Tudás és digitalizáció: a Széchenyi-egyetem részvételével vitték sikerre a DAA Plusz programot

A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága adott otthont az intézmény részvételével megvalósult Digitális Agrárakadémia Plusz projekt záró eseményének. Az agrárium digitális átállását segítő program során létrehozott képzéseken több ezer gazda vett részt az egész Kárpát-medencéből.

Tovább

Növényvédelmi előrejelzés - 2025. június 4.

A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.

Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.

Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.

A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.

Az aktuális növényvédelmi előrejelzés online elérhetősége:

https://plant.sze.hu/novenyvedelmi-elorejelzesek

Tovább

Közös konferenciát rendezett az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem a Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát június 3-án, amely a ragadós száj- és körömfájás idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A rendezvény – amelynek társszervezője a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Agrárközgazdasági Kutatóintézet, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal volt – nemcsak a járvány tanulságainak összegzéséről, hanem egy újraindítási stratégia közös megalapozásáról is szólt.

Idén tavasszal olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Az erről rendezett konferencián dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte: az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak minőségi képzése és az állategészségőr-képzés újraindulása nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is.

7f5c56_6ca769b9d4b5483bb6ebd2c1faae0890~mv2.webp

Nagy érdeklődés kísérte az Állatorvostudományi Egyetemen megrendezett konferenciát. (Fotó: Bankó József)

 

A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb összefogás kell a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára és az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség.

Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora mindenekelőtt köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak, akik az első pillanattól kezdve segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját, valamint az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. Gondolatait így foglalta össze:

„A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé.”

7f5c56_2355551df6204bb19f3b61e08987e09b~mv2.webp
 
Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a felsőoktatási intézmények járvány elleni védekezésben betöltött szerepét hangsúlyozta.
Mellett balról dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja,
jobbról pedig dr. Nagy István agrárminiszter. (Fotó: Bankó József)
 
 
A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök – például az in vitro embrióátültetés – lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
 
7f5c56_20c2875a8be0427a95ea6c884ae071b9~mv2.webp
 
Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője is tartott előadást a rendezvényen.
(Fotó: Bankó József)
 
 

A gazdasági következményeket dr. Goda Pál agrárközgazdász értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a tízmilliárd forintot.

Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának óraadója a március 6-án Kisbajcson tejelő szarvasmarha-állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be, így az elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. Szólt a járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokról, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez.

Ács.PNGDr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos (Fotó: Bankó József)

 

Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát.

A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható.

Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.”

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja így fogalmazott:

„Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, genetikai és takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.”

A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak.

 
 
Forrás: https://uni.sze.hu/post/ragad%C3%B3s-sz%C3%A1j-%C3%A9s-k%C3%B6r%C3%B6mf%C3%A1j%C3%A1s-k%C3%B6z%C3%B6s-konferenci%C3%A1t-rendezett-az-%C3%A1llatorvostudom%C3%A1nyi-egyetem-%C3%A9s-a-sz%C3%A9che
Tovább

Két rangos elismerés az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar oktatóinak

Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vezetősége és valamennyi munkatársa nevében szívből gratulálunk két kiváló kollégánknak a pedagógusnap alkalmából elnyert rangos szakmai elismerésekhez:

Hanczné Dr. Lakatos Erika részére a Nagyváthy János Díj odaítéléséhez, amelyet az élelmiszertudomány szakterületén végzett magas színvonalú oktatásszervezési, infrastruktúrafejlesztési és pályázati tevékenységének elismeréseként vehetett át. Ez a miniszteri kitüntetés méltó visszajelzése annak a kimagasló munkának, amelyet a Kar és az Élelmiszertudományi Tanszék érdekében hosszú évek óta végez.

Lakatos Erika (1).jpg

Pólyáné Dr. Hanusz Borbála részére a Mosonmagyaróvár Város Kiváló Egyetemi Oktatója Díjhoz, amelyet kiemelkedő szakmai munkássága, valamint a hallgatók vezetőmentoraként és szakmentoraként nyújtott elhivatott támogatása elismeréseként vehetett át.

IMG_3466-1536x1024.jpg

Fotó: Milkovits Tibor

Mindkét elismerés méltó bizonyítéka annak az elkötelezett, példaértékű munkának, amelyet kollégáink Karunk hírnevének öregbítéséért és hallgatóink szakmai fejlődéséért nap mint nap végeznek.

Ezúton is nagy tisztelettel gratulálunk a kitüntetésekhez, és további sok sikert, szakmai eredményeket és jó egészséget kívánunk!

 

Tovább

Masch Antal sírhelye a Nemzeti Sírkert része

Masch Antal sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította

Az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület a 2022. május 27-én megtartott közgyűlésén a Masch Antal Emlékbizottság (MAE) létrehozásáról döntött. A bizottság létrehozásának célja az volt, hogy Masch Antal – az Alma Mater történetének leghosszabb ideig regnáló igazgatója – sírhelyét személyiségéhez méltó módon rendezze, emlékét megőrizve. A 2023. április 3-án megalakult bizottság 2025. március 19-éig aktívan tevékenykedett. Ezen időszak alatt tizenegy alkalommal ülésezett és az ott meghozott határozati javaslatok alapján végezte munkáját. Tevékenységének csúcspontját jelentette a 2024. szeptember 24-e, amikor ünnepélyes keretek között felavatták Masch Antal új síremlékét a Nemzeti Örökség Intézete által adományozott emlékkővel, és Karkovány Ákos felújított síremlékével együtt. Ugyanezen nap délutánján a vár lovagtermében emléküléssel és kiállítással emlékeztünk meg Masch Antalról és Karkovány Ákosról. A jeles alkalomra készült egy kiadvány is, amely Masch Antal életét és munkásságát volt hivatott bemutatni.

