A fórum a köszöntők után kerekasztalbeszélgetéssel folytatódott, melyen részt vett az egyetem rektora, Prof. Dr. Csépe Valéria, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, Prof. Dr. Bartha Tibor, a nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettes, az Állatorvostudományi Egyetem Doktori Iskolájának vezetője, Prof. Dr. Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, Prof. Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem doktori iskola vezetője, Prof. Dr. Helyes Lajos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Központjának főigazgatója és Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke.

Prof. Dr. Csépe Valéria a doktorjelöltek kifejezést használta a PhD hallgatókra. A MAB tevékenysége jelentősen megváltozott. Korábban úgy tűnt, mintha hatóságként viselkedne, napjainkban egyre inkább elismert, hogy a minőség értékelése áll tevékenysége homlokterében. Mint fogalmazott, a bizottság kezében van egy tükör, tessék belenézni. Azon dolgoznak, hogy a tükör minél hitelesebb legyen, ne görbe tükör, amiben mindenki csúnyának látja magát.

Kifejtette, hogy a doktorképzés modernizációjára van szükség. A benne résztvevőknek olyan tudást kell elsajátítaniuk, amit sem az alap-, sem a mesterképzés nem kínál. Olyan általános kompetenciákat (jártasságot, gyakorlatot) kell elsajátítaniuk a tudományos életben történő otthonos közlekedéshez, amikre mindenütt szükségük lehet. Ilyenek például a projekttervezés, -szervezés és -megvalósítás, a prezentáció, a kommunikáció. De nem szabad agyonnyomni őket kreditekhez kötött kurzusokkal. A legfontosabb az, hogy a doktorjelöltek kutassanak.

A versenyképesség a doktorképzésben is elsőrendű kritérium. Vajon hogyan lehetnek versenyképesek a doktorjelöltek, tette fel a kérdés, hogyha gyakorlatilag a komplex vizsga után nyílik arra lehetőségük, hogy elmélyüljenek a konkrét kutatásukban?

Bár a doktoranduszokat PhD hallgatókként tartja nyilván a felsőoktatás, az Állatorvostudományi Egyetem gyakorlatában ők nem hallgatók, hanem teljes értékű munkatársak, szögezte le Prof. Dr. Sótonyi Péter. Az István utcában ez azt jelenti, hogy lehetőséget teremtettek rá, minden doktorjelölt legalább négy órában foglalkoztatva legyen, és ugyanazt a fizetést megkapja, mint a tanársegédek. Képzésüket azokra a kulcsterületekre kell szűkíteni, amelyek minden kutatónak egyformán fontosak, és amelyeket Prof. Dr. Csépe Valéria megemlített. Egyetértett azzal is, hogy a doktoranduszoknak minél előbb részt kell venniük a kutatásban.

Megfordítva a mondást, úgy vélte, jó kutató csak az lehet, aki oktat is. A fiatalokkal való rendszeres kapcsolattartás, együttműködés a legjobb inspiráció egy-egy tudományos iskolában vagy tanszéken.

Az ÁTE rektora arra is kitért, hogy bár az egyetem doktori iskolája a privát szférának is képez tudományos fokozattal rendelkező kutatókat, az intézmény elsődleges célja nem az, hanem a saját oktatói és kutatói gárda utánpótlásának kinevelése. Igyekeznek is minden áron itt tartani a végzetteket.

Mint a szimpóziumon elhangzott, az ÁTE 2023-ban három akkreditáción is sikeresen átesett. Prof. Dr. Sótonyi Péter kiemelte, hogy az Állatorvostudományi Egyetem Doktori Iskolájának 22 törzstagja van, ami elég meggyőző adat. Azt is elmondta, hogy nem a PhD-hallgatónak kell pénzt szereznie a kutatásokra. A kutatási források előteremtése a témavezető feladata. Ide tartozik az is, hogy a klinikákra érkező beteganyag az egyetemnek nem hoz pénzt, ellenkezőleg, sokba kerül, de – hasonlóképp a humán orvosképzéshez – orvost képezni beteg nélkül nem lehet.

