Az Agroinform által készített interjúban Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Karának dékánja és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke beszélt a modern állattenyésztést alapjaiban megváltoztató digitális és precíziós technológiákról.

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja

Dr. Tóth Tamás elmondta, hogy immár több mint tíz éve foglalkozik a precíziós megoldásokkal, elsősorban a takarmányozás területén, de tapasztalata kiterjed a robotfejéshez kapcsolódó rendszerekre, a takarmánykiosztás automatizálására és a NIR-technológiára is.

Rámutatott, hogy világszerte és Magyarországon is dinamikusan terjednek a szenzorokra, automatizált etető- és fejőrendszerekre, illetve viselkedésmonitorozásra épülő rendszerek. Ezek segítségével az állatok állapotáról és termeléséről valós idejű adatok nyerhetők, ami nemcsak a betegségek korai felismerését és a költségek csökkentését teszi lehetővé, hanem az állatjóllét javításához is hozzájárul. Európában Hollandia, Dánia és Németország járnak az élen a precíziós állattartás bevezetésében, de Magyarországon is egyre több nagyüzemi szarvasmarha-, sertés- és baromfitartó telepen alkalmazzák ezeket a megoldásokat. A professzor hangsúlyozta: a legnagyobb növekedési lehetőség a kis- és közepes gazdaságokban van, ahol a bevezetést eddig leginkább a költségek és a tudáshiány akadályozta.

Az egyesület elnökeként Dr. Tóth Tamás célja, hogy a digitális technológiák szélesebb körben elterjedjenek, és a magyar jó gyakorlatok nemzetközi szinten is láthatóvá váljanak. Egy átfogó tudás- és adatbázis létrehozását is fontosnak tartja, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdálkodók ne csupán új eszközöket vásároljanak, hanem a technológia mögött rejlő tudást is elsajátítsák. Véleménye szerint a precíziós állattartás szemléletváltást is jelent: az adatvezérelt, tudatos döntéshozatal a jövő egyik legfontosabb alapja a mezőgazdaságban.

A beszélgetésben arra is kitért, hogy a modern agrárképzés kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A hazai közép- és felsőfokú agrárképzésben dolgozó oktatók mind azon dolgoznak, hogy a jövő agrárszakemberei már digitális és precíziós szemlélettel lépjenek a pályára. Ehhez fejlesztik az intézmények infrastruktúráját, projektalapú képzési formákat vezetnek be, és nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati tapasztalatokra. A kihívást az jelenti, hogyan tudják a magyar fiatalokat felkészíteni arra, hogy az automatizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia által uralt új technológiai környezetben is versenyképesek maradjanak.

Dr. Tóth Tamás kiemelte, hogy bár a precíziós állattartás komoly beruházást igényelhet, hosszú távon gazdasági előnyöket, termelékenységnövekedést és jobb állatjólléti feltételeket biztosít. 

Az egyesület élén az első száz napban kiemelt feladatának tartja, hogy bővítse a tagságot, új szakmai partnereket és vállalati támogatókat vonjon be, valamint fejlessze a szakcsoportokat. Fontosnak tartja, hogy olyan területek is képviseletet kapjanak, mint a baromfi- és nyúltenyésztés, az akvakultúra, a mesterséges intelligencia, a dróntechnológia vagy az üvegházhatású gázok csökkentése. Ezenkívül célja a médiamegjelenések erősítése, jó gyakorlatokat bemutató programok indítása és szakmai ismeretterjesztő anyagok készítése.

A professzor szerint a legfontosabb feladat azonban az, hogy az egyesületben egy elkötelezett, közös célokért dolgozó szakmai közösség jöjjön létre. Úgy véli, ha ez sikerül, minden további – akár hosszú távú – cél is elérhető közelségbe kerülhet.

Az interjú az alábbi linken olvasható:

https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/a-technologia-amely-forradalmasitja-az-allattartast-es-mar-itt-van-84663-001