A tanulmányút első állomásán, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. balogtagi tehenészetében kedves ismerősök, néhány éve végzett óvári gazdászok – Mészáros Zsófia telepvezető és Hermán Zsolt állategészségügyi felelős – fogadták a mintegy 40 fős csoportot. Az országos tejtermelési mutatókban rendszeresen az élmezőnybe tartozó telepen nagyon fiatalos szakembergárda dolgozik egy igazán jó hangulatú csapatot alkotva, amelynek további óvári gazdász tagjai Lipták Máté és Cseh Zoltán. Mészáros Zsófia szakmai munkájában is alkalmazza kiváló csapatépítő készségét és szervezési tapasztalatait, amelyekre egykori kari HÖK elnökként tett szert. Az érdeklődő hallgatóknak Zsófia részletesen bemutatta a telepet, a szabad tehénforgalomra alapuló robotfejés menetét és technológiai elemeit, valamint a korszerű telepirányítási rendszert, aminek segítségével folyamatos visszajelzést kapnak állataik termeléséről és egészségi állapotáról. A termelési mutatók ismertetése során elmondta, hogy az ezres tehénlétszámmal üzemelő gazdaság tavalyi átlagos laktációs tejtermelése megközelítette a 13 ezer kg-ot, egyes teheneik pedig kiemelkedő, napi 100 kg leadott tejmennyiség fölötti eredményt produkáltak. Hermán Zsolt gyakorlati példákkal mutatta be a precíziós technológiák, szenzorok jelentőségét az állatok egészségügyi gondozásában. Elmondta, hogy a valós idejű visszajelzéseknek köszönhetően azonnal tudnak reagálni a felmerülő kihívásokra. Mindketten hangsúlyozták, hogy a magas színvonalú termelés elengedhetetlen feltétele a korszerű technológiák alkalmazása, a kiváló takarmánybázis megteremtése, a jól megalapozott üszőnevelés, és a munkatársak együttműködő, segítőkész és nyitott hozzáállása. Zsófia még hallgatóként, diplomamunkájához kapcsolódva végezte el a balogtagi tehénállomány A2 tejfehérje genotípusának meghatározását az Állattudományi Tanszék genetikai laborjában, a vizsgálat eredményeit pedig ma már a gyakorlatban is felhasználja.

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok meglátogatásának szervezésében Kósik Petra ménesvezető, óvári gazdász segítette a szakmai programot. Sajnos betegség miatt Petra nem tudta személyesen üdvözölni a hallgatókat, felkérésére Firtkóné Gerstner Blanka, az Arab Ménes ménesgazdája fogadott bennünket az 1710-ben ültetett akácfa árnyékában, majd körbevezette csoportunkat a több évszázados múlttal rendelkező gazdaságban, ahol a lovak legszéleskörűbb igényeihez igazodó tartástechnológiai, tenyésztési megoldásokkal találkoztunk. Felvezetés közben csodálhattuk meg a ménes arab telivér és Shagya-arab lovait. A fedeztetőben a mesterséges termékenyítés egyes munkafolyamataiba kaptunk betekintést, valamint a lovaknál végzett embriótranszferben rejlő lehetőségekről hallottunk hasznos információkat.

A tanulmányút harmadik állomása a SOLUM Zrt. komáromi tejelő tehenészete volt, ahol Komlósi Balázs állattenyésztési igazgató fogadta a gazdász hallgatókat. A mintegy 1300 tehénnel működő tenyészet 2023-ban az országos lista első helyezettje volt 14 643 kg-os standard laktációs tejtermeléssel. A telep bejárása során hasznos gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodtunk például a hazánkban kevésbé ismert vízöblítéses, hígtrágyás rendszerű tartástechnológiáról, a speciális hígtrágya-kezelési lehetőségekről, valamint a szeparált trágya alomanyagként való felhasználásáról. Szintén különlegességnek számít a telepen alkalmazott automata borjúitatás technológiája, aminek eredményességéről az igazán tetszetős és kiemelkedő minőségű üszők megtekintése révén magunk is meggyőződhettünk.

A szintén a SOLUM Zrt.-hez tartozó, és a tehenészeti telep közelében található burgonyatároló és csomagoló üzem működésébe is betekintést nyerhettünk.

A tanulmányút utolsó állomásán, a tata-agostyáni lótenyésztő családi vállalkozásban ifj. Mátyás István (akinek édesapja és édesanyja is Óváron végzett gazdászok) és felesége Mátyás Edina Daniella fogadta a csoportot. Az ország legnagyobb magántulajdonban lévő lóállományát (mintegy 300 egyed) gondozó vállalkozás bemutatását követően, felvezetés során gyönyörködhettünk több őshonos hazai fajta (gidrán, kisbéri félvér, magyar hidegvérű) egyedeiben. A felvezetés után megtekintettünk az elletőt és a csikónevelés helyszíneit, továbbá hasznos tapasztalatokat, ismereteket hallottunk a lovassportok (kifejezetten a díjugratás) célzott tenyésztési hátteréről, és a génmegőrzés aktuális kérdéseiről.

Ezúton is köszönjük minden gazdaságnak, hogy csoportunkat baráti kedvességgel fogadták, megosztották értékes szakmai tapasztalataikat, és segítették a tanulmányút megvalósítását!