Tartalmas programot és hasznos tudást kínált a "Precíziós gazdálkodás a szőlészetben és kertészetben" című workshop Mosonmagyaróváron. A 4. VinÓvár délutánjára szervezett öt előadás a technológiai megoldások gyakorlatáról és a jövőbeli fejlesztési tervekről is szólt. A szakmai rendezvényen meg lehetett ismerni az adatalapú szőlészet gyakorlatát, lehetőségeit és kihívásait is.

Balról jobbra Balassa György, Dr. Mészáros Gabriella, Dr. Vona Viktória, Cseri Norbert, Dr. Pecze Zsuzsanna, Dr. Mikóczy Nárcisz és Dr. Tóth Tamás

A VinÓvár Kft., az Óvári Gazdászok Szövetsége és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar közös szervezésében megvalósuló VinÓvár boresemény a közel 100 megkóstolható boron kívül egy különleges szakmai programot is ígért. A PHARE épületében, a BK 60-as teremben most is érdemes volt figyelni az előadókat, itt kapott helyet a "Precíziós gazdálkodás a szőlészetben és kertészetben" című workshop. Dr. Vona Viktória a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezetője a szervezés során 5 szakembert kért fel előadni.

Elsőként Cseri Norbert, a Pannonhalmi borvidéken dolgozó borász beszélt többek között az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az informatikai háttér fontosságáról, továbbá a dróntechnológia lehetőségeiről. A drónos monitoring téma részleteit Balassa György, az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa ismertette, őt Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője követte, aki a komplex vegetáció monitoringról és a szaktanácsadásról mutatott be részleteket. A negyedik előadást Dr. Mikóczy Nárcisz tartotta a saját, precíziós szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdaságukról, amiben számos technológiai megoldás már a termelési gyakorlat része. A workshop utolsó programelemét Dr. Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus vezette, aki franciaországi tapasztalatairól, a borkóstolásról és a minőséget meghatározó tényezőkről is beszélt. Jönnek a részletek.

Cseri Norbert főborász a Cseri Pincészet terveiről és lehetőségeiről beszélt

Cseri Norbert az ültetvényen történő adatgyűjtésről, majd a megfelelő adatfeldolgozásról is beszélt. Elmondta, hogy jól kezelhető informatikai háttér szükséges ahhoz, hogy felépüljön a precíziós gazdálkodási rendszer a szőlőben. A területeiken kísérleteket is végeznek, a nedvességet több talajszonda méri, melyekkel később tápanyagszinteket is lehet vizsgálni, majd mikro- és makroelemek szintjére lebontva tovább lehet lépni a tápanyagellátás szempontjából fontos döntések támogatásában. Az egyik vizsgált terület művelt, a másik nem, a különbségek és az adatok több következtetésre adnak lehetőséget - fogalmazott. Mivel a szőlőterületek általában nagyon heterogének, a különböző adottságú menedzsmentzónákban eltérő arányban van szükség tápanyagra. Pontosan kell mérni az adataikat, amire alapozhatóak a további inputanyag kijuttatások. Cseri Norbert szerint a borászok és a szőlészek számára hasznos, hogy minden adat és beavatkozás kivetíthető a végtermékre, így a technológia pontos tervezést és finomhangolást tesz lehetővé a termelés irányítói számára. A biztonságosabb működés érdekében fontos fejleszteni a digitalizációt, mert ez képes biztosítani a szőlőtermelők talpon maradását és a vállalkozásuk növekedését – mondta a Győr-Moson-Sopron vármegyéből, Nyúl településről érkező főborász.

Az egyik legnagyobb kihívás a teljes informatikai rendszer felépítése, amit a nagyobb és a kisebb ültetvényeket irányító szőlősgazdák is megfelelően tudnak adaptálni a saját technológiájukhoz. A fejlesztés a mennyiségi és a minőségi borkészítés számára is tervezhető működést nyújt - folytatta.

Fontos, hogy a különleges adottságú területek, borok és kisebb parcellák folyamatai egyaránt kontrollálhatók és irányíthatóak legyenek a digitalizáció eszközrendszerével. A minőség javulásával pedig jobban fel lehet hívni a figyelmet a hazai termelőkre, így a technológia használata kitörési pontot jelent a nemzetközi borpiacon is - zárta előadását Cseri Norbert.

