570 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel és betakarítást követő szolgáltatással foglalkozik a Vitáris család Komárom-Esztergom vármegyében, Ács település környezetében. A fő növényeik a búza, az árpa, a kukorica a napraforgó és némi facélia. A „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” pályázat kapcsán döntöttek úgy, hogy szükség van a gazdaságban a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzés által nyújtott pluszpontokra és tudásra. A 6-os csoport egyik végzett szakmérnöke, a VITÁRIS és TÁRSAI Kft. cégvezetője, Vitáris Etelka válaszolt a kérdéseinkre.

Vitáris Etelka és Vitáris Dániel, a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés 6-os csoportjában végeztek Óváron

Miért választottad a szakmérnök képzést és miért éppen Óváron?

Úgy gondoltuk, ha elindulunk a helyspecifikus gazdálkodás útján, ne csak a szolgáltatókra hagyatkozva, hanem saját tudásunkat felhasználva tegyük azt. Ezért választottuk a pályázati kötelezettségek közül a szakmérnöki képzés elvégzésére vonatkozó vállalást. Édesapánkhoz hasonlóan Gödöllőn szereztünk agrárdiplomát, a képzés helyszínéül mégis Mosonmagyaróvárt választottuk többek között személyes ismerősünk, Dr. Nyéki Anikó egyetemi docens ajánlása miatt. Fontos szempont volt a helyszín közelsége is, ezáltal az utazás kevesebb időt vett el a napi munkából és a családi élettől.  A többes szám pedig azért is van itt, mert az öcsémmel, Dániellel közösen kezdtük el és fejeztük be a két féléves képzést.

Milyen szakaszban jártok az agrárdigitalizációs gyakorlatban?

Lényegében ezzel, a tudás megszerzésével kezdtük el a precíziós átállási folyamatot. Persze volt már sorvezető és néhány kezdeti próbálkozás, de a döntő lökést a pályázat adta meg az induláshoz. Egy traktort, egy permetezőgépet és egy kombájnt választottunk a gépek közül, előbbi kettő 2021-ben, utóbbi idén érkezett meg hozzánk, így a hozammérés hatásairól az év végén tudunk majd beszámolni. Fokozatosan építjük ki a helyspecifikus gazdálkodási rendszert.

Hogyan javíthat a gazdálkodás hatékonyságán a megszerzett tudás?

Elsőként leginkább a talajállapot és a tulajdonságok jobb megismerését céloztuk meg, ha ezeket a módszereket tökéletesítettük, meglátjuk, melyik technológiát fejlesztjük tovább. Tervezzük a differenciált tápanyag kijuttatást és a vetést, majd később a vegyszerezést is, a felvételezések alapján a gyomfoltokat kezelve. A téli időszakban várhatóan jobban belemélyülünk a távérzékelés gyakorlati alkalmazásába és az adatok elemzésébe, továbbá a felvételek alapján összefüggéseket is igyekszünk felállítani.

Vitáris Etelka és családja Ácson gazdálkodik, a precíziós fejlesztéshez az óvári képzésen megszerzett tudással is hozzájárul

A projektmunkánkban a saját gazdaságunkban történt menedzsmentzóna lehatárolás alapján készített talajvizsgálati eredmények értékelése szerepelt, ez remek alapot ad a további technológiai fejlesztésekhez. A mérésekben meglepetés ugyan nem volt, de több dologban is megerősítettek minket. A vizsgálati eredmények egyértelművé tették, hogy miért úgy van az adott táblán egy jelenség, hogy miért látunk különbséget a növényállományban, a terményben és a minőségben.

Mi tetszett a legjobban Óváron?

Összességében minden előadás színvonalas volt, ezekből kiemelkedett a növényélettan és az állattenyésztés témában tartott prezentáció. Dr. Húth Balázs előadását többen is elismerően hallgatták végig, még olyanok is, akik nem foglalkoznak állattartással.

Hogyan alakult a csoportdinamika, hogy változott meg a kapcsolatrendszeretek a képzés ideje alatt?

Nagyon sokan jelentkeztünk a hatos csoportba és volt egy kemény mag, aki aktívan részt vett a helyszíni oktatásban és az órák közötti időt is így töltötte. Jó kis gárda alakult ki, nagy egyéniségek vannak közöttünk. Meghatározta a hangulatot, hogy jó volt újra egyetemistának lenni, ráadásul olyanok társaságában, akik mélyebben érdeklődnek a precíziós gazdálkodás iránt és többségében részt is vesznek a terepi gyakorlatban. Mindenki nagyon közvetlen és kedves volt, a katedrán innen és túl is. Dr. Vona Viktória szakvezető és Zsebő Sándor szakvezető helyettes rengeteget tett azért, hogy összekovácsolódjon a banda, ami jól sikerült. Azt láttam, hogy aki részt vett a programokban és a beszélgetésekben, mindent ki tudott hozni a rendelkezésre álló lehetőségekből. Új embereket ismertünk meg, akár partneri kapcsolatokat is ki tudunk majd alakítani a csoportnak és a képzésnek köszönhetően, ez nagy segítség lesz a jövőben is. Az egyetemi oktatók, a külső előadók és a hallgatóság soraiban ülő szakemberek olyan sokrétű tudást birtokolnak, ami nagyon hasznos, vagy hasznos lehet később a gazdálkodásban.

Vár Óvár: készülhet a hetedik csoport

Az eddigi csoportok sikerei után is sok gyakorlattal, interaktív, szakmai tudással és új ismeretekkel várjuk az egykori és a leendő óvári gazdászokat is – mondta a szak vezetője, dr. Vona Viktória.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt

Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport