Három közös szakmai nappal folytatódott és közeledik a végéhez az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés kilences csoportjának programsorozata. A résztvevők a Vas vármegyei Pácsony, Győrvár és Olaszfa településeken töltötték a tartalmas napokat. Ahogy a talajok, úgy az időjárási körülmények is változatos képet mutattak a március végi rendezvényen: míg az első érkezők szerdán napsütésben, 10 fok feletti hőmérsékletben végezhették el a vizsgálatokat, a csütörtökön csatlakozó csapat felhős, hűvös, szeles és esős napon nézte meg a szelvényeket.

A programon Pácsony polgármestere, Józsa László köszöntötte a társaságot, majd Kovács Dániel, a képzés 7-es csoportjának egyik meghatározó tagja mutatta be a házigazda talajművelési technológiáját, benne a tápanyagutánpótlást, a termesztett növényeket és a szarvasmarhatelepükön keletkező trágya felhasználását is. A helyszínt biztosító pácsonyi családi gazdaságban a hagyomány és a modern technológiai szemlélet találkozik, regeneratív növénytermesztési gyakorlattal.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet állattenyésztési csoportvezetője, dr. Márton Aliz beszélt az általuk végzett szarvasmarha kísérletekről

Elsőként dr. Márton Aliz, az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet állattenyésztési csoportvezetője beszélt az általuk végzett húshasznú szarvasmarha kísérletekről. A vizsgálatsorozat sikeres volt, ezért jelenleg is több gazdaságban folytatják a megfigyeléseket és az adatelemzéseket, így Pácsonyban is. A partnergazdaságok eltérő húshasznú fajtákkal dolgoznak és mindenhol a kérődzés és aktivitás mérésére alkalmas nyaki transzponderekkel vannak felszerelve az állatok. A pácsonyi gazdaság az egyik résztvevő a kutatásban, itt a magyar tarka szarvasmarhák adatait gyűjtik és elemzik – mondta dr. Márton Aliz.

A pácsonyi gazdaság az egyik résztvevő az ÖMKi-vel közös kutatásban, itt a magyar tarka szarvasmarhák adatait gyűjtik és elemzik

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének szakvezetője, dr. Vona Viktória elmondta: a program egyrészt azért nagyon fontos, mert a képzést lezáró szakvizsga egyik feltétele a sikeresen teljesített szakmai gyakorlati feladat. Másrészt a csapatok együttműködése, a látott, hallott és feltárt információk rendezése, az adatok elemzése és az összefüggések figyelembevétele a sikeres precíziós mezőgazdasági szaktanácsadás lényege, amit itt szellemi és termőföld szinten is megvalósíthattak. Harmadrészt egy olyan jó gyakorlatot ismerhettek meg a hallgatók, amelyben az állattenyésztés, ezen belül a szerves trágya felhasználása, a regeneratív, talajkímélő gazdálkodás együtt, sikeresen működik.

Végre újra vizet kaptak a talajok és a növények március végén Pácsonyban

A szakmai feladat első része a zónatérkép terepi validálása volt. A helyszíni bejárás során végzett vizsgálatokkal azt szerették volna megtudni, hogy a készített zónatérkép mennyire tükrözi a valós állapotokat. Fontos volt, hogy a végleges zónatérképnek a terepi mérési eredményekre kell épülnie, szakmai indoklással alátámasztva.

A-, B-, és C-szintek Pácsonyban: ezt a barna erdőtalajt 9 éve nem érte eke

Az első talajszelvénynél dr. Centeri Csaba, a MATE egyetemi docense, a Csernozjom Kft. talajtani és természetvédelmi szakembere a talajtulajdonságokról, a típusokról, a szerkezetekről és az érzékszervi vizsgálatok gyakorlatáról beszélt. Megtanította hogyan írjunk le egy szelvényt, barna erdőtalajok jellemzőiről és hogyan kell rajtuk gazdálkodni.

A második rész a legjobb és a legrosszabb termőzóna talajtani értékelése volt, amelynél a hallgatók részletes jegyzőkönyvet készítettek a két zóna összehasonlításáról, és meg is indokolták a különbségeket az előzetesen elküldött szempontok alapján.

A talajok mészhiányának pótlásáról Berecz Sándor beszélt bővebben, több látványos kísérlettel bemutatva a művelet hasznosságát

A részletes leírások után a terepi mérések és vizsgálatok következtek, amelyek a gazdálkodási terv elkészítéséhez szükségesek. A terepi feladatokat a korábbi művelési gyakorlat elemzése, majd kézi szkennerrel történő levélanalízis, valamint a tapasztalatok közös átbeszélése és értékelése követte. Ezekben volt a résztvevők segítségére dr. Takács József a Malagrow Kft., Berecz Sándor pedig a Calmit Hungária Kft. képviseletében. Több talajtulajdonságot és összefüggést ismertetve mutatták be a talajvizsgálatok döntéselőkészítő és az agrotechnológiát meghatározó szerepét, amiket érdemes minden gazdálkodónak komolyan vennie, mert jelentős hatékonyságnövelést érhetnek el az okszerű tápanyagutánpótlással és talajműveléssel. Beszéltek még a talajjavítás, ezen belül a szárbontás és a meszezés gyakorlatáról, a növényélettani folyamatokat és a hatásokat bemutatva.

A növények tápanyagigénye nem állandó – kultúránként, fejlődési szakaszonként, sőt, az időjárástól és a talajállapottól függően is változik. A levélanalízis pontos és aktuális képet ad arról, mit vesz fel a növény, és mi hiányzik a rendszeréből a megfelelő fejlődéshez, ezzel támogatja az adatokra alapozott, hatékony tápanyagutánpótlást. Az őszi búza levelek szkennelése után a programot csütörtök este egy ízletes marhagulyás tette még szebbé.

Az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés vezetője, dr. Vona Viktória az egyik pácsonyi talajszelvényben

Az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szervezői ezúton is várják és hívják a jelentkezőket, mert a 2026 őszén induló 10-es csoportra is hasonlóan hasznos és gyakorlatközpontú napok várnak. Vár Óvár!