Jeles óvári gazdászok emlékezete Egy különleges találkozás a Studinka család örökségével

Vannak találkozások, amelyek túlmutatnak a személyes emlékeken, és a múlt értékeit, történeteit és szellemi örökségét is életre keltik.

Nemrégiben abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meglátogathattam a Londonban élő, ám Magyarországra rendszeresen hazatérő Studinka Erzsébetet, dr. Studinka László leányát. Mesébe illő családi otthonukban különleges időutazás vette kezdetét: felbecsülhetetlen értékű dokumentumok, eredeti fényképek, személyes relikviák és megannyi megható történet elevenítette fel a magyar vadgazdálkodás, természetvédelem és az óvári gazdásztársadalom kiemelkedő alakjainak életét.

Találkozásunk elsődleges célja az volt, hogy egyeztessünk édesapja, dr. Studinka László (1918–1981) ornitológus, természetvédő, vadgazda, nemzetközileg elismert vadászíró, természetfotós, szerkesztő és szakfordító szellemi örökségének megőrzéséről, az emlékét ápoló alapítvány létrehozásáról, valamint a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán tervezett Studinka-emlékkiállítás részleteiről.

Dr. Studinka László – Egy élet a természet szolgálatában

Studinka László 1918-ban született Kompolton, gazdászcsaládban. A természet iránti rendkívüli érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott. Mindössze tizenegy éves volt, amikor 1929-ben feltűnt a Kittenberger Kálmán által szerkesztett Nimród vadászújság hasábjain.

A madárvilág iránti szenvedélye hamarosan tudományos igényű megfigyelésekké és kutatómunkává fejlődött. Meghatározó élményt jelentett számára a Madártani Intézet felkeresése, ahol életre szóló barátságot kötött Pátkai Imrével, az intézet későbbi igazgatójával.

A Hanság madárvilágának kutatása során különösen a hamvas rétihéja megfigyelésével és hazai fészkelésének dokumentálásával ért el jelentős eredményeket. Megfigyelései az Aquila, a Kócsag, a Természet és később az Élet és Tudomány folyóiratokban is megjelentek.

1933-ban, mindössze tizenöt évesen tartotta első tudományos előadását „Moson vármegye madárvilága” címmel a Magyar Ornithológusok Szövetségének ülésén, a Nemzeti Múzeum Állattárában. Egy évvel később, 1934-ben már Oxfordban, a Nemzetközi Madártani Kongresszuson ismertette kutatásait.

1935-ben a Madártani Intézet rendes megfigyelője lett, majd 1940. március 14-én a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián okleveles gazda oklevelet szerzett. Ugyanezen év decemberében Budapesten jogi doktorrá avatták.

A második világháborúban bátyjával, Elemérrel együtt a lovas tüzérségnél teljesített katonai szolgálatot. Még a háború viszontagságai közepette sem szakadt el a természettől: amikor lehetősége nyílt rá, tovább folytatta madártani megfigyeléseit.

A magyar vadgazdálkodás és természetvédelem meghatározó szakembere

A háborút követően Studinka László rendkívül sokoldalú szakmai pályát járt be. Közreműködött Homoki Nagy István természetfilmjeinek elkészítésében, dolgozott élővadbefogóként, majd az állami gazdaságok vadgazdálkodásának megszervezésében vállalt meghatározó szerepet.

Szakmai meggyőződését mindvégig a természet tisztelete, a vadállomány védelme és az etikus vadászat iránti elkötelezettség határozta meg. Határozott jelleme és szókimondása nemegyszer konfliktusokhoz vezetett, de elveiből nem engedett.

1956 tavaszán a vadgazdálkodás országos megszervezése mellett a Bábolnai Állami Gazdaság vadgazdaságának kialakításával és szakmai irányításával bízták meg. Később Lábodon folytatta munkáját, ahol közel egymillió holdon rezervátumot szervezett, munkájának köszönhetően a területen élő vadállomány mennyisége és minősége egyedülálló, amit a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) 1994-ben Edmond Blanc díjjal jutalmazott.

Tevékenysége elismeréseként 1957-ben a Vadgazdasági Bizottság, 1962-ben pedig az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács tagjává nevezték ki.

Részt vett az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás előkészítésében és lebonyolításában is, majd a Vadbiológiai Állomáson folytatta kutatói munkáját.

Különösen fontosnak tartotta a vadgazdálkodás és a természetvédelem együttműködését. Meggyőződése szerint a kölcsönös bizalom, a szakmai tisztesség és a természet iránti felelősség nélkül egyik terület sem lehet igazán eredményes.

