Interjú Dr. Vér Andrással: mintagazdaságokra és 5 európai projektre alapozzák a modern tudást Óváron
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán beszélgettünk Dr. Vér András tudományos főmunkatárssal. A szakember az Élelmiszertudományi Tanszék kötelékében tanít és kutat, továbbá a szaktanácsadás tématerületein is erősíti az egyetem tevékenységét. Az Agrártájolóról, az Európai Unió projektjeiben való részvételről, a mintagazdaságokról, valamint a modern agrártudás átadásáról is fontos részleteket mondott el. (Mivel András tanítványa voltam a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésen, közvetlenül ismerjük egymást és tegeződünk – a szerkesztő).
Sorozatban a hetedik precíziós mezőgazdasági szakmérnök csoport kezdte meg a képzési évet Mosonmagyaróváron, immár hagyomány, hogy a „Szaktanácsadás és a szaktanácsadás módszertana” tárgy hozza közelebb egymáshoz a csoportot
Április közepén volt a „Digitális Agrártájoló - Fenntarthatóság az élelmiszerláncban” szakmai kiállítás és konferencia, amelynek egyik főszervezője volt Dr. Vér András tudományos főmunkatárs. Ezen a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezető helyettese, Zsebő Sándor által facilitált, aktív óvári gazdász hallgató csoportot kísértem végig a személyes élményekért. Ezután beszélgettünk.
Milyen újdonságokat próbáltatok ki a programon és hogy váltak be ezek?
Nagyon sokat dolgoztunk a program szervezésén, ám sajnos nem lehettem a helyszínen, mert 2 nappal a rendezvény előtt lebetegedtem. Az Agrártájoló összességében jól sikerült, aktívak voltak a fiatalok, a cégek szakemberei és hasznos beszélgetések voltak a konferencián is. A rendezvény napja előtt több alkalommal egyeztettünk az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon dolgozó kollégákkal, hogy minden simán menjen. Arra kértem őket, hogy most ne oktatóként, hanem facilitátorként vegyenek részt a programon. A cél az volt, hogy ne mi mondjuk meg, mit látnak, hanem együttműködő partnerként segítsük őket a nap során bejárt úton. Fontos volt, hogy beszélgessünk és beszéltessük őket, ennek mentén állítottuk össze a forgatókönyvet.
Agrártájoló 2023-ban: csoportokra osztva, facilitátori tevékenységgel támogatva, tudatosan vezetett programmal
Ehhez iránymutatást is készítettem, az információs anyag segített benne, hogyan építsék fel a napot a munkatársak, akik kis csoportokra osztva vezették a résztvevőket. Már jó előre elkészítettük, hogy milyen kérdéseket teszünk fel nekik, hogyan vezetjük őket ezekkel a folyamatban. Eltérő volt a menet a középiskolásoknak és az egyetemistáknak. Azok kaptak középiskolás csoportot, akiknek 2-3-4-5 gyerekük van, így jobban és több szinten kapcsolódhattak az általuk vezetett társasághoz, jobban értették egymást. A facilitátorok előre felvették a kapcsolatot a hallgatókkal, a diákokkal vagy a tanárokkal, egyeztettek velük, készültek a napra.