 

masch.png

Masch Antal szimbolikus síremléke és a felújított Karkovány Ákos sírkő

(Mosonmagyaróvár, 2024.09.25.)

A továbbiakban a bizottság kérelemmel fordult a Nemzeti Örökség Intézetéhez, Masch Antal sírhelyének védettségre való előterjesztése céljából, hogy a sírhely idegenek általi jogtalan kisajátítása többé ne fordulhasson elő. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2025. február 25-i ülésén – egyhangú döntéssel – a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította Masch Antal szimbolikus sírhelyét, amelyről a Hivatalos Értesítőben nemrégiben tájékoztatást is közöltek.

Az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület és az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar a szimbolikus síremlék létesítésével tisztelettel adózik dr. Masch Antal, Alma Materünk egykori igazgatója előtt, megteremtve ezáltal az egyensúlyt az Alma Materben neki emléket állító akadémiai örökség és a temetői állapotok között. E nemes gesztussal a mai gazdászgenerációk szimbolikusan rehabilitálták Masch Antal emlékét, valamint jeles személyiségét az ötvenes években ért atrocitásokért.

Dr. Cser János c. egyetemi tanár, a Masch Antal Emlékbizottság alelnöke

Tovább

Megemlékezés Prof. Dr. Porpáczy Aladár professor emeritusról

 

A MATE KERTI GYKK Fertődi Kutatóállomásán (Sarród) került sor Prof. Dr. Porpáczy Aladár, az MTA doktora, professor emeritus emlékére szervezett megemlékezésre, 2025. május 22-én.

IMG_1944.JPG

Az emlékülést a MATE KERTI GYKK Fertődi Kutatóállomása, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara szervezte. A rendezvényen karunkat Dr. Tóth Tamás, dékán, Dr. Molnár Zoltán, nemzetközi és tudományos dékánhelyettes, Pólyáné Dr. Hanusz Borbála és Dr. Iváncsics József egyetemi docensek képviselték.

IMG_1950.JPG 20250522_123228.jpg

A szervezők, köztük karunk dékánjának, köszöntései után Dr. Varga Jenő kutatóállomás vezető a jelenlévő családtagok, Porpáczy Aladár professzor úr özvegye és három gyermeke, segítségével összeállított személyes hangvételű előadásában emlékezett meg professzor úrról. Ezt követően Prof. Dr. Matuz János, az MTA doktora, a magyar növénynemesítők nevében méltatta Porpáczy Aladár professzor úr tudományos és szakmai pályafutását. Az emlékülés végén a résztvevők és az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület jelenlevő képviselői megkoszorúzták professzor úr Fertőd Sarródi úti temetőjében lévő nyughelyét.


Dr. Molnár Zoltán

Tovább

AgroFood Konferencia 2025

 

20250520_151041.jpg

 

2025. május 20.-án megrendezésre került a Portfolio Csoport szervezésében az immár hagyományos AgroFood Konferencia, a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpontban. A konferencia átfogó képet ad az élelmiszer-iparágat érintő legfontosabb piaci, fejlesztési, tudományos, innovációs, beruházási, szabályozási, finanszírozási és működési kérdéseiről, ezzel elősegítve a vállalatok eredményes működését.

 

A konferencián összesen hat szekcióban különböző tematikájú előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak meg a meghívott és érdeklődő szakemberek és ipari partnerek.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karát két munkatársunk képviselte:

 

VAL_08530.jpg

Dr. Kiss Attila Péter kutatóprofesszor, innovációs dékánhelyettes előadást tartott Divathullám vagy modern táplálkozástudományi trend a "minden mentes étrend"? címmel a „Nagy jövő előtt a „mentes” élelmiszerek” elnevezésű szekcióban

 

VAL_07207.jpg

Dr. habil. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes az Élelmiszercsomagolás szabályozási és fenntarthatósági trendekről szóló kerekasztal beszélgetést moderálta

Az AgroFood 2025 konferencián az ágazatot leginkább érintő szakmai témák hangsúlyos nyilvánosságot kaptak. A rendezvény továbbá kiváló lehetőséget kínált a szakmai kapcsolatépítésre és a networkingre is.

 



Tovább

Meghívó – Konferencia és webinárium


„Ragadós száj- és körömfájás – megállás után újraindulás: a szaporodásbiológia és a járványvédelem szerepe a fenntartható újrakezdésben”

 

RSZKF konferencia meghívó ÁTE 20250603j.jpg

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar közös szervezésében konferenciára és webináriumra kerül sor, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.

A rendezvény célja a tudományos ismeretek megosztása, a legújabb kutatási eredmények bemutatása, valamint a szakmai párbeszéd elősegítése az állategészségügy és a kapcsolódó kutatási területek képviselői között.

Időpont: 2025. június 3. (kedd), 9.30-12.30 között
Helyszín: Állatorvostudományi Egyetem, 1078 Budapest, István u. 2., Aula
Részvétel: személyesen és online formában is lehetséges

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
👉 https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx...

Tovább

Növényvédelmi előrejelzés - 2025. május 14.

A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.

Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.

Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.

A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.

2025. május 14.

A búzákra már legföljebb csak a fuzáriózis jelenthet nagyobb veszélyt!