„Legfontosabb feladatunk volt a vad óvása, nyugalmának biztosítása, a dúvad gyérítése – nem pedig a vadászat.”

Életműve rendkívüli gazdagságú: magyar és német nyelvű könyvek, szakkönyvek, valamint négy nyelven megjelent, háromszáznál is több publikáció őrzi munkásságát.

  1. április 22-én, hatvanhárom éves korában hunyt el.

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) 1982-ben, Monacóban irodalmi nagydíjjal ismerte el kimagasló életművét. Munkásságának jelentősége és szellemi öröksége az évtizedek múlásával sem halványult el, emlékét és a természetvédelem, valamint a vadgazdálkodás területén végzett példaértékű tevékenységét mindmáig tisztelet övezi hazánkban és külföldön egyaránt A Győr-Moson-Sopron megyében található Dr. Studinka László Kutatóállomás ad otthont a LAJTA Project és a MOSON Project két, 1992-ben indított, országos jelentőségű tartamos vadbiológiai és természetvédelmi kutatási programnak. Maradandó értékeinek elismeréseként hagyatékát 2015-ben felvették a Somogy Megyei Értéktárba. Nevét őrzi a Szilágy és Petesmalom között húzódó tanösvény, a Studinka Természetismereti Központban pedig életét és munkásságát bemutató emlékszoba állít méltó emléket a magyar vadgazdálkodás és természetvédelem e kivételes személyiségének.

A Studinka család és az óvári gazdászok öröksége

Látogatásom során nemcsak Studinka László életútja, hanem egy rendkívüli család története is megelevenedett.

Édesapja, dr. Studinka Elemér, ugyancsak magyaróvári gazdász, a Wenckheim-uradalmak jószágigazgatójaként és a Mezőgazdasági Nagyüzemek Részvénytársaság vezérigazgatójaként végzett jelentős munkát. A korszerű, intenzív gazdálkodás elkötelezett híve volt, aki szakmai tudásával és határozott egyéniségével egyaránt kiemelkedett kortársai közül.

A családi történetekből egy elegáns, nagy műveltségű, karakán személyiség képe bontakozott ki, akinek megjelenését és öltözködését is legendák övezték.

Studinka László anyai nagyapja, Marosy Pál szintén jelentős gazdasági vezető volt. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság mintegy 40 000 holdas birtokának igazgatását követően a Pallavicini család közel 100 000 holdas Mindszent–algyői hitbizományának jószágigazgatójaként tevékenykedett. Az uradalom történetéhez Ferenc Ferdinánd trónörökös látogatásainak emléke is kapcsolódik.

Ezek a családi kapcsolatok és életutak jól érzékeltetik azt a gazdasági, társadalmi és kulturális közeget, amelyből a magyar mezőgazdaság és vadgazdálkodás számos meghatározó személyisége került ki.

Schell József – A természet művészi megörökítője

A bemutatott relikviák között különleges helyet foglaltak el Schell József, a 20. századi magyar természetfestészet és vadászművészet kiemelkedő alakjának alkotásai.

Schell József szintén magyaróvári gazdász volt, akit szoros baráti kapcsolat fűzött a Studinka családhoz. Kivételes rajztehetsége és megfigyelőképessége révén a magyar vadászati képzőművészet egyik legjelentősebb alkotójává vált.

Illusztrálta többek között Széchenyi Zsigmond Ahogy elkezdődött… és Ünnepnapok című könyveit, alkotásai pedig rendszeresen megjelentek a Nimród vadászújságban.

Bár képzőművészeti tanulmányokat nem folytatott, tusrajzai és akvarelljei rendkívüli érzékenységgel örökítették meg a természet világát.

Alkotásain nem pusztán vadfajok és tájak jelennek meg, hanem egy sajátos szemléletmód is: a természet alapos ismerete, szeretete és tisztelete.

Egy közös szellemi örökség

Dr. Studinka Elemér, dr. Studinka László, Schell József és Fekete István.

Négy kiemelkedő személyiség, négy különleges életút, amelyeket a magyaróvári gazdászhagyomány, a természet szeretete, a szakmai elhivatottság és az egymás iránti tisztelet kötött össze.

Mindannyian más területen alkottak maradandót, mégis közös volt bennük valami: hittek a tudás, a becsület, a természet és az emberi kapcsolatok értékében.

Az általuk képviselt szellemiség napjainkban is példaértékű.

A múlt értékeinek megőrzése a jövő számára

Studinka Erzsébettel folytatott találkozásunk különösen megerősített abban, hogy édesapja páratlan életművét, tudományos, irodalmi és személyes hagyatékát kötelességünk megőrizni és megismertetni a következő nemzedékekkel.