A mentorálás az elején egy közös beszélgetéssel kezdődött, ahol mindenki bemutatkozott, majd a bizalomépítési lehetőséggel élve a kollégák beszéltek a kiállítás céljairól, elmondták, miért gondolják hasznosnak az Agrártájolót. Kiemelték, hogy mit profitálhatnak a fiatalok a programból, ha aktívan részt vesznek a párbeszédben és mernek minél többet kérdezni. A kiállítás megtekintése a „Learning-by-doing”, a cselekvés általi tanulás módszerével történt. A kis csoportokkal odamentek a kiállító szakemberekhez, beszélgettek velük, érdeklődtek, párbeszédeket alakítottak ki. A facilitátorok külön megkérték a mintagazdaságok vezetőit, hogy meséljék el, milyen irányvonalak mentén működnek, milyen a jövőképük. A fiatalok így megismerhették a lehetőségeket, továbbá információkat és élményeket gyűjthettek az adott vállalkozásról. A szakmai partnerek meglátogatása után, a rendezvény végén a kis csoportok újra összeültek egy értékelésre. Sorrendben, mindenki kedve szerint visszacsatolást adott arról, hogy számára mi volt hasznos és értékes, mit tanult, és mit mondana el az Agrártájolóról a barátainak. Nagyon tanulságos volt. Arra is kitértünk, hogy a fiatal milyen cégnél képzelné el a munkát. Igyekeztünk olyan jövőképet felépíteni a középiskolásoknak, amiben az Óvárra jelentkezés szerepel, a már nálunk tanuló egyetemistáknak pedig a további karrierjük lehetőségeit mutattuk be.
Középiskolások és egyetemisták csoportjai járták végig és kérdezték a kiállító partnerek szakembereit
Néhány visszajelzés alapján a korábbi években több diák érezte kötelező nyűgnek a hasonló programokat Óváron. Hogyan értetek el ebben változást, mivel növeltétek a bevonódást?
Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyszerre kicsi és közben nagy is. A magunk részéről éreztettük az „Óváricumot”, a klubhangulatot, a családias, összetartó jelleget és légkört. Továbbá a nap után már biztosak lehettek benne: ha Óvárra jönnek, már van, lesz egy közvetlen összeköttetésük a vállalati szektorral, segítünk nekik a választásban és a lehetőségek kihasználásában. Az érdeklődés fokozása nagy kihívás volt, de ez nagyban múlik a facilitátoron. Ha a kolléga bevonja a résztvevőket a programba, hogy az interaktív legyen számukra, nem unalmas, hanem jó élmény lesz. Így nem a kötelező jellegét érzik a fiatalok, hanem azt, hogy új dolgokat tanultak, elkezdenek gondolkodni a jövőjükről, a munkahelyükről. Gondolkodásra ösztönözzük őket, egy jó „Co-creation”, vagyis közös alkotási lehetőséggel. Új dolgokat hoztunk létre és indítottunk el bennük, a visszajelzések alapján a módszer sikeres volt.
Milyenek voltak ezek a visszajelzések?
A részt vevő kollégáktól írásos összefoglalót kértünk, ezeket értékeltük, utána pedig közös megbeszélést szerveztünk, hogy személyesen is mondják el a történteket és a véleményüket. Többeknek ki kellett lépniük a komfortzónájukból, van, akinek nehezen ment, de a facilitátorok többsége nagyon jól érezte magát az Agrártájolón végzett feladata alatt.
Szakemberekkel találkoztak a fiatalok Mosonmagyaróváron, a 2023-as Agrártájoló rendezvényen
A megbeszélésnél olyan módszertant alkalmaztunk, amikor egy nagy körben ülve az beszélhetett 2 percet, akinél egy bablabda volt, majd tovább passzolta azt és a szólás lehetőségét is. Ezután a terem 4 sarkában helyeztünk el 4 kérdést a rendezvénnyel kapcsolatban, és csoportbontásban folytattuk, váltott rendszerben. A kis csoportoknak a következőkre kellett válaszokat kidolgozniuk:
Jól felkészültem-e facilitátorként?
Mit csináltam jól és miért voltam eredményes?
Mit lehetett volna jobban csinálni?
Mit tanultam én magam az Agrártájolón?
Ebből azt szerettük volna kihozni, hogy a kollégák ne az egész szervezést értékeljék, hanem arról referáljanak, hogy egyén szinten hogy érezték magukat, miben voltak ügyesek, hol lehet még fejlődési lehetőségeket találni és mit tanultak ők, akár saját magukról is.
