A csapatot és a gyakorlatot is építették Óváron a hatosok

Sikeresen végzett a hatos csoport is a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésen. A 2022/23-as tanévet közösen záró társaság egyik meghatározó tagja, Császár Tibor mondta el az óvári tapasztalatait. Az Agroprodukt Zrt. műszaki egységvezetője sok hasznos tudást és kapcsolatot szerzett.

Miért éppen Mosonmagyaróvárra érkeztél tanulni?

A vezérigazgatónk, Bakos István vetette fel a beiratkozás ötletét, így indult el a továbbképzésem története. Mivel az alapdiplomámat is itt szereztem meg mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökként, hazai pályára jöttem, ráadásul mindössze 60 kilométerre a lakóhelyemtől. Először persze elgondolkodtam rajta, hogy agrárszakmai szempontból hogyan illek bele a csapatba, aztán a mérlegelést követően belevágtam. Ennek magyarázata, hogy annak idején Csornán jártam mezőgazdasági szakközépiskolába, nagyapám és édesapám is a gépjavításban, a mezőgazdaságban dolgozott, így a szakma családi hagyomány nálunk. Ám nem éreztem biztonsággal azt, hogy ugyanabban a nyeregben ülhetek, mint egy felsőfokú agrárképzést elvégző szakember. Többször kellett utánajárnom az előadásokon elhangzott információknak, rá kellett hangolódnom az agronómiára, hogy fel tudjam venni a fonalat és a többiek ritmusát, ami néhány hét elteltével egészen jól sikerült.

Császár Tibor, az Agroprodukt Zrt. műszaki egységvezetője

A műszaki egységvezető pozíciómhoz több telephely gépeinek javítása és karbantartása is tartozik, amihez viszont tudnom kell azt is, hogy mi a jó a gépnek és a növénynek. Mivel ezek a témák mindig is érdekeltek, könnyebben tanultam meg az alapokat, így leküzdöttem a hátrányt és együtt fejlődhettem a többiekkel.

Dróntávlatból az egyik állattenyésztő telep és annak néhány gépe

Mit és hogyan dolgozol?

Az Agroprodukt Zrt. a 2017-ben történt integrációt követően a Bonafarm csoport tagja lett. Mintegy 8 ezer hektár vetésterületen dolgozunk, a két fő profil a tejelő szarvasmarha tartás és a vetőmag előállítás. Közel 3300 körüli a Holstein-fríz fejős állomány, ehhez jön még a szaporulat, a sertéstelepeinkről pedig évente nagyjából 25 ezer állat kerül értékesítésre. A tevékenységünket két részre osztva szolgáljuk ki a Pápa körül található területekről. Ezek nagyobbik felét viszem én, a fő feladatom a növénytermesztés gépüzemeltetésének szervezése, a működés megtervezése, amihez a takarmánytermesztés miatt az állattenyésztő telepek is tartoznak. A csapatunkkal sok motoros gépet javítunk, valamint az alapszintű karbantartást meghaladó műveleteknél is nekünk kell megoldani a gépészeti feladatokat. Komoly kihívás még a költségek, az alkatrészellátás, a bérezés és az üzemeltetés összeállítása is, amihez szintén jól jött a szakmérnöki képzés.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés 6-os csoportjának tagja, Császár Tibor

Hogyan tudja növelni a gazdálkodásotok hatékonyságát a megszerzett tudás?

Főleg azzal, hogy kiszélesedett a látóköröm, a kapcsolatrendszerem és sok technológia gyakorlatát ismertem meg. Megtanultam, hogy mit mutatnak és jeleznek a műholdképek, milyen adatokat és eredményeket érdemes összetetten vizsgálni. Legyen akár a laborból, akár lokálisan kapott információ, a talajszkenner méréseivel összegyúrva sokat mond el arról, hogy mit látsz a művelt területről készített képen. Nekünk a hígtrágya kijuttatás fejlesztéséhez lesz nagyon hasznos a megszerzett tudás és kapcsolatrendszer. A telepeinken található rengeteg állat miatt keletkező trágya egyszerre kihívás és áldás, amivel folyamatosan foglalkozni kell. Sok szabályt betartva kell működtetni a rendszereinket, legyen szó a szállítás, a szervezés, az adagolás, vagy a mérések feladatairól. A tartálykocsisról nemrég átálltunk a köldökcsöves kijuttatásra, amit a tanultak alapján még tovább szeretnénk fejleszteni, hogy még többet és még precízebben ki tudjunk adni a földekre. A szakaszolással elkerülhetjük a fordulókban a dupla és a tripla kijuttatást, ami nagy előny. A feladatot meg lehetne oldani önjáró precíziós hígtrágya kijuttató kocsival, aminél egy 20 m3-es puffertartály szakaszolható mágnesszeleppel ellátja az injektálófejeket, így a forduláskor is pontosan lehet vele dolgozni, le lehet zárni a csöveket, miközben telik a tartály. Ezáltal nem pocsékolunk és nem juttatunk ki feleslegesen inputanyagot. A cégvezetéssel egyeztetett terveink szerint a következő 10 éves gépberuházásunkban 3 év múlva vásárolunk is egy ilyen gépet, amit remekül be lehet majd illeszteni a gazdálkodásunkba.