Ennek érdekében szeretnénk létrehozni a Studinka László emlékét és szellemi örökségét ápoló alapítványt, valamint méltó emléket állítani munkásságának a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, ahol egykor maga is tanult.

A tervezett emlékkiállítás, a fennmaradt kéziratok és dokumentumok feldolgozása, valamint a Hansághoz kötődő emlékhelyek kialakítása mind azt a célt szolgálják, hogy ez a rendkívüli örökség ne merüljön feledésbe.

Hálás szívvel köszönöm Studinka Erzsébetnek a szívélyes fogadtatást, a bizalmat és azt a felejthetetlen élményt, amelyet a családi emlékek, dokumentumok és történetek megismerése jelentett.

Ez a találkozás számomra sokkal több volt egy látogatásnál: találkozás a magyar vadgazdálkodás és természetvédelem történetével, az óvári gazdászok szellemi örökségével és egy olyan emberi értékrenddel, amelyet érdemes továbbadnunk.

 

Emléküket és örökségüket megőrizni nem csupán tiszteletadás a múlt előtt, hanem felelősség a jövő iránt is.                                                                                                                                                                                                                                                                                           (Nagy Krisztián)

IMG_3770.jpegNagy Krisztián és Studinka Erzsébet
(Fotó: Courage Adrian)

IMG_3869.jpeg

Homoki Nagy István Hegyen-völgyön című könyve a híres természetfilmből

IMG_3766.jpeg

Studinka László és Pletyka a filmforgatás szünetében
(Fotó: Homoki Nagy István)

IMG_3767.jpeg

Bal oldalon Studinka Elemér hallgató korában
(Fotó: Strelisky Sándor)

IMG_3769.jpeg

Schell József Antal akvarell festménye
(Fotó: saját készítés, Studinka Erzsébet szíves engedélyével)

IMG_3776.jpeg

Évfolyamtalálkozó 1969.07.06. bal oldalon Studinka László
(Fotó: Studinka Erzsébet szíves adománya)

IMG_3775.jpeg

Évfolyamtalálkozó 1969.07.06. bal oldalon Studinka László
(Fotó: Studinka Erzsébet szíves adománya)

IMG_3809.jpeg

IMG_3808.jpeg

Dr. Studinka László okleveles gazda képesítését tanúsító eredeti, függő viaszpecséttel hitelesített akadémiai oklevél (1940)
(Fotó: Studinka Erzsébet szíves adománya)

IMG_3867.jpeg

Lábodon elért munkájának köszönhetően a területen élő vadállomány mennyisége és minősége egyedülálló, amit a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) 1994-ben Edmond Blanc díjjal jutalmazott.

„A semmiből a világhírig” – ez a dr. Studinka Lászlónak tulajdonított gondolat méltóképpen foglalja össze azt a rendkívüli szakmai munkát, amelynek eredményeként az egykor vadban szegény, elhanyagolt területből tudatos vadgazdálkodással, következetes vadállomány-védelemmel és kivételes szakértelemmel nemzetközi hírű vadászati paradicsom született.

A méltán világhírű Lábodi Vadrezervátumot 1957-ben, dr. Studinka László meghatározó szakmai közreműködésével hozta létre a magyar állam. A terület hírnevét elsősorban gazdag, kiváló minőségű nagyvadállományának, valamint az évtizedeken át folytatott magas színvonalú vadgazdálkodási tevékenységnek köszönheti.

Lábod azonban jóval több egy nemzetközileg elismert vadászterületnél. Páratlan természeti adottságai, változatos erdőségei, gazdag élővilága, valamint természeti és kulturális értékei napjainkban is különleges élményt kínálnak a természet szerelmeseinek, a kirándulóknak és a vadászati hagyományok iránt érdeklődőknek egyaránt.

A Lábodi Vadrezervátum története egyben dr. Studinka László szakmai örökségének egyik legkiemelkedőbb fejezete, amely maradandó példája annak, miként válhat a tudományos alapokon nyugvó, tervszerű vadgazdálkodás és a természet iránti elkötelezettség nemzetközileg is elismert értékteremtő munkává.

IMG_3804.png

Nyílt nap

2026.11.06. (péntek) 8:00-13:00 (Flesch Központ)
2026.12.11. (péntek) Campus, Lucsony u. 2.
2027.01.22. (péntek) Campus, Lucsony u. 2.
Bővebb információ: https://ovarikar.sze.hu/nyilt-nap