Szekszárd környékén áprilisban mindössze 5 csapadékos nap volt, az esőből mégis átlag körüli mennyiség hullott. A május eddig inkább száraznak és meglehetősen hűvösnek tűnik. A hónap eleji 20-21 °C-os napi átlagokról a hőmérséklet 8-9 °C-kal visszaesett, és jelentős melegedés egyelőre nincs kilátásban, mint ahogy kiterjedt esőzés sem.

Búzabetegségek: Az őszi búza kalászol, a korai fajták kezdenek virágozni. A Dél-Dunántúlon még a legfogékonyabb fajtákban is csak elvétve fordulnak elő a rozsdák, a lisztharmat-fertőzöttség elenyésző, legföljebb mérsékelt szintű. A szeptóriás levélfoltosság szinte teljesen „eltűnt”, a pirenofórás foltosság konídiumos fertőzésből eredő tünetei most kezdenek szórványosan megjelenni. Úgy néz ki, a levélbetegségek közül az idén legföljebb a vörösrozsda (1. kép) okozhat hektáronként jelentősebb (0,5 t/ha-t meghaladó) termésveszteséget, de csakis a kifejezetten fogékony fajtákban (az összes fajtának kb. 10%-a). Az időjárás pillanatnyilag nem igazán kedvező számára, „várja” a fölmelegedést. A Kisalföldön ugyanakkor intenzíven terjed a vörös- sőt a sárgarozsda (2. kép) is, helyenként súlyos a lisztharmat-fertőzöttség. Védekezés nélkül a termésveszteség talán a hektáronkénti 1 tonnát is meghaladhatja a legveszélyeztetettebb termőhelyeken.

rozsda.jpg

1. kép. A vörösrozsda a Dél-Dunántúlon csak szórványosan („minigócok”) észlelhető a korán vetett, fogékony fajtájú, eddig nem permetezett búzaföldeken (Szekszárd, 2025. április 28.).

sárgarozsda.jpg

2. kép. A Kisalföldön a sárgarozsda is jelen van, és egyelőre intenzíven terjed (Mosonmagyaróvár, 2025. május 4.).

 

A kalászfuzáriózis kialakulásához egyelőre nem kedvez az időjárás. Járványkitörésre olyankor kell számítani, amikor a búza kalászolása és tejesérése között – legfőképpen a virágzás idején – sok csapadék hullik, magas a páratartalom, és nem túl alacsony a hőmérséklet. Különösen hajlamosítók azok az évek, amikor ilyentájt „betéved” néhány mediterrán ciklon. Most nem úgy néz ki, hogy ilyen idő lesz, persze, előfordulhat meglepetés.

Árpabetegségek: Az őszi árpa már javában virágzik, a betegségnyomás lényegesen nagyobb, mint a búzában.  A foltbetegségek közül leginkább a hálózatos levélfoltosság veszélyeztet, a ramuláriás betegség gyors terjedésére  a tenyészidő vége felé lehet számítani abban az esetben, ha május második fele legalább átlagosan csapadékos lesz. Kritikus helyeken és fajtákban az árpaállományok szinte porzanak a lisztharmattól. A betegség tipikus tünetei mellett gyakoriak – és sok esetben megtévesztők – az ún. hiperszenzitív reakció tünetei is, amikor nincs penészgyep, csak barna foltok vannak a leveleken (3. kép).  Megindult a törperozsdát okozó gomba fölszaporodása is.

3.kép.jpg

3. kép. Lisztharmatfertőzésre adott hiperszenzitív reakció tünetei árpalevélen (Szekszárd, 2025. május 10.).

Védekezés: A búza lombvédelmét elsősorban a rozsdafogékony fajtájú állományokban kell minél előbb elvégezni. A Kisalföldön a sárga- és vörösrozsda, a Dél-Dunántúlon inkább csak az utóbbi elhárítására kell összpontosítani. A mérsékelten fogékony és ellenálló fajták esetében megvárhatjuk a védekezéssel a teljes virágzást, amikor a kalászfuzáriózis elleni (mikotoxinszintet minimalizáló) védekezés időpontja optimális. A rozsdákra és a fuzáriózisra se fogékony búzafajtákat nem szükséges fungiciddel permetezni.

Az őszi árpa esetében a továbbiakban már legföljebb csak a kalászfuzáriózis és a ramuláriás levélfoltosság és esetleg a rozsda ellen védekezhetünk eredményesen. A lisztharmat és a hálózatos levélfoltosság sikeres leküzdéséről ilyenkor már lekéstünk.

Ahol nagyon megdőlt az árpa (4. kép) vagy a búza, ott eleve nincs túl sok értelme a gombaölő szeres védekezésnek. A korán megdőlt táblákon igen jelentős (hektáronként több tonna) lehet a termésveszteség.

eldől.jpg

4. kép. Teljesen ledőlt árpaállomány (Bátaszék, 2025. május 9.).

Tovább

Elhunyt Dr. Réti József (1937-2025)

 

IMG_1925.jpeg

Életének 89. évében, 2025. május 12-én elhunyt Dr. Réti József, Alma Materünk címzetes egyetemi docense, Wittmann Antal-díjjal kitüntetett vasdiplomás Óvári Gazdász.