Prof. Dr. Bartha Tibor felidézte, hogy kerek 40 évvel ezelőtt az egyetem egészen másképp nézett ki, s nehéz volt elképzelni, lehet-e rajta egyáltalán változtatni. Szinte senki sem beszélt angolul és csaknem kizárólag fiúk voltak a hallgatók.

Ő 1993-ban a Leuveni Katolikus Egyetemen szerezte a PhD fokozatát és az egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy nem diáknak, hanem felnőttnek tekintették. Ezt szeretné elérni a mai Állatorvostudományi Egyetem is, ha a MAB-bal karöltve, a doktorképzés megújításával lehetőséget kap a kontakt órák számának csökkentésére és olyan tutoriális képzés bevezetésére a frontális oktatás helyett, amelyben a doktorjelölteket bevonják saját életük alakításába.

Dr. Helyes Lajos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Központjának főigazgatója elmondta, jelenleg 11 doktori iskola működik az egyetemen. A rendszert úgy tervezik átalakítani, hogy a jövőben négy doktori iskolában folytatódjon a legmagasabb szintű egyetemi posztgraduális képzés.

A Debreceni Egyetemen a doktoranduszok 45 százaléka külföldi. Az univerzitás által művelt tudományterületek nagy száma lehetővé teszi a széles kínálatú multidiszciplináris képzést, tudtuk meg Dr. Pepó Pétertől. Megemlítette, hogy a PhD képzésben résztvevők 60-75 százaléka egyetemen kívüli munkahellyel rendelkezik.

Mosonmagyaróváron is dinamikusan emelkedik a külföldi doktoranduszok száma. A Kooperatív Doktori Program pályázataival kapcsolatos tapasztalataik kedvezőek. Prof. Dr. Tóth Tamás kiemelte, hogy az Állatorvostudományi Egyetemmel és az Állatorvostudományi Kutatóintézettel konzorciumban létrejött Nemzeti Laboratórium a PhD létszám emelkedésének a motorja.

Molnár Dániel olyan reformot szeretne megvalósulni látni, ami anyagilag és szakmailag is növeli a doktorképzés presztízsét. Kedvezően értékelte a Kooperatív Doktori Program pályázatok elindítását, mert nagyon fontos a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulása. Tájékoztatást adott a DOSZ nagyköveti rendszerről, amely 37 országra terjed ki és amelynek segítségével a nemzetközi doktoranduszok támogatást kapnak saját közösségeik szervezéséhez. Bíznak benne, hogy a Neumann János Program lehetővé teszik a tudásalapú, magas hozzáadott értéket termelő ágazatok és a felsőoktatási intézmények megerősödését.

A kerekasztalbeszélgetés kínált lehetőséget arra, hogy Dr. Sótonyi Péter kifejezze köszönetét Dr. Kerek Ádám tanársegédnek – az ÁTE Doktorandusz Önkormányzat elnökének – azért, mert a múlt évi tudományos diákköri konferencián témavezetésével 15 hallgató tartott előadást. Mint közismert, a TDK a doktorjelöltek bölcsője.

A program tudományos szekcióülésekkel, majd azok eredményhirdetésével folytatódott.

Az Állatorvosi tudományok és az Állattenyésztési tudományok szekciók zsűrije:

Prof. Dr. Tóth Tamás dékán, a zsűri elnöke

Prof. Dr. Fébel Hedvig kutatóprofesszor asszony

Prof. Dr. Póti Péter egyetemi tanár

Dr. Mátis Gábor osztályvezető egyetemi docens

Az Élelmiszertudományi és a Növénytermesztési és kertészeti tudományok szekciók zsűrije:

Dr. Süth Miklós intézetigazgató egyetemi docens, a zsűri elnöke

Prof. Dr. Kovács Béla intézetigazgató dékánhelyettes urat

Simonné Prof. Dr. Sarkadi Lívia doktori iskolavezető

Az Erdészeti és Vadgazdálkodási tudományok és az Környezettudományi és természetvédelmi szekciók zsűrije:

Prof. Dr. Gál János tanszékvezető egyetemi tanár, a zsűri elnöke

Dr. Bende Attila adjunktus

Dr. Kövér László adjunktus

Dr. Gyüre Péter

Forrás és további fotók: https://univet.hu/hu/2024/02/23/magyar-agrartudomanyi-doktoranduszok-szimpoziuma/