Vas vármegyében, Pácsony határában tartott terepgyakorlatot a 8-as óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés csapata. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán 39 beiratkozott hallgató közül sokan választották a nyugati programot.

Elsőként Dr. Márton Aliz, az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet állattenyésztési csoportvezetője beszélt az általuk végzett legeltetett húshasznú szarvasmarha kísérletekről. Összesen 120 tehén és szaporulata, azaz nagyjából 200 állat alkotta a megfigyelt állományt. Volt olyan szenzor, amiből 20 percenként és volt olyan, amelyikből 2 óránként érkezett adat. A vizsgálatsorozat sikeres volt, ezért jelenleg 5 gazdaságban folytatják a megfigyeléseket és az adatelemzéseket. A partnergazdaságok mindegyike más húshasznú fajtával dolgozik és mindenhol a kérődzés és aktivitás mérésére alkalmas nyaki transzponderekkel vannak felszerelve az állatok, ezen kívül, 2 gazdaságban állatra szerelhető GPS helymeghatározó technológiát is tesztelnek. A helyszínünk, a pácsonyi gazdaság az egyik résztvevő a kutatásban, itt a magyar tarkák adatait gyűjtik és elemzik. A célunk a tapasztalatok megfogalmazása elsősorban a gazdálkodók felé, hogy akinek szüksége van rá és bele akar vágni a digitalizációba, tudja, hogy milyen eszközök vannak a piacon és ezek közül mi és mire használható – mondta Dr. Márton Aliz.

A második helyszín két kiásott talajszelvény volt, valamint egy 2X10-es kísérletsor, különböző takarónövényekkel. A házigazda, a nyáron a 7-es csoporttal végzett Kovács Dániel, a D&D Farm Kft. egyik ügyvezetője beszélt a 7 évvel ezelőtt meghozott döntésükről, amikor elhagyták az ekét és fokozatosan, egyre magasabb szinten regeneratív talajművelésre álltak át. Beszélt a technológia, a talajhasználat, a mikrobiális élet és a főnövényekre gyakorolt hatások részleteiről is.

Dr. Centeri Csaba, a MATE egyetemi docense, a Csernozjom Kft. talajtani és természetvédelmi szakembere a talajtulajdonságokról, a típusokról, a szerkezetekről és az érzékszervi vizsgálatok gyakorlatáról beszélt. Többféle módszert bemutatott az osztályozásra és a meghatározásra, amit a hallgatók élesben gyakoroltak is, mindenkinek egy talajvizsgálati adatlapot kellett részletesen kitöltenie a gyakorlaton. Mindkét kiásott talajszelvény több érdekes és hasznos összefüggést mutatott. A takarónövényeknek és a talajkímélő gazdálkodásnak is köszönhetően javuló állapotot mutattak a korábbi évekhez képest.

Somody Gergő, a Lajtamag Kft. kutatásért és fejlesztésért felelős szakembere a kísérlet soraiban sétálva ismertette az adott takarónövény keverékek jellemzőit, hatásait és idei eredményességüket. A fajok változó arányban maradtak meg, ebből is többféle következtetést lehet levonni a jövőbeni takarónövény választáshoz. Több gyakorlati tapasztalatról és azok összefüggéseiről is beszélt, kitérve az egyes fajok hatásaira az adott talajokon.

A szakvezető, dr. Vona Viktória a talaj és az agrotechnológiai elemek közötti hatásokról beszélt bővebben, kiemelve, hogy a regeneratív gazdálkodás alapjainak megteremtésével új hatékonyságot és a korábbiaknál sokkal jobb talajegészséget lehet elérni. Ezáltal az inputanyag költsége és a munkamenetek száma is csökkenthető, amit érdemes minden, adat alapon gondolkodó gazdának megfontolnia.

A Zala vármegyei szakértelemmel elkészített gulyás közös fogyasztása után délután a talajtérképezés és az eróziós vizsgálat következett.