Az értékelő kör és a megbeszélés is sokat adott. Az ötletek között volt, hogy jobban be kell vonódni a szervezésbe, tartsanak rövid beszédet az állomásokon a cégek képviselői, változtassuk meg a helyszínt a tangazdaságra, diverzifikáljuk még inkább a kiállítókat. Több élelmiszeripari cégre volt igény, továbbá arra, hogy azt szemmel tartva jöjjenek hozzánk a cégek és a mintagazdaságok, hogy itt már a jövőbeni kollégáikkal beszélgetnek.
Milyen további fejlődési lehetőségeik vannak az Óváron tanuló fiataloknak?
Öröm számunkra, hogy a Széchenyi István Egyetemen fontos prioritás a nemzetközi kapcsolatok és a kutatások erősítése. Én összesen 5 darab H2020/Horizon Europe projektnek vagyok az intézményi projektvezetője.
Ezek a
i2connect nevű projektek.
A ClimateSmartAdvisors (CSA) több mint 70 európai szervezet részvételével zajlik. A kapacitás bővítéséről és a szaktanácsadói hálózat létrehozásáról szól, továbbá a klímavédelmi beavatkozások átadására fókuszál európai szinten. Ennek kisebbik testvére a Climate Farm Demo, amely kicsit hasonló az előbbihez, viszont nem a szaktanácsadói munkára, hanem a mintagazdaságokra fókuszál. Az intelligens klímagazdasági gyakorlatok bemutatása és megosztása mellett egy uniós szintű hálózat létrehozása a cél, amely segít az üvegházhatású gázok káros kibocsátásának szabályozásában és csökkentésében, 60 partnerre és 28 országra kiterjedően. A terv 1500 bemutató gazdaság bevonása a hálózatba.
A Trans4num projekt a természet alapú megoldások, az innováció és a tradíció összehozását célozza meg a különböző mezőgazdasági területeken, új lehetőségeket nyitva a fenntartható megvalósításban.
Az NBS - Nature Based Solution, vagyis a természetre alapozott megoldásokat alkalmazó mintaterületeket kijelöltük a projektben, Anglia, Dánia és Hollandia mellett Magyarországon is. Érdekesség, hogy Kína 4 mintaterülettel vesz részt a programban. Szakmai látogatásokat szervezünk egymásnál, később pedig a 8 terület adatainak összesítése következik a vizsgálati eredményekre és a tapasztalatokra alapozva. A gazdák számára hagyományos megoldások megőrzése fontos terv, ugyanis a smart farming, a precíziós technológia megoldásai mellett ugyanolyan fontos a bölcs gazdálkodás, a természet alapú technológiák figyelembe vétele.
„Learning by doing” módszer, a tapasztalati úton szerzett tudás átadása Óváron, a Smart Farm tangazdaságban, Mosonmagyaróváron, bal oldalon Dr. Vér András
Milyen fogadtatása van a precíziós gazdálkodásnak a tapasztalataid szerint?
Az adatalapú mezőgazdaság eszközeit látva a gazda első kérdése természetesen az, hogy „mi ebből a hasznom, hogy tudom guruló forintra váltani a fejlesztéseket?” Lényeges, hogy a tevékenységnek legyen gazdasági eredménye, de egyre terjed a fenntarthatóbb gazdálkodásra való átállás, hogy a gyerekek és az unokák is tovább tudják vinni az agrárvállalkozásokat, így a regeneratív mezőgazdaság is előtérbe kerül. A környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő termelésbe beletartozik a precíziós gazdálkodás is. Egyáltalán nem mindegy a vegyszerkijuttatás ideje, módja és mennyisége. Az okszerű gazdálkodással, az összefüggésekre alapozott döntésekkel lehetőség nyílik új fajok megjelenésére, a meglévő fauna és flóra megtartására és a biodiverzitás fejlesztésére is.
A Trans4um kísérletek között például egy meteorológiai állomást helyeztünk el a Szigetközben, a kijelölt Nature Based Solution területen folyamatosan figyeljük a biodiverzitás változást, például a madárvilág alakulását. A megfigyeléseket rögzítjük, elemezzük, következtetéseket vonunk le belőlük.