A gépek egy csoportja a telephelyen

A gépeinknél nagyjából egy évtizede RTK-rendszerrel kormányzott traktorok vannak, a vetőgépeink szakaszolnak, a műtrágyaszóróink is a precíziós elveken működnek. Viszont Óváron láttam, hogy szinte mindent lehetne legalább egy kicsit jobban elvégezni. Például a permetezésnél egyelőre 3 fúvókára tudjuk szűkíteni a legkisebb szakaszt, pedig az acatfoltoknál szükséges volna elkülöníteni egy fúvókára a kezelt szakaszt. Több ilyen területet is meghatároztunk, amiben segítségünkre lesz a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésen hallott ismeretanyag.

A képzésen azt is megtanultam, hogy szinte minden földterületet másként kell kezelni. Ahogy megvannak a talajminták, össze lehet gyúrni a korábban gyűjtött rengeteg adattal. Ezeket aztán elemezni kell, amelyek során meglátjuk, milyen hiányokban szenved a terület, hogyan érdemes takarónövényeket, öntözést, szántást alkalmazni rajta a leghatékonyabb termelés érdekében. A vízállásos táblákon, a hiánytünetes részeken érdemes a korábbiaktól eltérő megoldást keresni, ehhez nagy segítség a begyűjtött adatok összefüggéseinek vizsgálata. A helyspecifikus módszer a minőségi termelést és a szakmai döntéseket is támogatja. Erre érdemes építeni a gépparkokat és a beruházásokat is. Ezért fontos, hogy már ilyen szemlélettel szereztünk be például vontatott talajlazítót is, hogy igény szerint sekélyen és mélyen is lehessen művelni a területeket. A sok kényszerítő körülmény ellenére a talajművelés okszerű alkalmazásával meg lehet teremteni a sikeres gazdálkodás alapjait.

A minőségi takarmánytermesztés kiemelten fontos a cég működésében

Hogyan alakult és fejlődött a csapategység a hatos csoportban?

Már a legelején, a bemutatkozásnál láttam, hogy jó helyre jöttünk. Szuper volt szembesülni azzal, hogy a csoportban mindenki elért és képvisel valamit, van mit mondania, van miről mesélnie. Cégvezetők, nagy gazdaságok szakirányítói, komoly szakemberek gyűltek össze. Eközben pedig végig az volt az érzésem, hogy az emberek megbecsülték egymást és fejlődni akartak. Ebben az egyetemi és a külsős előadók is partnerek voltak, hamar úgy beszélgettünk egymással, mint kollégák. Nem egy irányban zajlott a kommunikáció és a képzés, sokszor feltették a kérdést a mi tapasztalatainkkal kapcsolatban, és segítettek az adott vállalat és gazdaság kihívásainak lehetséges megoldásaival. Ez nagyon sokat jelentett a hasznosságban és emelt az élményen. Mindenki kíváncsi volt a másik tapasztalataira és gyakorlatára, ezekből is sokat tanultunk. A szünetekben, a délutánokon és az estéken pedig folytatódott a beszélgetés és a szakmázás. Fontos volt, hogy a programok során sok helyre mehettünk el, a külsős helyszíneken tartott gyakorlati események mindenkit lekötöttek. A hallottak ráadásul ténylegesen beépültek a tudásomba, a valós tapasztalatok, a gyakorlatok hátrányai és előnyei, valamint a bemutatott megoldások szélesítették az ismereteim körét. Ezeket a szakvizsgám megvédésébe és a projektmunkánkba is be tudtam építeni. A legnagyobb előny pedig az, hogy a cégcsoportunk gazdálkodási gyakorlatában is hasznosítani tudjuk majd.

Császár Tibor, az Agroprodukt Zrt. műszaki egységvezetője mondta el az óvári tapasztalatait

Vár Óvár: készülhet a hetedik csoport

Az eddigi csoportok sikerei után is sok gyakorlattal, interaktív, szakmai tudással és új ismeretekkel várjuk az egykori és a leendő óvári gazdászokat is – mondta a szak vezetője, dr. Vona Viktória.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt

Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport