A Növénytudományi Tanszék növényvédelmi előrejelzés rovatot indít
A Növénytudományi Tanszék 2025-től, egyelőre a gabonafélék gombakórokozóira összpontosító növényvédelmi előrejelzés rovatot indít.
Az előrejelzés módszere szerint, a Dunántúlon több térségben (Győr, Mosonmagyaróvár, Szekszárd), különböző kórokozókkal szemben nagy fogékonysággal rendelkező fajták termesztése folyik, növényvédő szeres beavatkozás nélkül. Ezeken a területeken rendszeres megfigyeléseket végzünk, melyek alapján a betegségek jelenlétére, fertőzésük dinamikájára következtetni lehet. Emellett több meteorológiai állomás adatainak folyamatos értékelése is zajlik.
Az előrejelzés információi elsősorban a dunántúli régióban alkalmazhatóak.
A szakmai koordinációt és adatértékelést Dr. Füzi István c. egyetemi docens végzi.
2025. április 7.
A kalászosok gombakórokozói rosszul teleltek
Az idei tél alapvetően enyhe volt, ám az utóbbi teleknél azért keményebb, különösen a február mutatta meg zordabb arcát: hőmérséklete alatta maradt a sokéves átlagnak. Mivel november elejétől február végéig jelentősebb fölmelegedés nem következett be, a vegetáció állt, a gombák fertőzése szünetelt. A március időjárása melegebb és csapadékosabb volt a szokásosnál. Március 10-e és 29-e között számos fertőzési helyzet adódott a rozsdagombák és egyes levélfoltosságok kórokozói számára. Az április eleji időjárás ellenben száraz és igen hűvös, egyelőre nem kedvez a gombák további terjedésének.
Búzabetegségek: Az őszi búza nagyjából a bokrosodás végi–egy szárcsomós fejlettségnél tart. A fertőzőanyag hiánya miatt a vörös- és sárgarozsdának tünetei egyelőre nem mutatkoznak, a lisztharmat telepei csak szórványosan fordulnak elő, a szeptóriafertőzöttség is csak töredéke annak, ami ilyentájt lenni szokott. Egyedül a pirenofórás (fahéjbarna) levélfoltosság veszélyezteti jelentősen az állományokat, de csakis a monokultúrákban (a Dunántúlon ezek nem gyakoriak, a búza vetésterületének csak egy jelentéktelen hányadán fordulnak elő), váltógazdálkodásos területeken a növények még fertőzés- és tünetmentesek.
Árpabetegségek: Az őszi árpa egy lépéssel megelőzi a búzát, általában egy-két nóduszos a fejlettsége. A törperozsda (főleg a Kisalföldön) szórványosan előfordul az állományokban, a lisztharmat összességében mérsékelt fertőzöttséget okoz. A hálózatos levélfoltosság (lásd a fotókon) tűnik pillanatnyilag a legveszélyesebb betegségnek, de – hasonlóképpen, mint a búzában a szeptória – ha marad a szárazság (a Dél-Dunántúlon az utóbbi két évtized során április vált az év legszárazabb hónapjává) magától is teljesen visszahúzódhat.
Védekezés: Egyelőre nem indokolt. Jelenleg figyelmet leginkább a hálózatos levélfoltossággal szemben fogékonyságot mutató árpafajtákra szükséges szentelni (a védekezési küszöbérték 5-10%-os borítottságnál van). A fölső levelek védelmének (árpában a zászlóslevél kiterülésekor, búzában a zászlóslevél kiterülése és kalászhányás között) nagy jelentősége lehet.