Vizsgáljuk a vegyszerhasználat hatásait, a totális gyomirtókat is, mert adott esetben lehet, hogy a mennyiségük csökkentésével több rovar és gyom lesz a művelt területek szélén a rovarevőknek és a magevőknek.
Dr. Vér András beszél a szaktanácsadás módszertanáról a hetedik precíziós mezőgazdasági szakmérnök csoport képzésén 2023. október 24-én a Smart Farm tangazdaságban
Mennyire kezelhető ez a projektszám?
Négy kolléganőmmel dolgozom együtt közvetlenül, nagyon jó csapatunk van, jól felkészültünk rá, hogy magas színvonalon valósítsuk meg az elképzeléseket. Ebben mindig számíthatok Dr. Vona Viktóriára és Dr. Kulmány Istvánra, akik összefogják a feladatokat. Közösen egy olyan szakmai műhelyt és olyan hangulatot sikerült kialakítani, ami motiváló a többi kolléga számára is. Erre nagyon jó példa volt az áprilisi Agrártájoló, de az összes projektben ezt érzem.
Mennyire épülnek be az uniós projekteken tanultak a hallgatók életébe?
Az oktatásba emelés kiemelt cél, továbbá lehetőséget adunk a hallgatóknak arra, hogy belefolyjanak a munkába, adott esetben külföldi képzésekben vegyenek részt. Tavaly Görögországban volt nyári egyetem, idén Hohenheimben tartottak hasonlót, magyar részvétellel. Fontos látni és gyakorolni az interaktív kommunikációt, valamint azt, hogy a szaktanácsadók hogyan segítik az innovációk elterjedését. Szerencsére erre több jó példa van nálunk is.
https://www.youtube.com/watch?v=EZZ37ke4cp4
A hatos csoportban végzett precíziós mezőgazdasági szakmérnök, Bacsó Bence is ott volt Németországban, és elmondása szerint több területen is sokat fejlődött. Azért is jó, hogy a hallgatók nyitottak a nemzetközi együttműködésekre, mert néhány év múlva munkatársakként, vagy mintagazdaság vezetőként találkoznak majd újra.
Dr. Vér András előadás közben
A mintagazdaságok terén azért szerencsés a helyzetünk, mert Mosonmagyaróváron 2000 óta működik kiterjedt hálózat. A kialakításának alapcélja az volt, hogy gyakorlati helyet adjon a hallgatóknak. Közben aztán kutatási és fejlesztési (K+F) együttműködések is kialakultak, vállalati megbízásokat is kaptunk, ahogy mi is többféle módon tudjuk segíteni ezeket a vállalkozásokat. Az óvári hallgatók gyakorlatra mennek hozzájuk, később pedig akár munkatársaik is lesznek a befogadó helyeken. A Nyugat-Dunántúlon erre fokozottan figyelnünk kell, mert nehéz az agrárium munkaerő-helyzete, sokszor lasszóval fogják a szakmába az embereket. A mintagazdasági programmal pedig jó lehetőség nyílik már tanulóként bevonni az érdeklődőket. Így a felek közvetlenül szereznek információkat egymásról, ami a jó közös munka alapja.
Ezért is szervezünk táborokat olyan középiskolásoknak, akiknél esélyes, hogy szeretnének hozzánk jönni az egyetemre tanulni. Már most kivisszük őket a mintagazdaságokba, hogy nézzék meg, mi történik náluk. Azon vagyunk, hogy megfertőzzük őket a mezőgazdaság, az okszerű növénytermesztés, a felelős állattartás és az adat alapú gazdálkodás szeretetével. Így lehetőségük van már diákként egy olyan víziót látni, ami megmutatja nekik a szakma igazi vonzerejét.
