Dr. Kukorelli Gábor a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári képzési helyén, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán egyetemi adjunktus. Speciális szakterülete a növényvédő szerek kisparcellás kísérleteinek értékelése, valamint a precíziós növénytermesztési módszerek kutatása és alkalmazása. Vele korábban a differenciált kijuttatás technológiájáról, a drónhasználatról és a növényvédelemről is beszélgettünk, ezt itt lehet elolvasni. Most az óvári kart és a képzést közvetlenül érintő feladatairól kérdeztük. (Mivel Gábor tanítványa voltam a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésen, közvetlenül ismerjük egymást és tegeződünk – a szerkesztő)

Dr. Kukorelli Gábor a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári képzési helyén, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán egyetemi adjunktus

Mit látsz a művelt területeken novemberben?

Az őszi vetések rendben vannak. A repce kelésekor csapadékos volt az idő, szép állományt alkot, az őszi kalászosok vetése előtt és közben is volt csapadék, így azoknál is gyakorlatilag 100%-os a kelés aránya. Az enyhe idő miatt a fejlődések intenzívek, de a kártevők betelepülése is folyamatos, így nem várt növényvédelmi tevékenységeket is el kell végezni.

A tangazdaság területei Mosonmagyaróvár mellett, a kisparcellás kísérletek dróntávlatból

Hogyan halad a várhatóan februárra elkészülő tangazdaság fejlesztése? Mik az ezzel kapcsolatos részletek és adatok? Milyen gépek, eszközök, szolgáltatások és technológiák lesznek az általad vezetett üzemben?

A tangazdaság szoros kapcsolatban dolgozik együtt a Széchenyi István Egyetemen működő kompetencia központokkal, a Digitális Fejlesztési Központ, az Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont is részt vesz a közös munkában. A precíziós technológiát érintő beruházások egyik célkitűzése, hogy a digitális mezőgazdaságban jelentős fejlesztéseket tudjon elérni az intézmény. A beruházás egyik részeként megújul a tangazdaság központi épülete, ahol irodák, valamint modern oktatóhelyiségek is helyet kapnak. A felújítás másik része egy eszközpark-beszerzés.

Hamarosan a felújított épületben és az újonnan kialakított helyiségekben tanulhatnak és tölthetik gyakorlati idejüket az óvári hallgatók

A csomag tartalmaz egy 300 és egy 140 lóerős erőgépet, egy talajművelő gépsort – ami rövidtárcsából, ekéből, lazítóból és magágykészítő eszközökből áll -, egy gabonavetőgépet, valamint az agrárlogisztikai feladatokhoz egy teleszkópos rakodógépet, egy pótkocsit és egy hídmérleget.

Az erőgépekbe a legbővebb felszereltségű, modern GPS rendszerek kerülnek. Több olyan funkcióval együtt, amelyeket a gyakorlati mezőgazdaság még nem használ széleskörűen, illetve a hozzá tartozó szoftveres hátteret is beszerezzük. A gabonavetőgép egy speciális egységgel felszerelt, amivel lehetőség nyílik alacsony tőszámú vetés kivitelezésére. A géppark beszerzési folyamata már lezárult, tavaszra azok már a földeken szolgálhatják a gazdaság és a hallgatók munkáját.

A fejlesztéssel a mosonmagyaróvári tangazdaság egy óriási lépést tett azért, hogy a gyakorlati oktatás területét kiszélesíthesse, és magas színvonalon megvalósíthassa azt.

A precíziós mezőgazdaság kutatása és oktatása a mosonmagyaróvári karnak mindig is egy kiemelt területe volt. A terület az általános képzések tananyagába már korábban bekerült, illetve már célzott szakirányú képzések is rendelkezésre állnak a témában. Az eszközök beszerzése megalapozza a gyakorlatorientált precíziós oktatást.

A 2023-as év elején már a megújult tangazdaság fogadja a hallgatókat

Hogyan kapcsolódnak be a hallgatóid a tangazdaság és az általad oktatott tárgyak hatására a tanulásba, a fejlődésbe?

Kollégáim és én is gyakorlatorientált órákat tartunk. Az, hogy a tangazdaság területei az egyetem központi épületeitől 15 perc alatt gyalog, 5 perccel autóval megközelíthetőek, nagyon megkönnyíti ezt.

A tangazdaság több hallgatónak biztosít területet a kutatásaihoz, a speciális kisparcellás gépparkkal diplomamunkájukhoz tartozó kísérletek kivitelezését a kollégák segítik. Az óvári PhD hallgatók fő kutatási helye több esetben is a tangazdaság. Így a hallgatók egy része bizonyos ideig, egy-egy szezonra aktív részeseivé válik az itteni munkának, mert a gazdaság napi működésébe is bekapcsolódik.

Minden évfolyamban vannak, akik nagyobb érdeklődést mutatnak, és vannak esetek, amikor alkalmi munkákra szerződést kínálunk nekik, így tanulás mellett egy kis pénzt is tudnak keresni.

Hogyan állnak a helyspecifikus gazdálkodás kérdéséhez és gyakorlatához a hallgatók az elmúlt évek alapján, és mire számíthatnak most, illetve a tangazdaság üzembe helyezése után?

Komolyan érdeklődnek a helyspecifikus gazdálkodás iránt. Ez egy összetett feladat, aminek eszköz- és szaktudás igénye is van, továbbá nagyon komplex biológiai és műszaki ismeretet igényel. A hallgatókat a precíziós mezőgazdaság gyakorlata is érdekli, az elmúlt évek eszközbeszerzései, fejlesztései, illetve az új munkagépek érkezése lehetőséget teremtenek arra, hogy ténylegesen, élesben elsajátítsák a módszereket. A fejlesztések hatására azt várjuk, hogy olyan szakemberek végezzenek Óváron, akik ezeket a technológiákat alkalmazni tudják, ismerik. Több tanszékünk tett fontos lépéseket ebben az irányban az elmúlt években, jelentős anyagi forrást fordítottunk a fejlesztésekre és a modernizációra.

A kisparcellás kísérleti területek mellett konvencionálisan művelt táblákon is tanulhatják a növénytermesztés gyakorlatát az óvári gazdászok

Miket látsz megvalósíthatónak a helyspecifikus gazdálkodás fejlődési irányai közül? Milyeneken dolgozol, dolgoztok?

A helyspecifikus tápanyagutánpótlás és a gyomszabályozás az, ami a leghatékonyabban megvalósítható. Az én szakterületem a gyomirtás. Elsősorban ezen a területen vannak kutatásaink. A helyspecifikus herbicides kezelésekben már értünk el előremutató eredményeket, egyes módszereket már alkalmazunk nagyüzemi körülmények között. Nagy az érdeklődésünk a fizikai gyomszabályozási módszerek alkalmazásának irányába is, valamint a drónokkal végzett monitoring tevékenység felé is.

Milyen további kísérletekkel és vizsgálatokkal foglalkozol?

Precíziós gyomirtással, alacsony tőszámú gabonavetéssel és söripari árpa termesztésével.

Milyen összefüggések vannak a termés, a költségek, a kijuttatott inputanyagok és az adatalapú gazdálkodás között?

A mezőgazdaságban minden összefügg mindennel. A saját termőhelyünknek és adottságainknak megfelelő agrotechnikát kell összeállítani. Az adatokat elemezni kell, és a tapasztalatokat fel kell használni a következő évek munkája során. Ám az időjárási és az egyéb körülményeket előre nem láthatjuk, így fontos, hogy az adatalapú hozzáállással ne hagyjuk elnyomni a megérzéseinket sem.

Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
SZE-MÉK 2021, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport