Zöldkonferencia – a Széchenyi-egyetem aktív alakítója a fenntarthatósági törekvéseknek
A fenntartható jövő egyre sürgetőbb megteremtéséért újabb párbeszédet és összefogást indított el a lakosság, az ipar, a kormányzat és a tudomány képviselői között a Széchenyi István Egyetem a hétvégén megrendezett I. Ökopiknik és Zöldgazdasági Konferencián. A kétnapos rendezvényt a szemléletformálás jegyében szervezték, de eredménye ennél jóval túlmutat: rövid időn belül megvalósuló szakmai együttműködések alapjait is lefektették.
Az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Mosonmagyaróváron, az I. Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián. Dr. Raisz Anikó, a rendezvény egyik fővédnöke köszöntőjében elmondta, hogy ezek elérését a gazdasági növekedés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában látják. Hozzátette: nagy jelentőséggel bír ebben a kérdésben a kutatás-fejlesztés, amelyben a kormány az egyetemeknek központi szerepet szán.
„Külön öröm számunkra, hogy a Széchenyi István Egyetem és annak mosonmagyaróvári kara részese és aktív alakítója a fenntarthatóság megvalósításáért folytatott tevékenységeknek.
– mutatott rá nyitóbeszédében.
.webp "3c0990_4f56838ab6de4771af5ff10c1048de8e_mv2 (1).webp")
„A dinamikusan fejlődő Széchenyi István Egyetem aktívan részt vállal a hazai fenntarthatósági törekvések támogatásában mind a kutatás, az oktatás és a szakmai munka, mind pedig a szemléletformálás és a tudásmegosztás területén. Intézményünk felismerte a fenntarthatóság jelentőségét, és azt, hogy erre a területre az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni”
– indokolta az egyetem elköteleződését dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese köszöntő beszédében.
Kiemelte: a Széchenyi István Egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl támogassa a térség jövőképességét. Az intézmény ennek jegyében vesz részt a térségi hulladék szemléletformálási és innovációs mintaprojektben, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság, az ipar, a kormányzat és a tudomány képviselői közös válaszokat találjanak a fenntarthatóság kapcsán jelentkező legfontosabb, aktuális kihívásokra.
„Ma már nem elég, ha az egyetemek csak a tudományt szolgálják, fontos, hogy eredményeikkel, újításaikkal segítsék a térség vállalkozásait, hazánk gazdaságát és erősítsék jövőképességünket”
– húzta alá a rektorhelyettes.
Kerekasztal: Deli Daniella, a TIM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára (jobbról a második) mellett dr. Torma András tanszékvezető egyetemi docens (jobbra), Gyökeres Sándor, a Büchl Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Zentai Zsolt, az Audi Hungaria Zrt. épülettechnikáért és infrastruktúra tervezésért felelős vezetője, Tóth András István, az E.ON Energiamegoldások Kft. megoldásértékesítési igazgatója, Czinege Zoltán, az Alfaped Kft. kutatásfejlesztési igazgatója, Mizseri Szabolcs, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója és Szabó Róbert, a Huawei PV okosmegoldások igazgatója. (Fotó: Májer Csaba József)
Deli Daniella, a TIM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a klímavédelemről, energiahatékonyságról és energiabiztonságról szóló kerekasztal-beszélgetés vitaindítójában hangsúlyozta: napjaink egyik legégetőbb kérdése az, hogyan hozzuk összhangba az energiahatékonysági és az energiabiztonsági célokat.
Magyarország világos és határozott stratégiai célokat tűzött ki maga elé, így stabil stratégiai keretre épül az energia- és klímapolitika – mondta. Részletezte, hogy elkészült a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia, ami lefektette azokat a célkitűzéseket, amik megvalósításával az éghajlatváltozás által előidézett hatások hosszú távon kezelhetők. Megszületett a 2030-ig szóló nemzeti energia- és klímaterv, valamint az új nemzeti energiastratégia is, amelyek középtávon elérendő célokat határoznak meg. Mindezeken túl Magyarország 2050-re eléri a klímasemlegességet – sorolta.
A helyettes államtitkár szerint az energiabiztonság kérdése a tekintetben is vizsgálható, hogy az energia a lakosság számára megfizethető-e. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a kormány célja, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést.
A következő kerekasztalbeszélgetést megelőzően Keszthelyi Nikoletta, a TIM környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára vitaindítójában arról beszélt, hogy az ENSZ és az Európai Unió fenntarthatósági dokumentumai nem csak a környezetvédelmet érintik, hiszen ahhoz, hogy valóban zöldek legyünk, társadalmi, politikai és üzleti megoldásokra is szükség van.
A konferencia lakossági fókuszú második napján a résztvevőknek „zöld” influenszerek és az adott tématerület szakemberei bevonásával lehetőségük volt az aktuális környezetvédelmi kérdésekről beszélgetni – mobilitás, divat-dizájn, kultúra-turizmus, gasztronómia, fenntartható életmód témákban. (Fotók: Hybridcycle)
Előremutató kerekasztal-beszélgetések, valódi összefogás, újrahasznosító workshop, helyi termelők, meglepetéskoncert, országosan ismert véleményvezérek és nem utolsó sorban újabb, rövid időn belül megvalósuló együttműködési megállapodások – sorolta a hagyományteremtő szándékkal először megrendezett konferencia eredményeit dr. Torma András, a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a rendezvény főszervezője.
„Környezetünk állapota, az abban bekövetkezett változások, egyaránt fontossá teszik a tudatos gondolkozást és cselekvést. Büszkén mondhatom, hogy olyan rendezvényt valósítottunk meg, amely mindezt elősegíti” – összegzett.
A nagy sikerre való tekintettel a tervek szerint az ökopikniket évente megrendezi a Széchenyi István Egyetem.