Dr. Vér András és a hetedik precíziós mezőgazdasági szakmérnök csoport egy része a „Szaktanácsadás és a szaktanácsadás módszertana” tárgy oktatásán, Mosonmagyaróváron, a Smart Farm tangazdaságban
Hogyan haladnak az óvári érintettségű EU-s projektek?
Az Interaktív Innováció, vagyis az I2Connect programban az AKIS-en (Agricultural Knowledge and Innovation Systems – mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerek) keresztül vizsgáljuk és kutatjuk a lehetőségeket. Az agrártudás átadását és az innovációs rendszert igyekszünk fejleszteni, a cél, hogy az adatgyűjtés során frissítsük azt. Ehhez kapcsolódó, kiemelt és népszerű téma Európa szerte, hogy a mezőgazdaságra ökoszisztémaként, egy rendszerként tekintsünk, annak minden részletét figyelembe véve, ahogy azt Óváron is tanítjuk.
Az új programokról is érdemes beszélni: 2022-ben nyertünk el egy Horizon Europe projektet az olaszországi Pisai Egyetem (Università di Pisa) vezetésével, amelyben egy digitalizációs agrárökoszisztéma kialakítása az egyik cél. Ezen belül több Living Lab egységet, vagyis élő laboratóriumokat hozunk létre, ezt Dr. Vona Viktória, a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés vezetője koordinálja a programon belül. A projekt részben a fenntartható mezőgazdaság digitalizációjával foglalkozik, részben pedig azzal, hogyan lehet csökkenteni környezetet terhelő tényezőket. A tavaly indult Climate Farm Demo projektnek ambiciózus célja, hogy 35 százalékkal csökkentse az üvegház hatású gázok kibocsátását az érintett rendszerekben. Ezzel uniós szinten is megfelelhetünk a 2030-ig megvalósítandó EU éghajlati céltervnek.
Dr. Vér András nagy hangsúlyt helyez a facilitátori tevékenységre és a szakemberek közötti minőségi kommunikációra
A ClimateStartAdvisors 2023. nyarán kezdődött és az előzőhöz hasonlóan 2030-ig tart majd. Nagy szükség van rá, mert a klímavédelemmel kapcsolatos intézkedések és azok eredményeinek terjesztése a gazdák felé fogja meghatározni azt, hogy a jövőben lesz-e talaj, amin lehet gazdálkodni.
A Trans4num februárban kezdődött szintén Hohenheim-ben, a 4 éves projekt szintén a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karához kötődik. A „State of art„ tanulmány elkészítése minden partnerünknek tetszett, sikerült jól tipizálni és meghatározni, mit jelentenek a különböző országokban a természetközeli megoldások, hogy lehet ezeket a gyakorlatba átültetni, milyen fogalmak vannak a témában, amit érdemes megemlíteni és használni a további megvalósítás során.
Mennyire hasznosítod a Horizon projektekben megismert tudásanyagot az oktatásban?
A szaktanácsadás és a szaktanácsadás módszertana tantárgyak tartoznak hozzám, ezekben abszolút megjelennek az új ismeretek. Nagyon sokat tanultam a nemzetközi együttműködésekből, az interaktív innovációk elterjedéséről, a szaktanácsadók munkájának elősegítéséről. Részben ezek hatására változott meg a gondolkodásmódom az oktatással kapcsolatban. Igyekszem nem sok PowerPoint előadást tartani, hanem olyan órákat adni, amelyek bevonják a hallgatókat, hasznos és életszerű gyakorlatokat ismertetnek meg velük. Ők ezeken keresztül tanulják meg a szaktanácsadási módszereket és praktikákat. Saját bőrükön érzik a hírtorzulás, a személyiségtípusok, a tapasztalás és a kommunikáció módjának jelentőségét. A nemzetközi projektekben való részvétel és a bővülő kapcsolatrendszer nagyban befolyásolja, milyen oktatási megoldásokat alkalmazok, ezért is szerencsés, hogy napról napra a legújabb módszertanokat lehet átadni a hallgatóknak.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, hármas csoport