Balassa György, az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa a drónos monitoring technológiájáról osztott meg fontos információkat

A drónos monitoring témájának részleteit Balassa György, az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa ismertette. A térinformatika és a távérzékelés gyakorlati hasznosságát az mutatja meg, hogy mi hoz értéket, ezek pedig a megbízható, pontos információk, az ezekre alapozott döntésekkel lehet javítani a termelés hatékonyságát. A drónos monitoring adatok feldolgozása és értelmezése után az AGRONmaps szoftver elemzést és vizualizációt végez. A drónos felvételezést a talaj- és a levélmintavételek teszik teljessé. Az ültetvényekről növényélettani adatokat is gyűjtenek, ezek alapján történik a hasonló adottságú területek zónákra való felosztása. Komoly kihívás még a szakemberek és a munkaerő számára is kezelhető formába önteni az eredményeket, amely a pontos kivitelezést támogatja - mondta.

Egy 100 hektáros gazdaságot 4-5 óra alatt lehet lerepülni, és ugyancsak 4-5 nap alatt az eredményekből szaktanácsadás is elkészíthető, 2-3 centiméteres felbontású felmérésekkel. Ezt speciális szoftverek és nagy teljesítményű szerverek támogatják. A kulcs az adatoknak a szaktanácsadási rendszerbe történő beillesztése, ehhez megfelelő tudással rendelkező szakemberekre van szükség, akik összeillesztik a szigetszerű megoldásokat. Balassa György egy teljes tokaji dűlő mintavételezéséről mondott el részleteket, ahol a komplex összefüggések feltárása után a technológiára alkalmazott helyspecifikus, precíziós javaslatokkal segítették a termelést.

A távérzékelés, a térkép, a levél és a talaj adatai alapján több szintű eredmény jön létre, például kijuttatási térképek is keletkeznek, amik alapján a precíziós gépek dolgozhatnak. További gazdálkodói haszon a tápanyagfelvételt korlátozó tényezők megismerése, valamint az esetlegesen gyengébb értékekkel rendelkező zónák feltárása.

Az adatokra alapozott, komplex szaktanácsadás célja a termelés optimalizálása a hatékonyság növelése által. A jó döntésekhez pontos adatokból kikövezett út vezet, ezért minden lehetséges adatforrást figyelembe kell venni és észszerűen kell felhasználni azokat – fogalmazott a szakember. Behatóan meg kell ismerni a növények szűk értelemben vett környezetét, ezért növényszintű ismeretekre van szükség az egész állományt tekintve. Ennek első lépése, hogy mintavételi zónákat azonosítanak a talaj és levél mintavételi pontokhoz. Az információkat egységes, magyar fejlesztésű térinformatikai rendszerben tárolják, elemzik és figyelik a változásokat. A szaktanácsadás pedig a teljes információs adatbázis felhasználásával jön létre, korszerű adatvizualizációval.

Balassa György drónok által végzett, nagy felbontású multispektrális távérzékelés részleteiről is beszélt. A szőlő távérzékeléses vizsgálatához a műholdas képek felbontása nem elégséges, ezért drónos felméréseket igényel. Ezeket drónpilóta hálózattal végzik, az adatok feldolgozása, elemzése és az adatvizualizáció pedig az AGRONmaps szoftverben történik. Az elemzést kizárólag a szőlőtőke lombozatán végzik, az adatokat pedig felhasználják a teljes terület zónásítására, majd meghatározzák a szakmailag helyes mintavételi pontokat. A laboreredményeket térben és időben az elemzések adatbázisához csatolják.

A dróntechnológia lehetővé teszi a mintavételek számának csökkentését, valamint a szőlőtermesztést befolyásoló tényezők megjelenítését, így mérhető a vitalitás, a stressz-szint, a klorofilltartalom és a  biomassza mennyiség. Előállítható vele térkép a mikrodomborzatról, a relatív és abszolút tápanyagtartalom ellátottságról, a helyspecifikus tápanyag-ellátottságról, valamint a fejtrágyázási javaslatról.

A „Komplex vegetáció monitoring” címmel tartott előadást Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője

Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője a „Komplex vegetáció monitoring” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a digitális átállás célja a hatékonyság és az eredményesség növelése. A változás folyamatos a borászatoknál és a szőlőtermelő gazdaságokban is, amihez hozzátette, hogy Magyarországon még sok területen utol kell érniük magukat a vállalkozásoknak. Az egyik partnerük, a Gyöngyös Borpalota Kft. ültetvényein fontos szerepet tölt be a dróntechnológia, ezt rengeteg terepi munkával egészítették ki. Beszélt az adatokat elemezni képes mesterséges intelligencia, a szaktanácsadás, valamint a talaj- és a levélvizsgálatok jelentőségéről. A monitoring folyamatához hozzátartozik a nyomonkövetés, a talajszelvény vizsgálatok alapján minden mintázott egységről leírást készítenek, egyebek között a kationcsere kapacitást is követve - mondta.