Réti József 1937. március 2-án született Győrben, ahol általános iskolai tanulmányait is végezte. Középiskolai tanulmányokat az Óvári Várban működő Mezőgazdasági Technikumban
folytatott, ahol 1954-ben érettségizett, majd megkezdte felsőfokú tanulmányait a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. 1957-ben vette át oklevelét az Alma Materben, ezt követően első és egyetlen munkahelyén helyezkedett el, hisz egész szakmai pályája során az ország legnagyobb gazdaságában, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban dolgozott 1999-ben történt nyugdíjazásáig. Szakterülete az állattenyésztés volt, melyben különféle beosztásokat töltött be és nagy szakmai tapasztalatra tett szert, országosan ismert és elismert szakemberré vált. Kezdetben agronómus, kerületi állattenyésztő, állattenyésztési főosztályvezető, végül kerületi igazgató volt a gazdaságban, ahol részt vett az állattenyésztési fejlesztések megvalósításában, a korszerű technológiák bevezetésében. Kiemelkedő szerepet játszott a tejtermelés, a hízómarhatartás és a juhászati ágazat nemzetközi színvonalra emelésében. 1977-ben állattenyésztéstan szaktudományban mezőgazdaságtudományi doktori címet szerzett Mosonmagyaróváron. A gazdász hallgatók gyakorlati oktatásban kifejtett munkájáért 1991-ben az Alma Mater címzetes egyetemi docenssé nevezte ki, valamint érdemeinek elismeréséül 1996-ban az Óvár Emlékérem 1. fokozatával tüntették ki. Nyugdíjazását követően fia munkáját segítve 2010-ig a Kaiser Food Élelmiszeripari Kft. mosonmagyaróvári gyárát üzemigazgatóként irányította. 2017-ben Ujhelyi Imre-díjat és Wittmann Antal-díjat vehetett át.

Özvegye, Antal Zsuzsanna pedagógus, aki nemzedékeket tanított Mosonmagyaróváron. Attila fia agrármérnök, címzetes egyetemi docens, Óvári Gazdász. Bálint unokája, követve a családi példát, szintén az Alma Materben végzett élelmiszermérnök, egy ismert debreceni konzervgyár termelési vezetője, Dániel unokája orvos-fizikus PhD hallgató az Edinburgh-i Egyetemen.

Dr. Réti József évtizedeken keresztül oroszlánrészt vállalt a gazdászhallgatók gyakorlati oktatásában, valamint az Óvári Gazdászok Szövetsége, illetve a jogelőd Mezőgazdasági Szakemberek Klubja oszlopos és aktív tagjaként tevékenykedett. Az 1956-os mosonmagyaróvári események résztvevőjeként élete végéig ápolta és őrizte az intézmény legszomorúbb napjának és a mártír hallgatóknak a szellemiségét.

Búcsúztatására 2025. május 26-án, hétfőn 13 órakor kerül sor Mosonmagyaróváron, az óvári régi temetőben. A gyászoló család kérésére kérjük a tisztelt gyászolókat, hogy kegyeletüket egy szál fehér virággal szíveskedjenek leróni.

Emlékét az Óvári Gazdászok népes családja tisztelettel megőrzi, nyugodjék békében.

Tovább

Megkezdődött a visszaszámlálás: két hónap múlva rajtol el az EFOTT

A Velencei-tó partján rendezik meg július 9–13. között az idei EFOTT-ot, amelynek a Széchenyi István Egyetem lesz a házigazdája. Az esemény május 8-i sajtótájékoztatóján számos újdonságra derült fény, többek közt előrukkoltak a középiskolásoknak szánt „Educatio Summer” programmal, először lesz diszkóhelyszín és technozene a fesztiválon, valamint a tavalyi árakat megfelezve várják a látogatókat, példátlanul olcsó fesztiválsörrel.

Tovább

Túl van a második hetén a Precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök csoport

Megtartotta második képzési hetét a második csoport a Precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök képzésen.

Az országos járványügyi helyzet és az állatállományok egészségének védelme érdekében rendhagyó módon online oktatási formában készültünk a tudásátadásra. A hallgatók ezúttal is három napon át ismerhették meg mélyebben a szakmai tématerületeket. Április 7-én a precíziós állattartás, azon belül is a kérődzők anyaga volt a téma, ennek első részét Dr. Húth Balázs, a szak és az Állattudományi Tanszék vezetője mutatta be. Beszélt az állattartó telepeken megvalósított digitalizációs fejlesztésekről, külföldi és magyar példákról, fejőrobotokról, a fajták genetikai fejlődéséről, a technológiai innovációk tanulságos tévútjairól és helyes alkalmazásairól is.

240924_Móvár_konzultációs napok2_BereczkiAttila-23.jpg

Dr. Húth Balázs, a szak és az Állattudományi Tanszék vezetője

Másodikként Tóth Roland, a DeLaval Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője folytatta a szarvasmarhatartás témájával. Ismertette a fejőrobotok működési elvét, a takarmányozás automatizálása és a fejési eredmények összefüggéseit és a gyakorlati tapasztalatokat is.

Április 8-án, kedden délelőtt a termékelőállítás és az élelmiszerbiztonság volt a középpontban, ezt Dr. Ásványi Balázs egyetemi docens, az óvári kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese vezényelte le. Beszélt az élelmiszertermelés és az előállítás kockázatáról, valamint a folyamatok digitalizációjáról is.

481775413_643861248006660_7631710417020136216_n.jpg

Dr. Ásványi Balázs egyetemi docens


A délutánt Tossenberger János dékáni tanácsadó, a Széchenyi István Egyetem Állattudományi Tanszék professzora töltötte meg szakmai tartalommal. "A nagy teljesítményű genotípusok táplálóanyag ellátásának élettani alapjai" című előadását a rá jellemző informatív, gondolkodásra és összefüggések észlelésére ösztönző stílusában tárta a szakmérnök jelöltek elé. A takarmányozás témáját kibontva beszélt az innovatív megoldásokról, az élettani folyamatokról, a táplálóanyagok hasznosulását befolyásoló tényezőkről és a telepi technológiákról is. 

