget vásárolni a nagyüzemek termékeiből. A magyarok nem tudnak ezekkel a méretekkel versenyezni, ezért másra kell építeni az árképzést, minél több hozzáadott értékkel. A kis borászatok útja az egyediség, amit az árban érvényesítenek. Kiemelt még az edukáció jelentősége, minél több információt kell eljuttatni a fiataloknak is.
HLE: Ebben a folyamatban nagy szerepe van az egyetemeknek és a tömegeket megmozgató intézeteknek, mint a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amelynek munkatársai felkarolták az edukációt. Sokakat iskoláztak be borászati és borkulturális képzésekre, melyekre nagy igény van. Ezeken elmondják, mi a jó bor, mi a különbség az egyes fajták és évjáratok között, igyekeznek részletesen bemutatni a borok világát.

A borászatok kihívásairól és a megoldásokról is szóltak a szakemberek az ötödik VinÓvár Szakmai Fórumán tartott kerekasztal-beszélgetésen
OP: Az Agrármarketing Centrum programjai között két évig látta el a magyar bormarketing kommunikációs feladatait, melynek során kiderült, hogy nem lesz csodafegyver a natúr és a bioborok termesztése. Sajnos generációs szakadék van a magyar borfogyasztásban, a mai fiatalok az égetett szesz és más irányok felé is nyúlnak, ha szórakozni akarnak. Ugyanakkor számos, borhoz kapcsolódó képzést szerveztünk magyar egyetemeken, így itt, ebben a teremben is, és mindenhol telt ház volt. A fiatalok nyitottak voltak a boros ismeretekre, sok tudást vittek haza. Nagyon lényeges, hogy adjunk valamit a bor mellé, hozzácímkézzük az italhoz a tudást és az előnyöket. Ennek része a hagyomány bemutatása is.

Szakértő közönség hallgatta a magyar borászati ágazat előtt álló lehetőségek felvázolását
Mit kívánnának a szakma fejlődéséért?
TG: Jó lenne a magyar boréletet az osztrák példa szerint alakítani, ehhez összefogás és az árkok felszámolása szükséges. Érdemes még a networking típusú mentalitást behozni, ami a másik, akár a szomszéd borász segítésén alapul.
HLE: Azt, hogy azok a fiatalok, akik itt koptatják az egyetemi padokat, olyan családot alapítsanak, ahol adott esetben esténként odafér a magyar bor az asztalokhoz.
OP: Jusson el a magyar bor a hagyományos 22 magyar borvidéken kívülre is, legyen minél több rendezvény, érdeklődés a borvidéken kívül is. Ha a VinÓvárhoz hasonlóan több szakmai esemény és fórum is megvalósul, azzal a magyar borászati ágazat nagyot léphet előre.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
gödöllői környezetgazdálkodási agrármérnök, 2009
óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 2021
Fotó: Pomaranski Luca














.jpg)