A komplex vegetáció monitoring alapja, hogy a drónokkal készített felvételek, illetve a talajvizsgálatok és a tápanyag-ellátottság eredményeit a térbeli, térképes megjelenítés mellett informatikai rendszerbe helyezik, és a termelői gyakorlat számára hasznosítható információkká, jó gyakorlatokká formálják. A folyamat lépései:

1. Drónos repülés, felvételek készítése – területek felmérése
2. Drónos felvételek feldolgozása + talaj és levél mintavételi helyszínek kijelölése
3. Levél + talajmintavétel (5 hektáronként) / táblánként
4. Levélminták laborba küldése + talajminták laborvizsgálata és szkennelése
5. Drónos felvételek feldolgozása + talaj-levél vizsgálatok alapján az abszolút (levél, talajanalízis eredmények) és relatív (drónos) vegetációs térképek megjelenítése. A stressztérkép alapján a talaj és levélanalízis alapján a levél és talajvizsgálatok eredményei is megjeleníthetők.
6. Határértékek alapján történő kiértékelés és szaktanácsadás

Dr. Pecze Zsuzsanna elmondta, hogy a tevékenységet egy, a trendek követését biztosító monitoring munka is kiegészíti, mert a kitettség csak akkor csökkenthető, ha folyamatosan követik a kultúrnövények állapotát és igényeit. Ezzel kevésbé válik kiszolgáltatottá a munka az elemeknek, csökkenthető az inputanyagok felhasználása, az adatokkal pedig tovább javítható a termelői gyakorlat hatékonysága.

A gazdálkodó haszna ezekből:

• Aktuális talaj és vegetáció értékek alapján történő helyspecifikus fejtrágyázás – inputanyag optimalizálás
• A gyengébben teljesítő zónák azonosítása, az okok, az antagonizmusok és a tápanyagfelvételt korlátozó tényezők feltárása
• Helyspecifikus, adatalapú szaktanácsadás, ami lehetővé teszi a növény és talajállapotnak megfelelő tápanyagutánpótlást
• Lehetőség nyílik a biomassza alapján történő növényvédelmi (például gombaölőszer) beavatkozásokra, így csökkenthető a kijuttatott vegyszer mennyisége

A növények kultúrállapotának folyamatos nyomon követésével csökkenthető az ültetvények kitettsége, optimalizálható az inputanyagfelhasználás és javítható a termelői gyakorlat hatékonysága – zárta előadását.

Dr. Mikóczy Nárcisz szőlőtermesztő a Neszmélyi borvidéken található ültetvényük precíziós megoldásait mutatta be

Dr. Mikóczy Nárcisz szőlőtermesztő, a mosonmagyaróvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés egyik előadója a Neszmélyi borvidéken, 80 hektárnyi ültetvényen végzett munkájukról beszélt a „Precíziós lehetőségek a szőlészetben” című összefoglalójában. A borászokkal ellentétben szőlőtermelőként egy rossz évet sem kockáztathatnak meg a technológia hiányosságai miatt, mindenképp hasznot kell lehozni a tőkékről – ismertette a kiindulási pontot. A helyspecifikus, precíziós szőlőtermesztés gyakorlatát az alábbi elemekkel segítik: szenzorok, analitikai vizsgálatok, precíziós gépek és rendszerek, meteorológiai mérések, talaj- és növényi szenzorok, növény- és talajanalízis, precíziós növényvédelmi gépek és betakarítás, precíziós öntözés. A munkához a Davis, az iMetos, a Lufft és a KITE megoldásait is használják, ezeket tenziométerek, valamint a PMS és a Florapulse rendszerei egészítik ki. Egy Turbmatic vezérelt permetezőgéppel, két Fendt Vario traktorral, valamint egy Pellenc Optimum 2 XL60 önjáró szüretelő kombájnnal dolgoznak. A Pellenc kombájn hozamadatokat is rögzít, így térképen jeleníthető meg például a fajtaváltás, amit az irsai olivér, a sauvignon blanc, a cserszegi fűszeres és a királyleányka példáján láthattunk a prezentációban.

A Netafim felszín alatti mikroöntöző rendszerről Dr. Mikóczy Nárcisz elmondta, hogy a felszín alatti öntözéssel 17 t/ha, öntözés nélkül  11 t/ha termést hoznak le a területeikről. Hozzátette, hogy az országban kevesen öntöznek így borszőlőt, 92 kilométer vezeték jutott a 28 hektárnyi területre.

Az adatgyűjtés ezekre a területekre terjed ki a birtokon: vesszőtömeg-mérés, tőkefelvételezés, folyamatos meteorológiai mérés, talajnedvesség, tőketenzió vizsgálat, sztómanyitottság, fotoszintetikus aktivitás mérés, növényvédelmi szezonban folyamatos betegségmodell készítés, a rovarcsapdák ellenőrzése pedig kritikus időszakban napi szinten történik. Levélanalízis évente kétszer, talajanalízis 3 évente valósul meg. A szakember kiemelte, hogy fontos az ültetvényen a napi szintű jelenlét és az adatok folyamatos kontrollja, hogy a változásokat időben észre lehessen venni, a kapcsolódó beavatkozásokat pedig végre lehessen hajtani.