480695433_643852658007519_1082233135372919901_n.jpg

Dr. Tossenberger János dékáni tanácsadó


A második képzési hét harmadik napján délelőtt az „Állattenyésztés műszaki megoldásai, telepirányítási rendszerek” című előadásával készült Kövesdi József, az Okosfarm rendszert megvalósító Senit Kft. ügyvezetője. Délután Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgatója beszélt a precíziós takarmányozás gyakorlatáról és lehetőségeiről. A "Precíziós állattenyésztés gazdasági és környezetvédelmi összefüggései" című előadásban számos technológiai információt osztott meg a hallgatókkal, részletesen bemutatva a működő megoldásokat.

481209049_643851114674340_2983218161027554462_n.jpg

Czompó Krisztián, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgató


Az állattenyésztés és takarmányozás területein is egyre több és pontosabb digitális eszközzel és adatalapú megoldással válaszol az élelmiszertermelés által támasztott igényekre a precíziós technológia. A szakterület kutatóinak és mérnökeinek egyszerre kell számos, egymásnak alkalmanként ellentmondó elvárásnak megfelelniük – fogalmazott. Párhuzamosan kell növelniük a termelékenységet, csökkenteniük a termelés ökológiai lábnyomát és megfelelniük az állatjólléti követelményeknek. A szép és nehéz feladatot korszerű eszközökkel, információkkal és tudásszerzéssel végre lehet hajtani - mondta. 

Tovább

A Széchenyi István Egyetem közösségét erősítik az intézmény jubiláló munkatársai

A Széchenyi István Egyetem minden évben elismeri azon kollégái munkáját, akik évtizedek óta tudásukkal szolgálják az intézményt. Közülük szólítottunk meg 30, illetve 25 éves jubileumukat ünneplő munkatársakat, és arra kértük őket, tekintsenek vissza az elmúlt esztendők eseményeire, sikereire.

Sülyéné Máté Anita az egykori győri Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskolában végzett textilvegyész szakon, de csak rövid ideig nyílt alkalma szakmájában dolgozni a térség textiliparának leépülése miatt. A laboratóriumi munkavégzéstől nem szeretett volna elszakadni, ezért jelentkezett Mosonmagyaróvárra 1995-ben, ahol a Növényvédelmi Tanszék laboránst keresett.
 
„Innen indult egyetemi pályafutásom, ahol nagyszerű közösségbe kerültem, ezért a tanszékhez azóta is hű maradtam. A kar Széchenyi-egyetemhez csatlakozása 2016-ban új irányt adott számomra, hiszen amellett, hogy folytattam laboránsi munkámat, több képzés koordinációjába is bekapcsolódhattam”
 
– emlékezett vissza. Hozzáfűzte, először a növényvédelmi szakmérnöki képzés adminisztratív munkáit látta el, majd az intézmény Felnőttképzési Központjának köszönhetően egyre több szakirányú képzés, később a mikrotanúsítványos képzések során is segítette a hallgatókat ügyeik intézésében.
 
„Kezdetben tartottam az új kihívástól, de hamar rájöttem, hogy ez az én utam, ezt a feladatot éppen rám szabták. Visszatekintve az elmúlt harminc évre, a legfontosabb számomra, hogy a laborban és a képzésszervezésben az oktató kollégák munkája mellett, a hallgatók boldogulását segíthettem, és segíthetem ma is” 
 
– húzta alá. Megjegyezte, jóleső érzés, hogy bátran és bizalommal fordulnak hozzá, sokan diplomaszerzésüket követően is meglátogatják az intézményben. „A záróvizsga után úgy búcsúzom tőlük: remélem jól érezték magukat tanulmányaik alatt, és ha igen, vigyék jó hírét az egyetemnek, hogy mások is megtapasztalhassák, milyen nagyszerű dolog óvári gazdásznak lenni” – hangsúlyozta. Végezetül elmondta, hobbija a növényekkel való foglalkozás, a kertészkedés és kertépítés, amihez kollégái, egykori hallgatói révén rengeteg inspirációt, szakmai segítséget kap a mai napig.
 
7f5c56_094a5bb65e9b481bb15aca0c1828db07~mv2.jpg
Sülyéné Máté Anita 30 éve hű a Növénytudományi Tanszékhez. (Fotó: Adorján András)
 
 
Horváth Emilné egy évtizeden keresztül a Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott, ezt követően, harminc évvel ezelőtt jelentkezett a mosonmagyaróvári kar Állattenyésztéstani Tanszékének álláshirdetésére. „Nem engem választottak, de később visszahívtak, hogy az intézmény könyvtárába is adminisztrátort keresnek. Eredetileg ugyan nem erre pályáztam, de nagyon jó döntést hoztam, hogy elfogadtam a kínálkozó lehetőséget” – tekintett vissza. Kezdetben a diplomamunkák bibliográfiai leírását készítette, illetve a könyvtárközi kölcsönzésben vett részt, később egyre több feladatot kapott a mosonmagyaróvári egyetemi könyvtár napi munkájában.
 
„Akkoriban még kézzel írtuk a leírást tartalmazó kártyákat, ami jóval időigényesebb munkát jelentett a mai, digitális világhoz képest. A szemeszterek alatt a hallgatók és az oktatók segítése, nyáron a könyvek visszarendezése volt a legfőbb dolgunk. Azóta egységünk rengeteget fejlődött, és 2023-ban birtokba vettük gyönyörűen megújult tagkönyvtárunkat, amely inspiráló környezetet jelent az itt dolgozóknak, és a szolgáltatásainkat igénybe vevőknek egyaránt” 
– jegyezte meg.
 
