Karunk két oktatója a 2025-ös akadémiai levelező tagjelöltek között
A 2025-ös akadémiai tagválasztás levelező tagi ajánlottjai az Agrártudományok Osztályában az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karról Prof. Dr. Palkovics László Amand és Prof. Dr. Varga László.
Prof. Dr. Palkovics László Amand
1960-ban született Budapesten. Az MTA doktora címet 2006-ban nyerte el. Jelenlegi munkahelye: Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, Növénytudományi Tanszék. Foglakozása egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a kertészeti növénykórtan, növényvédelem.
Nemzetközileg elismert akadémiai díjas kutató. Első nemzetközileg elismert munkája a szilva himlő vírushoz kapcsolódik. A világon először közölte a vírus M típusú magyar izolátumának teljes örökítőanyagát (Virus Genes, 1993). Kimutatta a vírusszekvenciákat tartalmazó transzgenikus növény és a felülfertőző vírus rekombinációs képességét (J. Virol., 2000). Legtöbbet idézett munkájában a vírus természetes rekombinánsait vizsgálta (J. Gen. Virol., 2004). Interspecifikus vírusokat állított elő (Virus Res., 2001). Mikológiai kutatásai során import gyümölcsökből elsőként azonosította munkatársaival a Monilinia fructicola fajt (J. Plant Dis., 2006). A publikáció után Spanyolország karantént rendelt el a fertőzött gyümölcsöseiben. Elsőként azonosította Európában a Monilinia polystroma fajt (Eur. J. Plant Pathol., 2009). A közlemény hatására az USA kockázatelemzést készített almatermő területeire. Bakteriológia területén elsőként írta le hazánkban az Acidovorax citrulli kórokozót görögdinnyéről (Plant Dis., 2008), az Erwinia amylovora kórokozót szilváról, kajsziról, cseresznyeszilváról (Plant Dis., 2012). Vizsgálta a tulipán színtöréssel összefüggésbe hozható vírusok variabilitását, számos vírus új gazdanövényét írta le (Eur. J. Plant Pathol., 2021; J. Plant Pathol., 2023, 2024). Nagy figyelmet fordít a kertészeti kultúrák növényvédelmi problémáira, a környezetkímélő növényvédelmi technológiák kidolgozására. Vezeti a HUN-REN-SZE PhatoPlant Lab kutatócsoportot. IF: 131, 695; független hivatkozások száma 1360.
Prof. Dr. Varga László
1971-ben született Kapuváron. Okleveles agrármérnök (1994) és okleveles tejipari szakmérnök (1996). 2000-ben szerzett PhD-fokozatot, 2017 óta az MTA doktora. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Élelmiszer-tudományi Tanszékének egyetemi tanára, a Wittmann Antal Növény‑, Állat‑ és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola vezetője, továbbá az Egyetemi Doktori Tanács elnöke. Szakterülete az élelmiszer-mikrobiológia, azon belül is a tejipari mikrobiológia és higiénia.
A hazai tejmikrobiológiai kutatások vezető alakja. Világviszonylatban elsőként vizsgálta a Spirulina (Arthrospira) platensis cianobaktérium-faj tejipari alkalmazhatóságát. Egészségvédő hatású, Spirulina-tartalmú joghurtot, valamint fermentált probiotikus tejtermékeket fejlesztett ki. Sokat hivatkozott cikkeket írt tevetejjel kapcsolatos mikrobiológiai és kémiai kutatásairól (J. Dairy Sci; Food Chem.), valamint a tejsavbaktériumok által termelt extracelluláris poliszacharidok élelmiszer-technológiai hasznosságáról és humán-egészségügyi jótéteményeiről (Food Funct.; Trends Food Sci. Technol.). Tudományos közleményeinek száma: 234 (kumulált impaktfaktora: 128,3), az ezekre érkezett független hivatkozások száma: 2370, h-indexe 23. Összesen 60 cikke rendelkezik Scimago szerinti Q besorolással, melyek közül 25 jelent meg Q1 kategóriába sorolt folyóiratokban, közülük 14 D1-es lapban. Témavezetésével, illetve társ-témavezetésével öten szereztek PhD-fokozatot. Az MTA Agrártudományok Osztálya Állattudományi Bizottságának alelnöke, valamint a Magyar Mikrobiológiai Társaság és az American Dairy Science Association tagja. Három tudományos folyóirat (Acta Alimentaria; Acta Agronomica Óváriensis; Élelmiszervizsgálati Közlemények) szerkesztőbizottságában tevékenykedik. Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága 2009-ben neki ítélte oda Az Év Kutatója-díjat az élettudomány területén. 2024-ben a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesítette.
Forrás: Magyar Tudomány 2024/12