A digitalizált rendszerek ismertetésekor az eredményekről is beszélt. A precíziós szőlőtermesztés hatására a vesszőtömeg 35, a lombfalfelület 30  százalékkal nőtt, a levelek tápelemtartalma 30-70, a termésmennyiség pedig 35 százalékkal emelkedett. Javult a növények télállósága, vitalitása, betegségellenálló-képessége, és hosszabb lett az életkoruk. A fejlesztések gyakorlatba illesztéséhez az eszközök mellett szaktudásra, tanulásra és időre is szükség van, de a számok és a tapasztalatok alapján nagyon megéri – fogalmazott.

A tapasztalatokon alapuló érzékelésről és a borkóstolás részleteiről is beszélt Dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus

Dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus a technológiai megoldások és a jövő lehetőségeit elismerve beszélt a tapasztalatokon alapuló érzékelésről, a szőlő érettségének fontosságáról, valamint a kóstolás jelentőségéről. A magyar termőterületek sajátosságairól és a szüret kihívásairól is szólt, valamint a borkóstolásra is kitért, megemlítve az elektronikus orr és nyelv fejlesztéseket. Szerinte a szenzoros érzékelés egyelőre nem váltja ki a szaglást és az ízlelést, amelyek ráadásul pozitív élményt is nyújtanak a kóstoló személyeknek. Kiemelte, hogy a fogyasztói oldal lényeges és komoly szempontja, hogy milyen lesz a borokkal való találkozás utáni másnap. A minőségi borkészítéshez az is hozzátartozik, hogy minimalizálják a kémiai beavatkozásokat a szőlőtermesztés során, így a másnapokat könnyebbé lehet tenni. A modern technológia ezt is támogatja, a precíziós szőlőtermesztés a munka igényességével, a pontossággal és az adatokra alapozott műveletekkel segít abban, hogy a beavatkozások hatása átvándoroljon a szőlőből a borokba.

A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezetője, Dr. Vona Viktória és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar megbízott dékánja, Dr. Tóth Tamás a szakmai programon

Az utolsó előadást követően Dr. Tóth Tamás, az AKMK megbízott dékánja köszönte meg a résztvevőknek a jelenlétet és a bemutatóikat. A Dr. Mészáros Gabriella által az érzékelő szenzorokról elmondottakhoz kapcsolódva az elektronikus orr és nyelv témájában arról beszélt, hogy a vizsgálatok azt mutatják, a professzionális, emberi tesztelőket nem tudják lecserélni. A technikának egyelőre komoly korlátai, ugyanakkor óriási előnyei is vannak – fogalmazott. Az e-orr különbséget remekül tud mérni, ki tudja egészíteni az emberi érzékelést, esetleg korrelatív összehasonlítást végezve a gépi és a humán vizsgálati eredmények között. Amennyiben a bírálók egy tételről tendenciózusan azt mondták, hogy valami miatt rosszabb, az műszeresen is mérhető a különbségek és egyéb összefüggések alapján. A technológia nagyot fejlődött, az e-orr régen csak illatprofil mintázatot hozott létre, ma már GC alapú, vegyület szinten, több tényezős statisztikai elemzés alapján mutatja meg a minták közti különbségeket. Az egyetemen zajló egyik EU-s pályázatban a kar szakemberei foglalkoznak is az e-orr segítségével meghatározott borhibák kimutatásával. A készülék komoly előnye, hogy néhány perc alatt 30-50 mintát is érzékel, ami óriási szintlépés az emberi teljesítőképességhez képest. A kar dékánja az állattudományok területéről is hozott egy kapcsolódó példát: a takarmányozásban a szilázsmintát a laboratóriumban emberek vizsgálják meg és döntik el, hogy az fogyasztásra alkalmas állapotban van- e. Erre a feladatra a tapasztalatok alapján az e-orr technológia tökéletes megoldást nyújt. A témához kapcsolódóan elmondta, hogy az egyetemen 2024-ben precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök képzés is indul Dr. Húth Balázs egyetemi docens, tanszékvezető irányításával, amire szeretettel várják a jelentkezőket. Zárásként arról beszélt, hogy a VinÓvár keretében jövőre a tervek szerint kibővített, tudományos szintű konferenciát szeretnének szervezni, mert az igény, az ismeretanyag és a gyakorlat is rendelkezésre áll ehhez.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt

Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021