Horváth Emilné kiemelte, a mosonmagyaróvári kar 2016-os egyetemi integrációja óta intézményegységük a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltára tagkönyvtáraként működik. Hozzáfűzte, azóta nemcsak közvetlen munkatársaival, de Tóth Csilla igazgatóval és a győri kollégákkal is kitűnő szakmai és emberi kapcsolatot ápol, így még többen tudják egymás munkáját támogatni.
 
„A hallgatókkal és az oktatókkal is nagyon jó a viszonyom, amiben tudom, segítem munkájukat, amit ők tisztelettudóan, kedvesen fogadnak. Most, hogy visszatekintek az elmúlt harminc évre, nagyon szerencsésnek mondhatom magam, nem is dolgozhatnék jobb helyen”
– zárta a könyvtár jubiláló munkatársa.
 
7f5c56_63b2d858254b4b8e962b5227daa46645~mv2.jpg
Horváth Emilné három évtizede szolgálja a mosonmagyaróvári egyetemi könyvtárat. (Fotó: Adorján András)
 
Huszonöt éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen dr. Bugovics Zoltán, az intézmény Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense. A Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék oktatója még a Széchenyi István Főiskolán kezdett tanársegédként, majd az akadémiai ranglétrán feljebb lépve adjunktusi, később pedig docensi kinevezést kapott az egyetemen.
 
„Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem, a szakdolgozatom külső konzulense, Bőhm Antal professzor, a győri Társadalomtudományi Tanszék vezetője hívta fel a figyelmem egy itteni lehetőségre. Közben a Pécsi Tudományegyetemre jártam PhD-programra, ott szereztem fokozatot éppen akkor, amikor a Széchenyin is megalakult a doktori iskola” 
– emlékezett vissza az oktató.
 
Elmondta, Rechnitzer János professzor irányítása alatt a tanszék kutatási tevékenységébe is egyre jobban bevonódott, emellett szerepet kapott az akkoriban induló Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola PhD-képzésében. A mai nevén Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola regionális tudományok programjának jelenleg is oktatója.
 
„Nagyon jó, lendületes huszonöt év volt. Élveztem és élvezem most is a kutatásokat, az oktatást. Természetesen rengeteg minden változott ez idő alatt, mások a hallgatók, átalakult az én perspektívám és változtak, fejlődtek a technikai körülmények. Fontos megemlíteni azt is, hogy Győrben adott egy olyan társadalmi, kulturális és gazdasági környezet, amit szociológusként kifejezetten érdekes elemezni"
 
– részletezte dr. Bugovics Zoltán. – Egyre több lehetőség adódik a hallgatókkal közös kutatásokra, projektekre, ami még izgalmasabbá teszi a tanulmányaikat, és jobban bevonja őket a tudományos életbe.” Hozzátette: a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék előremutató munkájának köszönhetően olyan új szakokkal bővül az egyetem képzési palettája, mint a gondoskodáspolitikai tanulmányok mesterképzés, amelynek létrejöttében szakfelelősként vállalt szerepet.
 
7f5c56_5f5aec1adc8c42fb85d0dba6ef2329ae~mv2.jpg
Dr. Bugovics Zoltán oktatóként és kutatóként is lendületes huszonöt évet tudhat maga mögött a Széchenyi-egyetemen. (Fotó: Adorján András)
 
 
Dr. Kalmár Sándor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának docense 1998-ban maga is az óvári akadémián végzett agrármérnökként. A Lajta-Hanság Zrt.-nél helyezkedett el, de korábbi oktatói hamar visszacsábították az egyetemre.
 
„2000 óta dolgozom az intézményben, ahol kezdetben a mezőgazdasági alapismereteket, később egyre több tárgyat oktattam, eközben tanársegédből adjunktus, majd egyetemi docens lettem. A doktori disszertációmat a precíziós gazdálkodás ökonómiájából írtam” 
– tekintett vissza a huszonöt éve az egyetemen dolgozó szakember. A precíziós gazdálkodás szervezése és ökonómia tantárgy felelőseként hangsúlyozta, a Széchenyi-egyetem vezető szerepet vállal abban, hogy a hazai agráriumban egyre nagyobb teret hódítsanak a fenntartható és modern technológák, mint például a drónok. „Büszke vagyok arra, hogy e területen, többek között egyetemünk Smart Farm Tangazdaságában is számos egykori tanítványom tevékenykedik, és a tudományág kiemelkedő képviselői dolgoznak együtt karunkon” – emelte ki.
 
Dr. Kalmár Sándor, az osztatlan agrármérnök szak szakfelelőse a mosonmagyaróvári hallgatók mellett a győri mérnök-informatikus jelölteket is oktatja. Állítja, az ő bevonásuk és szerepvállalásuk elengedhetetlen az agrárdigitalizáció szempontjából. Az oktató elmondta,
tíz éve mélyebben foglalkozik a Lajta parti város és a kar történetével, amelynek kapcsán tagja, majd alelnöke lett a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesületnek. Célja a helyi települési és egyetemi értékek megőrzése.
 
Hozzáfűzte, emellett küldetésének tekinti azt is, hogy a legifjabb nemzedéket már óvodás kortól megismertesse környezetünkkel, a növények és állatok világával, valamint a mezőgazdaság jelentőségével.
 
7f5c56_976f099406864890ac45accd78dab4c3~mv2.jpg
Dr. Kalmár Sándor többek közt a precíziós gazdálkodást oktatja a hallgatóknak, de a fiatalabb korosztály körében is népszerűsíti a természet szeretetét.
(Fotó: Adorján András)
 
Forrás: https://uni.sze.hu/post/a-sz%C3%A9chenyi-istv%C3%A1n-egyetem-k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%C3%A9t-er%C5%91s%C3%ADtik-az-int%C3%A9zm%C3%A9ny-jubil%C3%A1l%C3%B3-munkat%C3%A1rsai
 
 
Tovább

Növényvédelmi előrejelzés - 2025. április 26.

A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.

Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.

Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.

A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.

Az aktuális növényvédelmi előrejelzés online elérhetősége:

https://plant.sze.hu/novenyvedelmi-elorejelzesek

 

Április első felében szünetelt a fertőzés

Az április hónap első fele abszolút száraz és eleinte meglehetősen hűvös volt, egyes napokon fagyott is. Csak 11-étől kezdett jelentősebben emelkedni a hőmérséklet, és 15-én érkezett meg a csapadék. Ez az időjárás nem kedvezett a kalászosok gombakórokozóinak (még a lisztharmatgombának se), így április 14-éig mindenféle fertőzés szünetelt. Közben a növények intenzíven fejlődtek, ezért a fertőzöttségük szintje, ami egyébként sem volt számottevő, tovább mérséklődött. A búzák szinte tünetmentesek, az árpáknak az alsóbb levelein maradtak a foltbetegségek tünetei.

Búzabetegségek: Az őszi búza zászlóslevele megjelent, helyenként már ki is terült. Az állományok alapvetően egészségesek, a vörösrozsda még nem ütötte föl a fejét, vagy legföljebb észlelési szinten fordul elő bennük, a lisztharmat is többnyire csak elvétve mutatkozik. A szeptória nem tudott továbbterjedni, a legalsó leveleken maradt, amelyek lassan elszáradnak. A fahéjbarna (pirenofórás) levélfoltosság tüneteinek megjelenése kalászoláskor várható. Ennek a betegségnek a károsítása az utóbbi években mérséklődött, jelentős kárt csak búza-monokultúrákban okozott.

A továbbiakban arra lehet számítani, hogy a lisztharmat – lokális megbetegedésektől eltekintve – az idén se lesz jelentős kátételi tényező, mivel az intenzív fertőzésének lehetősége a lombozat teljes kifejlődését követően hamarosan megszűnik. Intenzív lisztharmat-fertőzöttséget a Dél-Dunántúlon csak szórványosan lehet észlelni a Kisalföld egyes területein azonban a betegségnek száron és levélzeten is jól látható tünetei alakultak ki (1. és 2. kép). A szeptóriás levélfoltosság jelentős föllépésétől se kell már tartani, és valószínűleg a sárgarozsdára is ez a sors vár (tünetei a fogékony búzafajtákban és tritikáléban sem észlelhetőek egyelőre).

 

1.kép.jpg

1. kép: Lisztharmattal jelentősen fertőzött levél

kép2.jpg

2. kép: Jelentős lisztharmat-fertőzöttség, mely a leveleken is terjed

kép3.jpg

3. kép: Az első vörösrozsdatelepek megjelenése (helyszín: Győr)

Úgy tűnik, az idén a vörösrozsda vagy a pirenofórás levélfoltosság lehet a legjelentősebb lombkárosító, de nem ez lesz az az év, amikor megdőlnek károsítási rekordjaik. A vörösrozsda első telepei a Kisalföldön éppen most jelentek meg (3. kép), Szekszárd környékén még nem találkoztunk velük. Minél későbbi a tünetmegjelenés, annál kisebb az esélye a súlyosabb fertőzéseknek.

Fontos említést tenni a genetikai és élettani eredetű levélfoltosságokról is (4. kép), amelyek ilyentájt szoktak föllépni az arra hajlamos búzafajtákban (különösen egyes durumbúzafajtákra jellemzőek, de a közönséges búza egyes fajtáiban is előfordulnak). Tüneteik gyakran kísértetiesen hasonlók a gombás eredetű levélfoltosságok szimptómáihoz, s ezzel gyakran megtévesztik a betegségek diagnosztizálásában kevésbé járatos termesztőket.

kép4.jpg

4 kép. Genetikai eredetű levélfoltosság durumbúza zászlóslevél alatti levelén

Árpabetegségek: Az őszi árpa sok helyen már kalászol, vagy közvetlenül a kalászolás előtti stádiumban van. Mivel az utóbbi 2-3 hétben a növények sokat nőttek, és a hálózatos levélfoltosság tünetei nem gyarapodtak, az állományok kevésbé látszanak veszélyeztetettnek, mint korábban.

Védekezés: Április 15-étől több alkalom (15-én, 18-án vagy 19-én, 24-én és 26-án) kínálkozott a rozsdák és a levélfoltosságok esetleges fertőzéséhez. Hogy ezek a fertőzési helyzetek egyáltalán idéztek-e elő tényleges fertőzést, és ha igen, milyen mértékűt, az pillanatnyilag nem látszik, de napokon belül – a betegségek lappangási idejének lejártakor – kiderül. Úgy néz ki, hogy az idén a levélbetegségek oldaláról nem lesz nagy a fertőzési nyomás, a kalászfuzáriózis föllépésének esélyeiről pedig egyelőre korai bármit is mondani.

Mindenesetre az árpák lombvédelmét kalászolásig ajánlatos elvégezni, mert később – a kalász általi takarás miatt – teljes értékű lombvédelmet már nem lehet biztosítani.

A búzákat illetően elsősorban a vörösrozsdára fogékony fajtákat (az összes termesztett fajtának kb. a 10%-a), illetve a lisztharmattal súlyosabban fertőzötteket kell védelemben részesíteni a zászlóslevél kiterülése és a kalászhányás kezdete között. A vörösrozsdára kevésbé fogékony fajták vörösrozsda-mentesítése a kalászfuzáriózis elleni védelemmel (teljes virágzásban) egy menetben is megoldható. Akik a Fusarium-gombák által termelt toxinok minimalizálására törekednek, mindenképpen teljes virágzásban permetezzék meg a kalászokat. A kalászolás végén–virágzás elején végzett kalászfuzáriózis elleni védekezés csak félértékű.

Tovább

Karunk hallgatói is részt vettek a 37. OTDK-n Csíkszeredán

 

első kép,otdk.jpg

A 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekciójában a Széchenyi István Egyetem öt lelkes diákja képviselte intézményünket.

A rendezvénynek Csíkszereda adott otthont, ahol különböző tudományágakban mérhették össze tudásukat és kutatási eredményeiket a legtehetségesebb fiatalok. Az egyetemünk diákjai kiemelkedtek a versenyen, és az általuk bemutatott kutatások magas színvonalat képviseltek. A szakmai zsűri tagjai között 9 tagozatban neves oktatóink is helyet kaptak, akik értékelték a diákok munkáját, segítve ezzel a tudományos fejlődésüket.

sapirentia.jpg

A Széchenyi István Egyetem csapata nemcsak, hogy sikeresen szerepelt, de Gulyás Csenge Palkovics László Amand professzor úr témavezetésével végzett munkájával a Növényvédelmi B tagozatban különdíjban is részesült, ami külön büszkeséggel töltötte el a hallgatókat és oktatókat egyaránt. A különdíj az innováció és a kutatási minőség elismerését jelenti, ami megerősíti az egyetem elkötelezettségét a kutatás-fejlesztés iránt. Az OTDK remek lehetőség volt a diákok számára, hogy szakmai kapcsolatokat építsenek és bemutassák tudományos munkájukat a hazai és nemzetközi közönség előtt.

résztvevők.jpg

A résztvevő diákok és a kari TDT képviselői

ppt előtt.jpg

Gulyás Csenge előadás közben

csanga día.jpg

Gulyás Csenge átveszi a díjat

A konferencia keretében szervezett közösségi és szakmai programok pedig lehetőséget adtak Csíkszeredának és környékének a megismerésére.

Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar képviselői, diákjai és oktatói egyaránt, úgy vélték, hogy magas szakmai színvonalú, jó légkörű és kitűnően szervezett konferencián vehettek részt.

Köszönet a szervezőknek a kiváló munkáért!

Tovább

Hetesi gyakorlaton jártak a Területi Tudományi és az Agrárökonómiai Tanszék 1. évfolyamos hallgatói

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar 1. évfolyamos Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök és az Agrár és Üzleti Digitalizáció szakos hallgatói a hetesi gyakorlat első napján, 2025. április 7-én szakmai tanulmányúton vettek részt Pannonhalmán és térségében. A tartalmas programot Székely Rita, vidékfejlesztési szakértő, Tényő Község polgármestere szervezte a hallgatók számára, amelyen a fenti szakokat gondozó két tanszék, a Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék, valamint az Agrárökonómiai Tanszék munkatársai is részt vettek. A tanulmányút során a résztvevők a Pannontáj-Sokoró Natúrpark területén működő vállalkozásokat és civil szervezeteket látogattak meg, ezáltal bepillantást nyertek a térség „jó gyakorlataiba”.

Tovább

Április 08-án kerül megrendezésre a Szigetköz Expo Konferencia - Élhető város és élhető vidék

2025-ben már negyedik alkalommal szervezik meg Mosonmagyaróváron a Szigetköz Expo Konferenciát, aminek Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Széchenyi István Egyetem is szervezője.

Cél közösséget építeni és teremteni, együtt gondolkodva tervezni a jövőt. 2022-ben a téma a térség jelene és jövője, 2023-ban a középpontban a fenntarthatóság, 2024-ben a mesterséges intelligencia és a generációk voltak. 2025-ben a tematika az Élhető város és élhető vidék. A kerekasztal beszélgetések és az előadások ingyenesek, mindenki számára nyitottak a Flesch Központban.

Fontos, hogy közösen gondolkodjunk, beszélgessünk problémáinkról és a jövőről!

A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tovább

Jön a precíziós nemesítés: csak így lehet sikeres a magyar agrárium?

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/noveny/20250401/jon-a-precizios-nemesites-csak-igy-lehet-sikeres-a-magyar-agrarium-54543

 

A modern magyar mezőgazdaság a legnehezebb öt év évén van túl, az ágazatot egyszerre sújtották különféle problémák, amelyek közül a klímaváltozás hatása messze a legsúlyosabb. A változó éghajlat miatt az agráriumot ért károk mértéke a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forintot tett ki 5 év alatt. A mezőgazdaság stratégiai szegmensét képviselő Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai álláspontja szerint olyan új fajtákra van szükség a versenyképesség megtartásához, amelyek a környezeti stressznek, kórokozóknak jobban ellenállóak. Ebben nagy jelentősége van az Európai Unióban jelenleg jogszabályalkotási fázisban tartó precíziós nemesítés engedélyezésének.

Tovább

Nyílt nap

2026.11.06. (péntek) 8:00-13:00 (Flesch Központ)
2026.12.11. (péntek) Campus, Lucsony u. 2.
2027.01.22. (péntek) Campus, Lucsony u. 2.
Bővebb információ: https://ovarikar.sze.hu/nyilt-nap